Rész,  fejezet

 1     I,  I   |        söpredékéből kerültek ki.~Azon az estén két magában ülő
 2     I,  III |      Dunedin és Wellington közt, azon a szűk szoroson át, mely
 3     I,  III |    szemébe nézett a gazembernek, azon tűnődve, hogy jól hallotta-e,
 4     I,  IV  |        lépten-nyomon akadt dolga azon a festői, egzotikus vidéken,
 5     I,  VI  |     törődött velük s inkább csak azon volt, hogy minél több halat
 6     I,  VI  |           éppen most...~- Ott... azon a sziklán... sőt integetett
 7     I,  VI  |        tervének végrehajtásáról. Azon volt tehát, hogy mindenáron
 8     I,  VII |     mindenesetre jobb lesz, mint azon az átkozott szigeten, ahonnan
 9     I,  VIII|      fedélzeten?... De nem volt, azon a rémes éjszakán mindnyájan
10     I,  XII |           hogy engedje meg, hogy azon az estén ők is kimehessenek
11     I,  XII |          fáklyákkal a kikötőben, azon az úton, mely Hamburg úr
12    II,  I   |   érkezése esemény volt, szintén azon tűnődtek, hogy mi történhetett
13    II,  V   | folytassa vallomását és adja elő azon bizonyítékait, amelyeknek
14    II,  VI  |         amit mi már tudunk: hogy azon a reggelen, mikor takarított,
15    II,  VIII|       ugyanis félszigeten épült, azon a keskeny földnyelven, mely
16    II,  VIII| lankadatlanul dolgozniuk kellett azon az országúton, melyet az
17    II,  XII |   üzenetet, s bizonyos, hogy még azon az éjszakán visszament Hobart
18    II,  XV  |         sikertelenségét, már-már azon volt, hogy ismét lezárja