Rész,  fejezet

   1    II,  VIII|              cölöpöket vertek be keresztben, 10-15 lépésnyire egymástól.
   2     I,  II  |                    játszva tett meg óránként 11 tengeri mérföldet. Hobarttownban
   3    II,  VIII|                 számára, s ebben néhány száz 12-16 éves gonosztevő suhanc
   4    II,  II  |                     is belopózhatott.~Január 13-ikán este Vin Mod óvatosan
   5    II,  VIII|                       s ebben néhány száz 12-16 éves gonosztevő suhanc lakott,
   6     I,  IX  |                  holland Shouten is ott járt 1610-ben, de mind a kettőjüket
   7     I,  VI  |                 sorában. Midőn Cook kapitány 1774-ben ráakadt, mindjárt meglepte
   8    II,  I   |                    németalföldi Tasman Ábel, 1804-ben került Anglia birtokába,
   9     I,  IX  |                partra sem szállhattak. Végre 1827-ben, a francia Dumont d’
  10    II,  X   |                      Connell Dániel sem, aki 1829-ben képviselő lett a londoni
  11     I,  I   |                  iparos és kereskedő város - 1839-ben még nyoma sem volt -
  12    II,  X   |        zsarnokságáért.~A liberális képviselő 1847-ben halt meg, s ettől fogva
  13     I,  IV  |                      New-Zeland Land-Company 1849. januárban küldte ide az
  14     I,  I   |                     aranytermelésének értéke 1864 és 1889 között százhúsz
  15    II,  X   |                    voltak, s részt vettek az 1879-iki dublini összeesküvésben,
  16    II,  I   |                    ritkaságképpen mutogatták 1884-ben, s azóta hírük-hamvuk
  17     I,  I   |                      elfoglalta Új-Zélandot, 1885 táján, az aranyláz még javában
  18    II,  IX  |                testvér roppant izgatott lett 1887 március 19-ikén, midőn a
  19     I,  I   |             aranytermelésének értéke 1864 és 1889 között százhúsz millió koronára
  20     I,  V   |            kicserélni őket.~Másnap, november 2-án, a szél jelentékenyen
  21    II,  II  |               jöjjünk tisztába az esettel... 21-ikén lesz a tárgyalás...
  22    II,  II  |                  hiszem, elég jókor lesz, ha 22‑ikén este hurcolkodunk föl
  23     I,  XII |                  ikére tűzték ki. Az út csak 24 óráig tarthatott, három
  24     I,  XIV |                     briggnek útja körülbelül 2400 mérföld lehetett Hobarttownig,
  25    II,  XV  |                nagyító készülékei, augusztus 27-ikén hozzá fogott a kép
  26    II,  X   |                      Manchesterben, november 28-ikán.~Ettől fogva egyre-másra
  27     I,  XII |        megvalósítására.~Az indulást november 29-ikére tűzték ki. Az út csak
  28    II,  X   |              bizalommal várta a jövőt.~Május 3-a volt, a második hét utolsó
  29     I,  X   |                 nemigen lehettek távolabb 40-50 mérföldnél...~De nem úgy
  30     I,  I   |                  csomópont, lakosainak száma 50000; kevesebb ugyan, mint Aucklandé,
  31    II,  I   |                     megtudták ezt is. Január 8-ikán Burnes matróz lassan
  32     I,  VIII|              zátonyok egymást érik.~November 9-ike délutánján Nat Gibson
  33     I,  V   |                     az a fő, hogy eldöntsük: abbahagyjuk-e a vállalkozást, mivel Hawkins
  34    II,  I   |                    föl a németalföldi Tasman Ábel, 1804-ben került Anglia
  35    II,  II  |                    meglátjuk! - dünnyögte az ablak alatt Vin Mod és dühösen
  36    II,  II  |                      nagyon meleg volt, s az ablakok nyitva is voltak, szükség
  37     I,  IV  |                   négy haramia visszataszító ábrázata, de egyelőre mit sem tehetett;
  38    II,  XII |                  Farnham.~Elővett egy kitűnő acélreszelőt, és fél óra alatt megszabadította
  39    II,  XIV |              iparkodott összegyűjteni minden adatot és bizonyítékot, amely esetleg
  40    II,  III |                    kellett hát kitalálnia, s addig-addig törte a fejét, míg végre
  41     I,  III |                    kérdés, meddig marad ott. Addig-e, ameddig csak látni lehet
  42     I,  IV  |                  Baltnak egynémely utasítást adjak, mit vegyen a legénység
  43    II,  XII |                      a levelet a kapitánynak adják, sokat lendíthettek volna
  44    II,  XV  |                  fordult Hawkins úrhoz, hogy adjon neki egy arcképet Gibson
  45    II,  IX  |                gyilkosok hurokra kerülnek.~- Adná az ég! - sóhajtott Károly
  46     I,  IV  |                     hitványabbak, kevesebbet adnak magukra, mint a férfiak,
  47     I,  XIV |                   Kip Károly ismét át akarta adni a hajó parancsnokságát Flig
  48    II,  XI  |                  Holnap valami módon kezükbe adom a levelet.~- S miért ne
  49     I,  XIV |                      végigsöpörték és helyet adtak a következőnek, mely ugyanígy
  50     I,  VI  |                      a hajót és kalózkodásra adták magukat...~Igaz, hogy ezek
  51    II,  XV  |                  kétség sem foroghatott fenn afelől, hogy kik az igazi gyilkosok.
  52    II,  XV  |                  menekülését, de nekik eszük ágában sem volt, hogy velük tartsanak.
  53    II,  VII |                    midőn Hawkins úr elmondta aggodalmait és kétségeit a Kip testvérek
  54    II,  VII |                kijelentette, hogy Hawkins úr aggodalmaitól ösztönözve még tegnap hivatalos
  55    II,  XI  |                 MacCarthy és Farnham halálos aggodalmakat szenvedtek. Mind a hárman
  56     I,  VIII|                    ismerte Flig Balt habozó, aggodalmaskodó természetét.~Mindamellett
  57    II,  XI  |                      nem jöhetne azonnal, ne aggódjatok, csak várjatok türelmesen
  58     I,  V   |                  egyet!... Amboineban nagyon aggódnak egy rotterdami goletta,
  59     I,  I   |                     gazember volt s mivel az agyafúrt Vin Mod hamar kiismerte
  60    II,  I   |                   akit férjének rémes halála ágyba döntött, lassanként jobban
  61     I,  XIV |                      moccanni mer is, rögtön agyonlövi!~Ezalatt Hawkins úr, Nat
  62     I,  X   |                     egyszerre zuhannak rá és agyonzúzzák roppant tömegükkel...~Félórai
  63     I,  VI  |                     kedvező szelet...~- Akár agyrém, akár nem: a James Cook
  64     I,  VI  |                 kapitány, kár volna ezért az agyrémért elszalasztani a kedvező
  65     I,  IX  |                Gibson kapitány célzott... Az ágyú eldördült, s a lövésre velőtrázó
  66    II,  IX  |                      és föltevés cikázott át agyukon, de úgyszólván még reménykedni
  67    II,  XII |                    ne kutatnának.~Ez a három ágyúlövés azt jelentette, hogy fegyencek
  68     I,  IX  |                 pápuát ölt meg a kartács!~Az ágyút rögtön újra megtöltötték,
  69    II,  XII |                    dörrenést... A fegyházban ágyúztak!~- Most már tudják, hogy
  70    II,  X   |                     e titkos szövetségnek, s ahány tagját csak elfogták a fénieknek,
  71     I,  III |                tetszik?~- Vagyis inkább oda, ahova viszik - felelte Len Cannon
  72     I,  I   |                legénységgel... Szóval fényes ajánlat, mert azt sem kérdik az
  73     I,  III |                    az «ügylet», amit Vin Mod ajánlt neki, nem volt éppen megvetendő.
  74     I,  XIV |                      szükséges.~Flig Balt az ajkába harapott, mert Kip Károlynak
  75     I,  IX  |                      az orra kissé lapos, az ajkai duzzadtak és kifelé fordulók,
  76    II,  I   |               fedélzetmester összeszorította ajkait és egy szót sem szólt, de
  77    II,  IX  |                  Balt neve nemegyszer tódult ajkára... De mindez csak puszta
  78     I,  I   |                   pohár megtalálja a szomjas ajkat.~Húsz-huszonöt matróz iddogált
  79    II,  I   |                         Meggyilkolták!...~Az ájult Gibson asszonyt kocsin vitték
  80    II,  I   |                     és ha fia föl nem fogja, ájultan zuhant volna le a tengerbe.~-
  81    II,  IX  |                      nagy vérveszteség, hogy ájultán vitték be a fegyenctelep
  82    II,  I   |                     majd utána néz, hogy nem akad-e hajó, amely hazavinné őket
  83     I,  III |                   meghallotta ezt a nem várt akadályt és Vin Mod alig bírta lecsillapítani.
  84    II,  XII |                     vérebek hamar a nyomukra akadhatnak...~E beszélgetések során
  85    II,  XII |                    másnap sem, s akkor rájuk akadnak az üldözők. Bizonyos, hogy
  86     I,  V   |              kapitány.~- Ha útjukban nyomára akadnának, segítsenek rajta... Meglehet,
  87    II,  II  |           kormányzónak sikerül valami nyomra akadnia, s a gaz gyilkosok végre
  88    II,  V   |                   meg, mert különben nyomára akadtunk volna, ha nem egyébnek,
  89    II,  V   |            Hobart-Town egyértelműen és közös akarattal követelte a «derék ember»
  90     I,  VII |                    felelte Károly hálásan -, akárhová visznek is bennünket, mindenesetre
  91     I,  III |             megszerzi tőle...~- Bánom is én, akárkié lesz - felelte Len Cannon
  92     I,  X   |                   szinte bizonyos volt, hogy akármelyik szigetre veti őket a vihar,
  93     I,  III |                      szirtes és veszedelmes?~Akármi volt is az oka lassúságának,
  94     I,  III |                 hanem oda, ahová a legénység akarná, ahol vígan és szabadon
  95    II,  III |                     dolgom van... S ha magam akarnék odamenni, akkor nem ígérnék
  96     I,  V   |                    Mod hevesen. - Sem én nem akarom, sem a többiek... Len Cannon
  97    II,  IX  |                      hevesen kérdezte:~- Mit akarsz ezzel mondani?... Beszélj!...
  98    II,  XV  |                  vagyunk a gyilkosok. De azt akartuk, hogy ország-világ tudja
  99     I,  XI  |                 indul a hajó...~- Ej, mi nem akarunk oda menni! - szólt bosszúsan
 100    II,  XV  |                kapitányról, amelyet föl akar akasztani dolgozószobájában.~Emlékezünk,
 101    II,  V   |                       Nem ám, mert alighanem akasztás lesz a vége!~- Csak a piasztereket
 102    II,  XII |                   magánzárka a két írnek, az akasztófa Farnhamnek, aki elősegítette
 103    II,  XV  |               legyőzetnek, nem kerülik el az akasztófát, de az angolok mégis legyűrték
 104     I,  I   |                   alávaló természetét, a két akasztófavirág csakhamar összeszűrte a
 105     I,  III |                  jobban vigyázunk arra a két akasztófavirágra, hogy le ne ihassák magukat.
 106     I,  VI  |                      becsületes matróz volt, akiben a kapitány föltétlenül megbízhatott -
 107     I,  III |                  azonnal beszél cimboráival, akiért egyébként jót állt, mint
 108     I,  VI  |                      fegyenceket hozták ide, akikkel sehol sem boldogultak, mert
 109    II,  VI  |                     ellene!~Az őszinteségnek akkora ereje nyilatkozott meg ebben
 110    II,  XV  |               elnevezték, nagy port vert föl akkoriban a közvéleményben, és a megoldásával
 111    II,  VII |                     holnap, vagy holnapután, akkorra talán mondhatok valamit...~
 112     I,  III |                   irányt változtatnia, mikor Akoroa-kikötőt megpillantják. Gibson kapitány
 113     I,  XIV |                       Másnap déltájban jóval alábbhagyott a vihar, s ekkor Kip Károly
 114    II,  XIII|              csöndben telt.~A nap lassankint aláhanyatlott a szemhatár mögött. Ebben
 115    II,  XI  |                levélen nem volt sem cím, sem aláírás, sőt még annak az amerikai
 116    II,  XII |                     pár száz lábnyira félkör alakban nyúlt be a tengerbe, s észak
 117    II,  VII |                törvényszék eljárása, ítélete alakilag kifogástalan... Tehát nincs
 118    II,  XV  |              gyilkosok nem voltak jelen, bár alakjukat, arcukat mindenki jól láthatta
 119     I,  IV  |                     A férfiak derék, marcona alakok, arcukról lerí az elszántság
 120    II,  X   |                politikai szövetsége 1867-ben alakult azzal a célzattal, hogy
 121     I,  IV  |                     fáradt, hogy fióküzletet alapít Balfour úr társaságában
 122     I,  VI  |                      elején fegyencgyarmatot alapított rajta, s a szerencsétlen
 123    II,  VI  |             bizonyítani, hogy semmi erkölcsi alapja sincs e szörnyű vádnak,
 124    II,  IX  |                      kockáztatta meg, s arra alapozta, hogy ha Jim csakugyan látta
 125    II,  IV  |                     hollandot!... Mint angol alattvaló, angol hajón és angol lobogó
 126    II,  VIII|                 fölött, kilépett a sorból, s alázatosan kérte, hogy osszák be abba
 127     I,  V   |                  csakhogy eszedre tértél, az áldóját! - kiáltott föl Vin Mod
 128    II,  XV  |          megpillantotta... Oh, ez volt ő: az áldott, jó szívű, derék kapitány,
 129     I,  XIII|                 múlva már mind ott voltak az áldozat hozzátartozói. Kétségtelen
 130     I,  XIII|                      éspedig rablógyilkosság áldozata lett, mert a pénze és írásai
 131    II,  VI  |                bátyám és én szörnyű véletlen áldozatai vagyunk!... Nem tudunk a
 132     I,  VII |                hagyta bűnös gondatlanságának áldozatait, hogy kibújhasson az anyagi
 133     I,  XIII|                  rémülten tántorodott vissza áldozatától, kinek nyitott, megüvegesedő
 134     I,  XIII|                     Az orgyilkosok fölkapták áldozatukat és gyorsan vitték befelé
 135    II,  IX  |            tévedésről beszélgetett, amelynek áldozatul estek. Mind a ketten remélték,
 136     I,  VI  |                   még legalább két óráig nem áldozik le s mihelyt sötétedik,
 137     I,  XI  |                kényelmét szinte öntudatlanul áldozza föl érte. De másik két barátomhoz
 138    II,  IX  |                     szobában, egymás mellett alhattak éjszaka, s nem is küldték
 139     I,  IX  |                       efelől ugyan nyugodtan alhatunk - szólt Gibson kapitány. -
 140    II,  I   |                      a börtönbe vitték őket. Alighogy elmentek, Kip Károly behívatta
 141    II,  VI  |                     hogy ekkora jóságért oly aljas hálátlansággal fizettek.~
 142    II,  XII |                  dagály elöntötte a szirtfok alját, úgyhogy száraz lábbal nem
 143     I,  XIV |                    De nem volt rá ideje, sem alkalma. Mindjárt másnap már megpillantották
 144     I,  XIV |               félrevonult, és nem háborgatta alkalmatlan tolakodásával a kesergő
 145    II,  IX  |                szelídebb fegyenceket szokták alkalmazni.~A két testvér folyton arról
 146    II,  V   |                  akiknek ily módon idejük és alkalmuk lesz a bűnjeleket eltüntetni.
 147     I,  III |                    alig volt remélhető, hogy alkonyatig elérhetik a Cook-szoros
 148    II,  XI  |                    észre sem vette, hogy már alkonyodik. Hat órakor a főfelügyelő
 149    II,  XII |                       s észak felé kis öblöt alkotott. Roppant szikladarabok hevertek
 150     I,  XI  |              valóságos természetes kunyhókat alkottak, melyek alatt féltucat ember
 151     I,  III |            kézszorítás, mely megpecsételi az alkut.~A két cinkos elégedetten
 152     I,  V   |                 hátulsó árbocára az Egyesült Államok csillagos lobogóját.~Féltizenkettő
 153     I,  I   |               vagyonbiztonság aránylag mégis állandóbb és szilárdabb volt ott,
 154     I,  X   |          hullámhegyek taraján.~E veszedelmes állapotban maga Gibson kapitány fogta
 155    II,  VIII|                  után belevágta a vérszomjas állat torkába...~Mire a katonák
 156    II,  X   |                     összeesküvés öt vezérét, Allent, Kellyt, Dearyt, Laskint
 157     I,  I   |                  alkalmat lesték, hogy szóba állhassanak egyik vagy másik matrózzal.~-
 158     I,  III |                      az alkalmat, hogy szóba állhasson Len Cannonnal, akit a legértelmesebbnek
 159    II,  XII |                   akkor végük van. Hogyan is állhatnának ellent vagy egy tucat fegyveres
 160     I,  VIII|             valamennyi hajós tapasztalata és állítása szerint, a legveszedelmesebb
 161    II,  IX  |                      De egész bizonyosan nem állíthatom... De akár ő, akár más megtalálhatta
 162     I,  II  |                     sokáig rázta, míg talpra állíthatta őket.~Ám, mikor aztán fölballagtak
 163    II,  XI  |                    pedig haditörvényszék elé állítja!...~Ők sem aludtak egész
 164    II,  V   |                      s a valódi gyilkosoktól állított verembe ártatlanok estek...
 165     I,  IX  |                    szemügyre véve mindent.~- Állítsd csak meg, apám - kérte Nat
 166     I,  XIII|                  fölé Hawkins úr fakeresztet állíttatott, s megkérte Hamburg urat,
 167    II,  I   |                    mintha fölötte érdekükben állna megtudni, hogy a két testvér
 168    II,  VI  |                  ítéletet, melyet a közönség állva hallgatott meg:~«Kip Károly
 169     I,  VII |                     gyümölcse olyan, mint az alma, aztán találtunk madártojásokat,
 170     I,  VIII|                      sem tudott belenyugodni álmainak meghiúsulásába, ismét pokoli
 171     I,  III |                         kiáltott föl Vin Mod álmélkodva.~- Nekem eszemágában sem
 172    II,  III |              kigombolta kabátját, előszedett alóla egy csomó írást, egész marék
 173     I,  X   |                     a felső vitorlákat, s az alsók közül is csak az előárboc
 174    II,  II  |                     az árnyék.~Mindenekelőtt álszakállt ragasztott föl, s úgy elváltoztatta
 175    II,  IV  |               kísérletének kudarcán, és csak általánosságban nyilatkozott, olyan formán,
 176    II,  VI  |           rablógyilkosság bűntettében, kötél általi halálra ítéltetnek.»~A közönség
 177    II,  XI  |       haditörvényszék elé állítja!...~Ők sem aludtak egész éjjel, minden pillanatban
 178     I,  IX  |               mindjárt folytassák-e a munkát alvó társaikon és Hawkins úron
 179     I,  VII |                      voltunk, de szerencsére amarra, észak felé, van néhány
 180    II,  VIII|                    lelki fájdalom, amely még amazoknál is jobban emészt. Kip Károly,
 181     I,  VII |                    Károly ugyanakkor szintén Amboinában volt, ahová egy rotterdami
 182     I,  VII |            Kip-kereskedőház cégvezetője volt Amboinán, mely a Molukki-szigetek
 183     I,  V   |                  Nagyon jó!... Még egyet!... Amboineban nagyon aggódnak egy rotterdami
 184     I,  V   |               Wellingtonból... És önök?...~- Amboineből, a Molukki-szigetekről...~-
 185     I,  IV  |                      jóság és becsületesség, amellett nagyon éles szemű, szorgalmas
 186    II,  V   |                      elő azon bizonyítékait, amelyeknek alapján Gibson kapitány
 187     I,  XIV |                     Károly.~- Sem tanácsait, amelyekre nincs szükségem - feleselt
 188    II,  XIII|                      vérebeket lőtték agyon, amelyektől jobban féltek, mint a fegyházőröktől,
 189    II,  VI  |                      utolsó rézgyűrű: ez ni, amelyiket most ráillesztek... Gondolkozzál:
 190     I,  XI  |                   Wilhelmináról lopott el, s amelyről a két testvér nem is tudta,
 191     I,  I   |                   fizetés, jó koszt, pálinka amennyi kell, rövid utazás, csak
 192     I,  XIII|             védelmezze magát s egyúttal, már amennyire bírta, hangosan kiabált:~-
 193     I,  I   |                 alighanem többet ittak, mint amennyit meg bírtak fizetni, Adam
 194     I,  I   |                  atléta alakját, nagy fejét, amerikaiasan nyírott vörös szakállát,
 195     I,  V   |                      Mivel a Van-Diemen-fok, amerre igyekezett, vagy száz mérföldnyire
 196     I,  III |                    jobban dühöngtek magukban amiatt, hogy a hadigőzös közelsége
 197    II,  II  |                      szó sem lehetett arról, amiben előzetesen megállapodtak
 198     I,  V   |                   fogtak 30-40 jókora halat, amiből Koa, az új-zélandi szakács,
 199     I,  II  |              bosszúálló természetű és lusta, amiért Gibson kapitány el is határozta,
 200     I,  I   |                     el holmi késelés nélkül, amihez különben a Három szarka
 201     I,  IX  |                    revolvert, a töltényeket, amiket már a délután folyamán kiosztott
 202    II,  III |                       lesietett a lépcsőn, s amily gyorsan csak tudott, szaladt
 203    II,  V   |                    oly világos a bűnük, mint amilyen világos a mi ártatlanságunk! -
 204     I,  III |                    az oly fedélzetmesterrel, aminő Flig Balt, jó messzire lehet
 205     I,  III |               emberek alighanem jobbak, mint aminőknek látszanak.~- Annál jobb -
 206     I,  VII |                    hogy téved erre hajó...~- Aminthogy be is teljesedett ez a remény -
 207     I,  IV  |                    hogy megvegyenek mindent, amire a harmadfél hónapig tartó
 208     I,  V   |                     őket.~Másnap, november 2-án, a szél jelentékenyen csökkent
 209    II,  XV  |              fejezhetjük be ezt a történetet anélkül, hogy megemlékezzünk az
 210    II,  X   |                     előtt nyíltan megvádolta Angliát brutális zsarnokságáért.~
 211     I,  X   |             lemészárolták. Ez idő szerint az angoloké a sziget, melynek főpiaca
 212     I,  VII |                     idősebbik előrehajolt és angolul, de idegen kiejtéssel lekiáltott
 213    II,  V   |                      Sőt még ártott is nekik annyiban, hogy a közvélemény még
 214     I,  IV  |                     És hogy örömet szerezzek anyádnak - tette hozzá Nat Gibson -,
 215     I,  VII |              áldozatait, hogy kibújhasson az anyagi felelősség és kártérítés
 216     I,  XIII|                   gyötrelem is, hogy szegény anyját is neki kell majd vigasztalnia!~
 217    II,  XII |                   vízben jártak. Szerencsére apály kezdetével csökkenni látszott
 218    II,  VII |                  Péter!... Péter!... Szegény apánk, ha még élne, belehalna
 219     I,  VIII|                    meglepetve fölkiáltott, s apjához sietett, aki fönt a hajóhídon
 220    II,  III |                      feledkezett meg szegény apjáról, kinek halálát minden áron
 221     I,  XIII|                    volna, ha őt is eltemetik apjával!~A temetés másnap reggel
 222     I,  VII |                     Molukki-szigetek egyike.~Apjuk, aki pár esztendő óta özvegy
 223    II,  IX  |                 Péter is vele mehetett, hogy ápolja bátyját, míg fölépül. Ezt
 224    II,  III |                 beesteledjék.~Hét óra tájban apró szemű, sűrű eső kezdett
 225     I,  IX  |            földművelők, sem nem pásztorok és apróbb törzsekre szakadva élnek,
 226    II,  IV  |                 fölolvasta a vádiratot, mely apróra részletezte az eseményeket:
 227     I,  VIII|                ruhadarab, fehérnemű és egyéb apróság volt, amely éppen megmaradt
 228     I,  VII |                   ide hajtotta őket a tenger áramlata»...~- Eszerint hát két hét
 229    II,  III |                      haszna, ha a saját bőre árán húzza ki Flig Baltot a hínárból?~
 230     I,  II  |                  briggre s akkor változik az arány; de lehetséges volt, hogy
 231     I,  I   |                szökött matróz; egy részük az aranyásó helyekre készült, más részük
 232     I,  I   |                   ahol nyomtalanul eltűnt az aranyásók veszedelmes tengerében.
 233     I,  I   |             megszöktek a hajókról s beálltak aranyásóknak. A nagyobb fizetés, a jutalmak,
 234     I,  I   |                    szórta a könnyen szerzett aranyat. Ki beszélgetett, ki énekelt,
 235    II,  III |                 írást, egész marék piasztert aranyban, meg azt a tőrt, amellyel
 236     I,  III |         meggazdagodni!~- Meggazdagodni... az aranymezőkön? Na, ezt ugyan eltaláltad! -
 237     I,  IX  |                fekete folt, a nyakán ragyogó aranyos öv villogó vörösréz alapon,
 238    II,  V   |                   Irományok és - egész marék aranypénz hevert a földön. Megdöbbentem.
 239     I,  IX  |                 sárga, vörös, fehér, zöld és aranyszínű tollak...~- Na, ezt a madarat
 240     I,  I   |                      csoda, ha az aranymezők aranytermelésének értéke 1864 és 1889 között
 241     I,  I   |                     mint Ausztráliának többi aranytermő vidékein.~Ám azért a szerencsevadászok
 242     I,  I   |                  kínaiak csaptak le a gazdag aranyterületekre, mint a ragadozó madarak,
 243     I,  X   |                   hullámok minduntalan el ne árasszák a fedélzetet. Ez sikerült
 244     I,  IX  |                valóságos nyíl- és kőzáporral árasztották el a hajót. Sokan lehettek,
 245     I,  XII |                Hamburg úrnak a fölvett teher árát.~Félhat már elmúlt, de Gibson
 246     I,  VII |                 felelte a fiatalabbik. - Sok araucaria van itt: annak a gyümölcse
 247     I,  IX  |              szellőzni mászott föl a középső árboc tetejére, ijedten sikoltott
 248     I,  XIV |                      a két, sőt mind a három árbocába, s ezért habozott. Kip Károly
 249     I,  X   |                      úgy oldalt bukott, hogy árbocainak a vége szinte barázdát szántott
 250     I,  XIV |                   vagy a vihar tördeli össze árbocait.~Flig Balt, s a matrózok
 251     I,  VII |                    Gibson, aki fölmászott az árbóckosárba, messzelátójával vizsgálta
 252     I,  XIV |                      a hatalmas lökéstől, az árbocok recsegve hajladoztak, a
 253     I,  II  |                      ezalatt fölszaladtak az árbocokra s kioldozták a vitorlákat,
 254     I,  XIII|                       egy másikat a kapitány arcáról, s egy harmadikat egész
 255    II,  IV  |            közönségen, mely elképedt arra az arcátlan vakmerőségre, hogy ez a
 256    II,  IV  |               lakásodon! - dörögte Flig Balt arcátlanul. - A meggyilkolt kapitány
 257     I,  IV  |                    kapitány. - Legalább száz arcképem van már otthon, s neked
 258    II,  XV  |                   úrhoz, hogy adjon neki egy arcképet Gibson kapitányról, amelyet
 259    II,  XV  |                    közel tartva az üveget az arcképhez, fuldokló, hörgő hangon
 260    II,  XV  |                 voltak jelen, bár alakjukat, arcukat mindenki jól láthatta Gibson
 261    II,  V   |              borzalom váltakozva tükröződött arcukon s még Kip Károly, aki pedig
 262     I,  IV  |               férfiak derék, marcona alakok, arcukról lerí az elszántság és bátorság;
 263     I,  XIV |                   vele. És, mivel a hullámok árja gyorsabb volt, mint a hajó
 264    II,  IV  |                   hogy micsoda befolyások és ármánykodások következtében, azt nem tudom -
 265    II,  II  |                     őket mindenfelé, mint az árnyék.~Mindenekelőtt álszakállt
 266     I,  XII |                         S én láttam is, hogy arrafelé ment - tette hozzá Hobbes,
 267     I,  V   |                   meg Hawkins úr -, hogy nem ártana, ha lenne a hajónkon egy
 268    II,  IX  |                  ember tehát mégis volt, aki ártatlanoknak tartotta őket!~Kip Károly
 269    II,  XV  |                               XV. FEJEZET~Az ártatlanság kiderül~A szinte hihetetlen
 270    II,  VII |            bizonyítéka sem volt az elítéltek ártatlansága mellett, viszont egész csomó
 271    II,  XV  |                      nézve, és a két testvér ártatlanságában senki sem kételkedett többé.~
 272    II,  IX  |                  volt, a két testvér, a maga ártatlanságának tudatában elhihette, hogy
 273    II,  XIV |                     győződve a Kip testvérek ártatlanságáról, de érezte, hogy ez a szökés
 274    II,  V   |                  tiltakoztak és erősítgették ártatlanságukat - a közhangulat ellenük
 275    II,  IX  |                     hogy a véletlen kideríti ártatlanságunkat, s az igazi gyilkosok hurokra
 276    II,  V   |                  Balt ellenben valódi hőssé, ártatlanul meghurcolt vértanúvá lett
 277    II,  V   |                 tagadása?... Semmit! Sőt még ártott is nekik annyiban, hogy
 278     I,  XII |                kereskedő, raktárában volt az áru.~Vin Mod és Flig Balt arra
 279     I,  I   |                      már a kikötőben, minden áruja a hajón: de indulni nem
 280     I,  XIII|                   gondosan raktározzák be az árukat a hajófenékbe.~De nem igen
 281     I,  XIII|                    nem hagytak itt semmiféle áruló nyomot. Mindamellett meg
 282    II,  VII |                 holott tudhatták volna, hogy árulójuk lehet?... S legfőképpen
 283    II,  XII |                    hozzá Farnham -, mert nem árultak el bennünket. Pedig, ha
 284     I,  V   |                mellett: a mi mesterségünk az áruszállítás és a kereskedés: ha jól
 285     I,  V   |              csinálhatnánk ezzel is, mint az áruszállítással.~- Wellingtonban azt beszélik -
 286     I,  V   |                     Gibson... Hát önök?...~- Assomption, Nantesből... a kapitánya
 287     I,  I   |                  Jobb, ha meghúzódunk itt az asztal alatt.~Irtózatos verekedés
 288    II,  III |                   játszott, öklével verte az asztalt, házsártoskodott, kikapta
 289     I,  I   |                       egyik-másik fölállt az asztaltól, lépett egyet-kettőt, aztán
 290    II,  XI  |                   nem volt rá alkalmam, hogy átadhassam... Nem tud róla senki, az
 291    II,  XV  |                      lezárja a vizsgálatot s átadja az egész percsomót az ügyésznek
 292    II,  XI  |                módját ejteni, hogy a levelet átadják az íreknek.~Pedig az idő
 293    II,  XI  |                megragadva bátyja kezét. - Ha átadjuk nekik a levelet, nem tagadhatják
 294    II,  IV  |                     Nem tudhatta, vajon Kyle átadta-e üzenetét Flig Baltnak: pedig
 295    II,  XII |                   folytatta O’Brien -, mikor átadták a levelet, hogy szökjenek
 296     I,  III |               felelte Len Cannon bólintva.~S átadván a kormányt Vin Modnak, egyenesen
 297     I,  VII |                 halászott; óvatosan kerestek átjárót a veszedelmes korallgyűrűn,
 298    II,  V   |                   letartóztatását is, akiket átkísértek a törvényszék fogházába.~
 299     I,  X   |                  Flig Balt és cinkosai hiába átkozódtak magukban: a sors, úgy látszik
 300     I,  VII |                     Nem jutott eszükbe, hogy átkutassák a sziget belsejét? - kérdezte
 301    II,  XII |                  akkor a fegyházőrök esetleg átkutathatják ezt a kopár sziklát is,
 302    II,  XII |                   legelőször az erdőt fogják átkutatni, s csak akkor jönnek erre,
 303     I,  XIII|                      ez volt minden. Bárhogy átkutatták a helyet, ahol Gibson kapitány
 304     I,  III |                hortyogtak tovább.~Len Cannon átlátta, hogy nem számíthat rájuk
 305    II,  II  |               kimászott az erkélyre, s onnan átlépett a folyosóra, oda lopózkodhatott
 306     I,  I   |                  harmincnyolc éves. Hatalmas atléta alakját, nagy fejét, amerikaiasan
 307    II,  XV  |                történt.~Zieger úr, aki ismét átrándult Port-Praslinból, azzal a
 308     I,  VII |            hazamennek Gröningába, ahol Péter átveszi a kereskedőcég vezetését,
 309     I,  III |                 odament a kormánykerékhez és átvette a hajó vezetését. Flig Balt
 310     I,  XIII|                 teljesen megbízott önben, én átvettem tőle ezt a bizalmat és...
 311     I,  III |              csónakot sem bocsátott le, hogy átvizsgálja.~E részben tehát nyugodtak
 312     I,  IV  |                    Gibson kapitánnyal együtt átvizsgálta a hajó számadásait. Aztán
 313     I,  V   |                  vethetett volna horgonyt az Auckland-öbölben, hogy kiegészítse legénységét,
 314     I,  I   |                  50000; kevesebb ugyan, mint Aucklandé, mely az éjszaki szigeten
 315    II,  XV  |                   kitűnő nagyító készülékei, augusztus 27-ikén hozzá fogott a kép
 316     I,  IV  |                     az első gyarmatosokat az Aurora hajón, s ma már a két sziget
 317     I,  V   |                     Hová mennek?~- Sydneybe, Ausztráliába... Hát önök?...~- Port Praslinbe,
 318     I,  I   |               kicsoda és honnan jön, mi volt azelőtt és hol dolgozott?~Len Cannon
 319     I,  I   |                     még természetesebb, hogy azoknak a kereskedelmi-hajóknak
 320     I,  I   |            szakadtából ordított, úgy, hogy a bábeli zűr-zavarban még a revolver
 321     I,  XII |                 tétován jártak ide-oda.~- Mi bajod. Balt mester? - kérdezte
 322     I,  XII |                     felelte Vin Mod.~- Akkor baleset érte! - kiáltott föl Hawkins
 323     I,  XIV |                     esetleg valami fenyegető balesetnek elejét vegye.~Nemsokára
 324    II,  I   |                    ikán Burnes matróz lassan ballagva cipelte a két testvér egyetlen
 325     I,  V   |                        mert az itt elterjedt bálnafajnak sokkal rosszabb a hallása,
 326     I,  V   |                    vidéken sokkal könnyebb a bálnákat elejteni, mint bárhol másutt.~-
 327     I,  V   |                     A brigg körül jobbra is, balra is föl-fölbukkant egy-egy
 328     I,  XII |              szándéka tovább, azt talán Flig Balton kívül csak ő maga tudta.~
 329     I,  XI  |                 jelentősen rákacsintott Flig Baltra, aki elvigyorodott. Jim
 330     I,  IX  |              pillanatig mozdulatlanul maradt bámulatában - s ez az egy perc éppen
 331     I,  XIII|                      aki még egyre révedezve bámult a halottra, így szólt:~-
 332     I,  VII |                   azóta megsüthettük az édes banána gyökeret, amely szintén
 333    II,  XI  |            védelmeztek bennünket, mikor ez a banda ránk támadt...~- Igazad
 334     I,  XIV |                   még az életet is, és a gaz banditák elhatározták, hogy nyíltan
 335     I,  VI  |                     Norfolk-sziget tele volt banditákkal - felelte Hawkins úr. -
 336     I,  I   |                     itt jelen van s igen jól bánik a legénységgel... Szóval
 337    II,  IX  |                     követelte tőle, hogy úgy bánjék a két testvérrel, mint Gibson
 338     I,  XIII|                    utazásra, mindenekelőtt a bankba sietett, hogy fölvegye a
 339     I,  V   |                füstoszlopot, s e percben nem bánnám, ha a mi hajónkról szállna
 340     I,  IX  |                     amellyel kitűnően tudnak bánni.~A legénység puskatussal
 341    II,  X   |                      testvéreket a fegyencek bántalmazásai elől.~Minden bűnük az volt,
 342    II,  XI  |                körüljárta, s aztán le akarta bántani a háncsát, hogy lássák a
 343    II,  V   |                    meghiúsult és jobb érzésű barátaimmal vasra verve zártak be a
 344     I,  XI  |                nagyon szívesen fogadta férje barátait, s mindjárt meg is mutatta
 345    II,  XI  |                      és segítse meg amerikai barátaitokat.~A levélen nem volt sem
 346     I,  XI  |                     kellett mennie a hajóra. Barátjai ugyan nem szívesen eresztették
 347     I,  XI  |               áldozza föl érte. De másik két barátomhoz ragaszkodom... Semmi áron
 348     I,  XI  |                    Gibson kapitánnyal és Nat barátommal együtt...~- Arról szó sincs! -
 349     I,  XIV |           tolakodásával a kesergő fiút és jó barátot.~Kip Károly azonban, aki
 350     I,  II  |                hajótulajdonos családját régi barátság fűzte egymáshoz. Közel laktak
 351    II,  XV  |                       tiszteletem és őszinte barátságom jeléül...~A két testvér
 352     I,  IV  |              kapitány dicséretei után, kissé barátságosabb volt Flig Balthoz, mint
 353     I,  III |                     és megveregetve a vállát barátságosan vigyorogva megszólította:~-
 354    II,  V   |                   sikertelen maradt. Hamburg barátunk Keravarában, én pedig Új-Mecklenburgban
 355     I,  X   |                     árbocainak a vége szinte barázdát szántott a körülötte tornyosodó
 356     I,  V   |                     kapitány ismét lement.~- Bárcsak sose jönnél föl többé! -
 357     I,  XIII|                    látni.~De ez volt minden. Bárhogy átkutatták a helyet, ahol
 358     I,  V   |                      bálnákat elejteni, mint bárhol másutt.~- Ez igaz - felelte
 359    II,  XII |                tetején, vagy száz lábnyira a barlang fölött, ahol rejtőztek,
 360    II,  XII |                 semmi!~Megint visszamentek a barlangba tanácskozni.~Csak egytől
 361    II,  XII |               lehetett megközelíteni annak a barlangnak a száját, amelyben a szökevények
 362    II,  XII |                      a habok elárasztották a barlangot is, úgyhogy a menekültek
 363     I,  XII |                    kellett attól félni, hogy bármelyikük is megszökik, a kapitány
 364     I,  III |          fedélzetmestert a guta környékezte: bármennyire szeretett volna szóba elegyedni
 365     I,  IV  |            szenvedélye volt: a fotografálás; bármerre járt, mindenhová elvitte
 366    II,  I   |                      megtiltotta nekik, hogy bármi ürüggyel a hajóra merjenek
 367     I,  IX  |                     rokona közt; a tollazata bársonyos vörösbarna, a feje részben
 368     I,  VII |                      korallgyűrűn, mely erős bástyaként fogta körül a szigetet,
 369     I,  I   |                      Vin Mod dühösen. - Még «bát» se mondhatnak s máris a
 370     I,  IX  |                 elesett, elvesztették minden bátorságukat. Még egy támadást kockáztattak,
 371    II,  XIII|               megfosztotta őket erejüktől és bátorságuktól...~Ugyanekkor a csónak nagy
 372    II,  VII |                     telhetőleg lelket önteni bátyjába, de Kip Károlyt végképp
 373     I,  III |                  Megígérte hát, hogy mihelyt bealkonyodik, azonnal beszél cimboráival,
 374     I,  X   |                    kezdtek elsimulni, s mire bealkonyodott, nyoma sem maradt már a
 375     I,  I   |                      megszöktek a hajókról s beálltak aranyásóknak. A nagyobb
 376     I,  III |         Mindenekelőtt azonban szükséges volt beavatni e tervbe Len Cannont és
 377    II,  XV  |                     pénzből tivornyáztak, de bebizonyítani nem tudta, s legfőképpen
 378    II,  XV  |                   gyilkosok. Hawkins úr hite bebizonyosodott: a két Kip testvér ártatlan
 379    II,  V   |                      a napnál is fényesebben bebizonyult. Az egyetlen kétséges pont
 380    II,  XV  |           beszélhessen. Természetesen rögtön bebocsátották, s ott tudta meg részletesen,
 381    II,  III |                     kereste az utat, amelyen bebörtönzött cinkosainak közelébe férkőzhetne,
 382     I,  IX  |                     nem kel mellőle.~Délután beborult az ég és finom eső kezdett
 383    II,  XIV |                 rabolt piaszterek egy részét becsempészhette a két testvér poggyásza
 384     I,  VI  |                  alkalmas.~Mindamellett igen becses darab föld az angol gyarmatok
 385    II,  VII |                      a szeretetemet, hanem a becsülésemet is, tiszteletemet is...
 386    II,  I   |               elbocsátjuk, a többiek azonban becsületesek, és semmi panasz nincs ellenük.~-
 387     I,  IV  |                   férfi volt, csupa jóság és becsületesség, amellett nagyon éles szemű,
 388    II,  I   |                      a derék kapitányt, akit becsületessége és jó szíve, egyenes, őszinte
 389    II,  III |                     a hajótöröttek a fogadós becsületességében...~Vin Mod hirtelen fölemelte
 390    II,  XIV |                       miután azok, akiknek a becsületét és ártatlanságát kereste,
 391    II,  VII |                   úgy is halottak ők már, és becsületüket, melyet az esküdtek ítélete
 392    II,  VII |                személyesen ismerte és nagyra becsülte őt.~Sir Edward Carrigan
 393    II,  III |                   cimborája mögött csakugyan becsukódik a börtön ajtaja.~ ~
 394    II,  III |          piasztereket és a tőrt. Aztán ismét becsukta a ládát és elégedetten fölsóhajtott:~-
 395     I,  IX  |                      mégis, mikor Nat Gibson bedugta fejét a gép kamrájába, ez
 396    II,  XIII|                 fölkapta a két Kip testvért, beemelte őket a csónakba és gyorsan
 397     I,  VI  |                    csónakban, hogy két napra beérhette vele a hajó egész legénysége.
 398    II,  III |                      várta már, hogy 20-ikán beesteledjék.~Hét óra tájban apró szemű,
 399     I,  XIII|                áldozatukat és gyorsan vitték befelé a sűrűbe. Vagy ötszáz lépésnyire
 400     I,  XIII|                Segítség!~Vin Mod rárohant és befogta a száját, Flig Balt pedig
 401    II,  IV  |                         Azután, hogy micsoda befolyások és ármánykodások következtében,
 402     I,  III |                  védi, és reggeli hét órakor befordult a kikötőbe, ahol az angol
 403    II,  X   |                      hogy kis cédulára írja, begöngyöli egy falevélbe s majd elejti
 404     I,  XIV |                Károly rögtön lebocsáttatta a begöngyölt középvitorlát, amelybe a
 405    II,  I   |                Alighogy elmentek, Kip Károly behívatta Vin Modot, Sextont, Brycet
 406     I,  III |                    neki! - folytatta Vin Mod behízelgően. - Nem mindennap találsz
 407     I,  IV  |              ebédeltek, s mikor a gyümölcsöt behozták, Nat Gibson ünnepélyesen
 408     I,  X   |                     a kapitány.~Ezzel rögtön behúzatta a felső vitorlákat, s az
 409    II,  VIII|              vezették a kapitány elé. Miután beírták a nevüket a törzskönyvbe,
 410     I,  III |               Wellington kikötőjébe, melynek bejárata szirtes és veszedelmes?~
 411     I,  III |             Campbell-fok, mely a Cook-szoros bejáratának déli határát jelzi. A szél
 412     I,  III |                       mely a Wellington-öböl bejáratát védi, és reggeli hét órakor
 413    II,  I   |                   legnagyobb hajók is bizton bejárhatnak, a hullámverést pedig egy
 414     I,  XII |                   urat...~Rövid félóra alatt bejárták az egész kikötőt, de a kapitánynak
 415    II,  IV  |                   fegyveres csendőrök között bejöttek a terembe és leültek a vádlottak
 416    II,  III |              bűntettet követ el, akkor ugyan bejuthat a börtönbe, de elítélik,
 417    II,  IX  |                remélhették, hogy előbb-utóbb bejutnak a központi irodába, ahol
 418    II,  IX  |             közbenjárására a két Kip testvér bejutott a fegyház irodájába, ahol
 419     I,  X   |                      viharnak.~Másnap reggel bejutottak a Szent György-csatornába,
 420    II,  XI  |                      maradjunk itt és tűrjük békességgel a szenvedést, míg kiderül
 421    II,  XII |                      a sziklák közt? - szólt békétlenül az egyik őr. - Csak volt
 422    II,  III |               kísérnek...~- Micsoda!... hogy bekísérjenek? - hökkent meg Kyle, aki
 423     I,  XII |                   annyiszor járt nálam, hogy bekötött szemmel is ide találna.~-
 424     I,  IX  |              mentében eltévedt, s először is bekukkantott a hajófenékbe, amely éppen
 425     I,  XIV |                      azonban önkéntelenül is beleavatkozott Flig Balt dolgába, a bandita
 426    II,  III |                      packázni kezdett velük. Belebeszélt a játékukba, korholta, aki
 427    II,  XI  |                érezte a papirost, amit Péter belecsúsztatott, szinte megdermedt és mozdulni
 428    II,  XV  |               kormányzó, Hawkins úr kérésére beleegyezett, hogy elrendeli a pótvizsgálatot
 429     I,  VIII|                    Balt mester szóljon, hogy beleegyezik-e, s akkor holnapután már
 430     I,  III |                 tegnapi mámort, kész örömmel beleegyeztek a zendülésbe és Len Cannon
 431     I,  IX  |                    csak tizenöt embere volt, beleértve Jimet, a hajósinast.~- Tüzet! -
 432     I,  III |          szerencsétlenség érné... Véletlenül beleesnék a tengerbe... Hiszen már
 433     I,  VII |                    testvér -, de nem mertünk belefogni, mert féltünk, hogy eltévedünk
 434     I,  VIII|                   viharos éjszakán Gibson úr belefordul a tengerbe... Ki lesz az
 435     I,  III |                      aztán a hajókorláton át belehajigálja őket a tengerbe, még mielőtt
 436     I,  III |                      még mielőtt kiálthatna, belehajítják a tengerbe. Ugyanekkor Hobbest
 437     I,  XIV |             lehetetlen, akkor valamennyiüket belehajtja a korallzátonyok közé, melyek
 438    II,  VII |                  Szegény apánk, ha még élne, belehalna ebbe a gyalázatba!~- Miért?...
 439    II,  XI  |               levelet, melyből kifehérlett a beléje rejtett papiros csücske.
 440     I,  XIV |                      amelybe a szél mindjárt belekapaszkodott, és segített megfordítani
 441     I,  XIV |                   hogy ez a fordulat könnyen belekerülhet mind a két, sőt mind a három
 442     I,  XIII|                     Az éles krisz markolatig belement a kapitány mellébe, aki
 443     I,  VIII|                   Mod, aki sehogy sem tudott belenyugodni álmainak meghiúsulásába,
 444     I,  V   |                    egész.~- Azt hittem, hogy beleránt a tengerbe - tette hozzá
 445    II,  XIII|               követte bátyját.~A szökevények belerohantak a tengerbe és úszva akarták
 446    II,  VIII|                 csákányt kétszer egymás után belevágta a vérszomjas állat torkába...~
 447     I,  III |                     dallamos énekét, amelybe belevegyült a tarka papagályok rikácsolása,
 448    II,  VIII|               Williammel meg a tizenkét éves Bellyvel. Mindennap kora reggel a
 449     I,  I   |                 kieszelt terv?... s nem lesz belőlem a James Cook kapitánya?~-
 450    II,  IX  |                    De ugyanez a valaki ismét belophatta a tőrt a két testvér holmija
 451    II,  II  |                  szükség esetén a szobába is belopózhatott.~Január 13-ikán este Vin
 452    II,  IX  |                    történhetett, hogy valaki belopta oda, s aztán megint visszalopta...
 453    II,  VIII|                    az angol kormány a sziget belseje felé építtetett.~Hetenként
 454     I,  VII |                     hogy átkutassák a sziget belsejét? - kérdezte Nat Gibson.~-
 455    II,  VIII|                  mely a félszigetet a sziget belsejével összekötötte, erős cölöpöket
 456    II,  XIII|                    nehogy meglássák őket, de belülről is jókora darabot láthattak
 457    II,  III |                    folyosón, s az ablakon át bemászott a két testvér szobájába.~
 458     I,  III |                       Vagy nem akart éjszaka bemenni Wellington kikötőjébe, melynek
 459     I,  III |                    foghatunk semmihez!~Mégis bement a hajószobába, hogy megnézze
 460     I,  IV  |                   fiú, Hawkins úrral együtt, bementek az iroda belső szobájába,
 461     I,  VI  |                    megkísérelte fegyencekkel benépesíteni a szigetet; ám ez a második
 462    II,  XIV |                      azt bizonyítaná, hogy a bennszülötteknek részük volt ebben a szörnyű
 463    II,  I   |                kihaltak. Az utolsó tasmániai bennszülöttet, egy ostoba vénasszonyt,
 464    II,  XV  |                     rajta marad, míg csak új benyomások el nem törlik onnan, vagy
 465    II,  VII |                semmiségi panaszt, úgy tudom, benyújtották, várjuk meg tehát az eredményét...~-
 466     I,  IV  |                     a kirakodás, az új teher berakása, az út Karaverába, s ott
 467    II,  III |                      át is vette a hajóteher berakásának vezetését és reggeltől estig
 468     I,  XII |                     csak az volt hátra, hogy berakja új terhét, melyet Hobarttownba
 469     I,  XII |                  tarthatott, három nap alatt berakják a terhet, s ötödnapra ismét
 470     I,  XII |              megkezdhette és meg is kezdte a berakodást.~A derék kereskedő másnap
 471     I,  III |          meggazdagodhat abból a nyomorúságos bérből, amit az élete örökös kockáztatásáért
 472    II,  III |                      rendőrök pár perc múlva berohantak és rövid dulakodás után
 473    II,  I   |                     hajóra merjenek lépni. A bérükért menjenek Hawkins úr irodájába,
 474    II,  I   |                  irodájába, ahol megkapták a bérüket, onnan pedig egy ismerőséhez,
 475    II,  X   |                    aki csupa önfeláldozásból besoroztatta magát a fegyházőrök közé,
 476     I,  XII |                 Zieger úr raktáraiba kellett beszállítani. Most már csak az volt hátra,
 477    II,  V   |                     sorban csak arról akarok beszámolni, hogy minden kutatásunk,
 478     I,  XIII|                    hazament és Hawkins úrnak beszámolt a nap eredményeiről. A sok
 479    II,  VIII|                      álltak, s különben is a beszéd a legszigorúbban tiltva
 480    II,  XII |                       ahol rejtőztek, hangos beszédet és kutyaugatást hallottak.~-
 481     I,  VIII|                 lesznek... Aztán így végezte beszédét:~- Holnap éjjel meg kell
 482     I,  III |             Bryce-szal és Kyle-lel, mindjárt beszélek velük.~- Csakhogy sürgős
 483     I,  II  |            csoportban négy-öt rendőr élénken beszélget és a hajót nézi.~- Ezek
 484    II,  II  |                 ablaka alá és kihallgathatta beszélgetéseiket - sőt mivel nagyon meleg
 485    II,  XII |                     nyomukra akadhatnak...~E beszélgetések során szó esett a két Kip
 486     I,  IX  |                   mind a hajó farán ülnek és beszélgetnek... Tíz óra lehetett... Egyszerre,
 487    II,  XI  |           fegyenceknek szabad volt egymással beszélgetniük, de az írek mindenkitől
 488     I,  VI  |                      Fiával és Hawkins úrral beszélgetve üldögélt a hajó farán, élvezve
 489    II,  VIII|                    mindannyian. De ekkor sem beszélhettek egymással, nagyon távol
 490     I,  V   |         áruszállítással.~- Wellingtonban azt beszélik - jegyezte meg Nat Gibson -,
 491    II,  IV  |                    további kérdéseit.~- Nos, beszéljen bátran és tartózkodás nélkül -
 492     I,  VI  |                  most Hawkins úr is. - Ne is beszéljünk róla többé, holnap reggelig
 493     I,  VIII|                    gyilok, leesvén a földre, beszorult két deszka közé, s Vin Mod
 494     I,  III |              kapitány szobájába, megkötözik, betömik a száját, s még mielőtt
 495    II,  I   |                  rendőrök kénytelenek voltak betömni a száját.~Eközben Vin Mod,
 496     I,  VI  |                      korallok minden percben betörhetik a hajó fenekét, vagy a hullámok
 497     I,  I   |                   már ott voltak a rendőrök, betörtek az ivóba és végét vetették
 498     I,  IV  |                      nyolc órát ütött, midőn betoppant Hawkins úr irodájába, mely
 499     I,  VI  |                   föltétlenül megbízhatott - beültek hát a csónakba és pár perc
 500     I,  IX  |                brigget...~Kip Károly, akit a beugró főnök majd levert a lábáról,
 501     I,  IX  |               legénység meggátolhatta volna, beugrott a fedélzetre. Szilaj ordítással