Rész,  fejezet

1002    II,  IX  |                   együtt~Kip Károlyt annyira elgyöngítette a nagy vérveszteség, hogy
1003    II,  XII |                    szökevényeket a félsziget elhagyásában. A tenger felé egyelőre
1004    II,  XII |                       és megint néma lett az elhagyott sziklapart.~ ~
1005    II,  III |                    hogy az utca túlsó végére elhallatszott a zaja...~A rendőrök pár
1006     I,  IV  |                      undok szenvedély jobban elharapózott a nők, mint a férfiak közt...~
1007     I,  V   |                      mert még mindig szilárd elhatározásuk kézre keríteni a hajót.~-
1008    II,  V   |                     a bűnjeleket eltüntetni. Elhatároztam, hogy várok a följelentéssel
1009     I,  III |                       ahol vígan és szabadon élhetnénk mindannyian, mert a Little
1010     I,  IX  |                  csikorgatta a fogait.~- Hát elhibáztam! - hörögte fojtott hangon. -
1011    II,  IX  |                    ártatlanságának tudatában elhihette, hogy így történt a dolog,
1012     I,  III |               vagytok!~- Tán csak nem akarod elhitetni velem, hogy a matróz meggazdagodhat
1013    II,  VII |                 Miért nem égették el, ha már elhozták magukkal, hisz jól tudhatták,
1014     I,  XI  |                 ebédre szintén utánuk jön és elhozza a két Kip testvért.~Zieger
1015    II,  IX  |                    mikor fölmentünk rá, hogy elhozzuk, ami még megmenthető volt.~-
1016    II,  III |           csapszékben... Aztán engeded, hogy elhurcoljanak... A börtönben igyekszel
1017    II,  XII |                       Csak az volt a kérdés, elindult-e az Illinois Hobarttownból
1018    II,  XV  |                        És talán másodszor is elítél! - sóhajtott föl Kip Károly
1019    II,  III |                      bejuthat a börtönbe, de elítélik, s mi haszna, ha a saját
1020    II,  V   |                       Csak az a kérdés, hogy elítélik-e őket?~- De el ám!... Hisz
1021    II,  VII |                      bizonyítéka sem volt az elítéltek ártatlansága mellett, viszont
1022    II,  VII |                      a tizenkét esküdt, akik elítélték őket. De mégis figyelemmel
1023    II,  VIII|         bűnösségükben: s bár ő maga csak két elítéltet látott bennük, mint ember,
1024     I,  III |                  fogát Len Cannon dühében.~- Elitták az eszüket: ma éjjel nem
1025     I,  II  |          szemrehányóan szólt:~- Neked mindig eljár a szád! A kapitánynak nem
1026    II,  VII |                  Hawkins úr. - A törvényszék eljárása, ítélete alakilag kifogástalan...
1027    II,  VII |          ártatlanságukról, s hiszem is, hogy eljön a napja, mikor kiderül a
1028    II,  XI  |                 gőzösnek a neve sem, amelyik eljött a szökevényekért. De abból,
1029     I,  XIII|                    gyönge volt, s ő maga úgy elkábult a súlyos ütéstől, hogy alig
1030    II,  X   |                       A főfelügyelő hangosan elkacagta magát az ostoba fickón,
1031     I,  I   |                      az asztalra és szörnyen elkáromkodta magát.~- Hát füstbe megy
1032    II,  IV  |                     végig a közönségen, mely elképedt arra az arcátlan vakmerőségre,
1033    II,  XV  |                      apját, s a fájdalom vak elkeseredésében, heves szavakkal tett szemrehányást
1034    II,  X   |                     szakadatlan sora annyira elkeserítette az íreket, hogy 1867-ben
1035    II,  XV  |                      ikén hozzá fogott a kép elkészítéséhez.~Nagy gonddal végezte a
1036     I,  IX  |                  Hawkins úrnak, ő maga pedig elkezdett föl s alá botorkálni a fedélzeten,
1037    II,  III |                   homály födte most is, mint elkövetése napján. Sehol semmi jel,
1038    II,  VI  |                     terhükre rótt cselekmény elkövetésében.~- Nem vagyunk bűnösök! -
1039    II,  V   |                    két testvért a gyilkosság elkövetésével, s ha van bűnöm, ez a bűn
1040    II,  III |                      Hamburg úr, aki mindent elkövetett Wellingtonban, hogy a gyilkosoknak
1041    II,  VII |                  érintkezett a James Cookon, elkövethette a szörnyű gyilkosságot,
1042    II,  VI  |                csakugyan sikerült e gazságot elkövetniük!~A két testvér úgy ugrott
1043    II,  IV  |                      Tehát nem tagadja, hogy elkövette azt, amit a vádirat a terhére
1044    II,  V   |                  valóban fáradtam és mindent elkövettem a nyomorult gyilkosok kinyomozására.~
1045    II,  IV  |                    akkor, mikor a gyilkosság elkövettetett?~- Mert akkor még nem is
1046    II,  V   |                 mégis kötelességemnek tartom elküldeni, mint bizonyítékát annak,
1047     I,  IV  |                     kell, majd megveszi Koa; elküldöm vele Hobbest: őt nem kell
1048    II,  VI  |                         a bizonyítékok súlya ellenállhatatlanul billentette le az ítélet
1049     I,  I   |                      dolguk, nem igen bírtak ellenállni az arany csábító hatalmának
1050     I,  VIII|                 ember könnyen végezhet nyolc ellenféllel, ha váratlanul ütnek rajtuk...
1051    II,  III |                      egyébként nem is nagyon ellenkezett, mert félt, hogy eldöngetik...
1052    II,  XIII|                  bírták megállni helyüket az ellenség előtt. Ott kellett hagyniuk
1053    II,  XI  |                   barátja, hanem veszedelmes ellensége a két politikai fogolynak?...~
1054     I,  XII |                     most már, hogy az eddigi ellenségek még eggyel megszaporodtak,
1055    II,  XII |                   van. Hogyan is állhatnának ellent vagy egy tucat fegyveres
1056    II,  IX  |                    akár más megtalálhatta és ellophatta azt a tőrt... Később, mikor
1057    II,  XV  |                   merülnek föl arra, hogy az elmarasztaló ítélet igazságtalan, illetőleg
1058     I,  XII |                     úr is csatlakozott, hogy elmegy a hajóval Keravarába, mivel
1059    II,  I   |                    Balt háta mögé surrant és elmentében ezt súgta neki:~- Nincs
1060    II,  I   |               börtönbe vitték őket. Alighogy elmentek, Kip Károly behívatta Vin
1061    II,  XI  |                      dolgukat, Péter mindent elmondott neki:~- Szökésről van szó...
1062    II,  IV  |                   Kip Károlyt hívták be, aki elmondván, hogyan került a James Cook
1063    II,  IX  |         ártatlanságuk előbb-utóbb kiderül, s elmúlik tőlük a szenvedésnek és
1064     I,  VI  |                      Igaz, hogy ezek az idők elmúltak, s a James Cooknak nem kellett
1065    II,  VII |                        Szegény apánk, ha még élne, belehalna ebbe a gyalázatba!~-
1066    II,  XV  |                     ahogy a nevezetes esetet elnevezték, nagy port vert föl akkoriban
1067     I,  II  |                  okmányuk nem volt, még csak elnézte volna a kapitány: hisz tudta,
1068     I,  IV  |                   mert munka nélkül nem bírt élni. Most is, hogy minél jobban
1069    II,  X   |                 sorsa még szomorúbb lett. Az elnyomás, az igazságtalanságok szakadatlan
1070     I,  XIV |                Károly kapitánynak.~Flig Balt elnyomta a mérgét, de bosszút esküdött.
1071    II,  XV  |                 csapásra halomba döntötte az előbbi vizsgálat és tárgyalás eredményét.
1072    II,  XII |                    rendben hazamentek.~Ekkor előbújtak a sűrűből, a két ír ölébe
1073    II,  X   |                       A két Kip testvér, aki elöl járt és a kivágandó fákat
1074    II,  XII |                    Szerencsére a déli dagály elöntötte a szirtfok alját, úgyhogy
1075    II,  XV  |                      méretben mutatta. Aztán előhívta a képet, rászögezte egy
1076     I,  XIV |                       jó lesz, ha menekülünk előle - felelte Flig Balt.~- Miért? -
1077     I,  IX  |                      és Új-Guinea közt. Elég elolvasni Carteret, Hunter és az amerikai
1078    II,  XI  |                      Egy szempillantás alatt elolvasta, majd fürkészve tekintett
1079    II,  I   |                     Town kikötőjének legfőbb előnye, hogy a szelektől nagyon
1080     I,  V   |                   kettő együtt sohasem válik előnyére a hajónak.~- Meglehet, apám,
1081     I,  VII |                     a szigeten, az idősebbik előrehajolt és angolul, de idegen kiejtéssel
1082    II,  XIII|                  homályosodó tengerre, aztán előrenyújtotta a nyakát, mintha hallgatóznék...
1083     I,  I   |                asztalhoz, s ott már mindjárt előrukkolt a szándékával. De csúfosan
1084    II,  XII |                    akasztófa Farnhamnek, aki elősegítette a szökésüket!~Mind a hárman
1085    II,  XV  |                akartak megszökni. Igaz, hogy elősegítették a két ír menekülését, de
1086    II,  XI  |                   szintén írországi és talán elősegíti a szökésüket!~A két testvér
1087    II,  III |                 Gyorsan kigombolta kabátját, előszedett alóla egy csomó írást, egész
1088    II,  V   |             megtaláltak... De ez a kétség is eloszlott, pár nappal a tárgyalás
1089     I,  XII |               Hawkins úr.~Hamburg úr azonnal előszólította egyik cselédjét, aki meggyújtotta
1090     I,  V   |                   part mentén, s még estének előtte megkerülte a Van-Diemen-fokot,
1091     I,  XII |                 meggyújtotta kézilámpását és előttük ment az úton, világítani.~
1092     I,  VII |              partjának körvonalai egymásután előtünedeztek. Nat Gibson, aki fölmászott
1093    II,  XII |                        kiáltott föl Farnham.~Elővett egy kitűnő acélreszelőt,
1094    II,  IV  |                      és elrendelte a bűnösök elővezetését.~Flig Balt és Len Cannon,
1095    II,  II  |                   sem lehetett arról, amiben előzetesen megállapodtak Zieger úrral,
1096     I,  VIII|                 elhatározta, hogy megnézi az elpusztult hajót.~Keresztbe feszítették
1097    II,  IX  |                     mit a Gibson kapitánytól elrabolt pénzből a két testvér poggyászában
1098    II,  VII |                  pénznek, amit a kapitánytól elraboltak... Hová lett a többi?...
1099     I,  IX  |                      kiáltott föl Hawkins úr elragadtatva.~Gibson kapitány intésére
1100    II,  XV  |                  kérésére beleegyezett, hogy elrendeli a pótvizsgálatot Gibson
1101     I,  X   |                    most azonban, hogy a szél elrohant, a rá következő teljes szélcsöndben
1102     I,  X   |                 ugyan, de a hullámok kezdtek elsimulni, s mire bealkonyodott, nyoma
1103     I,  IV  |              esetleges szökési szándékát.~Az elsők, akiket a kapitány meglátogatott,
1104    II,  I   |                voltak, ők alapították a most elsőrangú Port-Arthur kikötőt is.
1105     I,  VI  |             lehetetlensége miatt ez a sziget elsősorban és kiváltképpen csak börtönnek
1106    II,  X   |                      míg egy harmadik csapat elszállította a gerendákat, melyekből
1107     I,  XIII|                     másként szabadulni tőle, elszánták magukat erre az utolsó szörnyű
1108    II,  XV  |                    kelt velük. A nyomorultak elszántan és kétségbeesetten védték
1109     I,  IV  |                     alakok, arcukról lerí az elszántság és bátorság; csupa erő és
1110    II,  XIII|                  fegyházőröktől, s aztán vad elszántsággal rohantak rá az őrökre.~Ezek
1111     I,  I   |                     Úgy látszik, valamennyit elszédítette az arany.~Flig Balt már
1112     I,  VI  |           fegyencgyarmatot: s bizonyos, hogy elszigetelt helyzete, a szökésnek majdnem
1113    II,  IX  |                      pápuák ezrei közt, akik elszórtan élnek az erdőben, annyi
1114    II,  XIV |                  velük, mióta Hobart-Townból eltávoztak.~- De én tudom - felelte
1115     I,  VIII|                   kapitányt valamilyen módon eltehesse láb alól. De ez lehetetlen
1116     I,  XIII|                     szerette volna, ha őt is eltemetik apjával!~A temetés másnap
1117     I,  III |                  hatalmába keríteni a hajót, eltenni láb alól a kapitányt és
1118     I,  XI  |                sikerült a kapitányt láb alól eltenniük, föltett szándékukhoz híven
1119     I,  V   |                      kapitány -, mert az itt elterjedt bálnafajnak sokkal rosszabb
1120     I,  VIII|                     Elég, ha kettőt titokban eltesznek láb alól: akkor ők is csak
1121    II,  XII |                      két szökevény bizonyára eltette láb alól.~A szökésről természetesen
1122     I,  XII |                Keravarába, az úton bizonyára eltették volna láb alól, de most
1123     I,  VII |                belefogni, mert féltünk, hogy eltévedünk a sűrű őserdőben. Aztán
1124     I,  VII |                  integetnek!~Eközben végképp eltisztult a köd, s most már szabad
1125    II,  XI  |                 halkan - embertelenség lenne eltitkolni a hírt azok előtt, akiknek
1126    II,  XV  |                fegyházba, mikor tudták, hogy éltük fogytáig ott kell szenvedniük!~
1127     I,  VII |                   őserdőben. Aztán meg miből éltünk volna ott?~- És nem is szívesen
1128    II,  V   |                   alkalmuk lesz a bűnjeleket eltüntetni. Elhatároztam, hogy várok
1129    II,  IX  |                    vezettek: a gyilkosok úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna
1130    II,  XIII|                  kiáltott föl Walter, aki az élükön járt.~- Írországért! - üvöltöttek
1131     I,  VI  |                     rettentek vissza ezek az elvadult gonosztevők, hogy a szabadságukat
1132     I,  X   |                 hirtelen elállt, mintha csak elvágták volna, a James Cook vitorlái
1133    II,  XV  |                   Franciscóba értek, azonnal elváltak az írektől, s első gondjuk
1134    II,  II  |             álszakállt ragasztott föl, s úgy elváltoztatta az arcát, hogy még a legjobb
1135     I,  IX  |                      közül ritkán kerül haza élve egy-egy, s az is borzalmas
1136    II,  IX  |                     és sikerült szerencsésen elvégeznem a fölszámolást. Az eredmény
1137    II,  X   |                 kellett várnia, míg csapatja elvégzi a munkát ott, ahol van,
1138     I,  I   |              érdekeit.~- Menjünk innen, mert elvernek bennünket is! - mondta Flig
1139    II,  V   |                 okmányainak, amelyek szintén elvesztek.~Ehelyett azonban találtunk
1140     I,  IX  |                látták, hogy főnökük elesett, elvesztették minden bátorságukat. Még
1141     I,  III |                    szakács, akit a kölcsönös elvetemültség rejtélyes varázsa vonzott
1142    II,  VII |                     volt, hogy a semmítőszék elvetette a két testvér semmisségi
1143    II,  I   |                  hogy menjenek vele. Először elvezette őket Hawkins úr irodájába,
1144    II,  V   |                      mikor a boldogtalanokat elvezették!~Még ugyanaznap különös
1145     I,  VI  |           beszélgetve üldögélt a hajó farán, élvezve a hűs esti szellőt, midőn
1146     I,  XI  |                rákacsintott Flig Baltra, aki elvigyorodott. Jim pedig, aki mindebből
1147    II,  I   |                     egy szakasz rendőrt, aki elviszi őket.~Negyedóra múlva csakugyan
1148    II,  XIV |                       mely két héttel később elvitorlázott.~- S aztán?...~- Aztán nem
1149    II,  XV  |                      Kaiser nevű német hajón elvitorláztak.~Egy hónap múlt el az új
1150    II,  VI  |                      ládában, amit a hajóról elvittünk, nem volt ott ez a tőr.
1151     I,  I   |           egytől-egyig a kalandorok iszákos, elzüllött söpredékéből kerültek ki.~
1152     I,  IX  |               kapitánynak pedig csak tizenöt embere volt, beleértve Jimet, a
1153     I,  II  |        feljebbvalójának:~- Úgy látszik, hogy embereink értik a mesterségüket.~-
1154     I,  I   |                     hogy itt meg találjuk az embereinket. Csak választani kell! Adam
1155     I,  II  |                       Nem szeretem a garázda embereket, Balt. Aztán meg félek,
1156     I,  XII |                   Baltnak, hogy vigyázzon az emberekre, nehogy leigyák magukat.~-
1157    II,  III |                 számolta Kyle elégedetten. - Emberem vagy, Vin Mod koma, a többit
1158     I,  IV  |              viszontagságot élt át ott. Négy emberét vesztette el ezeken a partokon,
1159     I,  IV  |                   francia kapitányt tizenhat emberével együtt a legvadabb kegyetlenséggel
1160     I,  IV  |                 kénytelen volt föláldozni az emberevőknek, két évre rá pedig Marion
1161    II,  IX  |                    sokkal könnyebb és művelt emberhez illőbb munka volt. Csak
1162    II,  X   |               Farnham volt a neve, és sokkal emberségesebben bánt a fegyencekkel, mint
1163    II,  XI  |                        szólt Károly halkan - embertelenség lenne eltitkolni a hírt
1164     I,  I   |                       mert azt sem kérdik az embertől, hogy kicsoda és honnan
1165     I,  IX  |                      körülbelül tizenöt-húsz emberük már elesett vagy súlyos
1166    II,  I   |                    foglaltak lakást, az első emeleten.~- Helyes - mondta Vin Mod
1167     I,  I   |                     százhúsz millió koronára emelkedett.~Természetes, hogy a mesés
1168     I,  IX  |                  őket, mihelyt a korlát fölé emelkedtek. De a támadók száma egyre
1169    II,  IV  |                      legsúlyosabb vádat meri emelni a két becsületes testvér
1170     I,  XIII|                  megkérte Hamburg urat, hogy emeltessen majd fölébe sírkövet.~A
1171    II,  VIII|                      még amazoknál is jobban emészt. Kip Károly, aki erősebb
1172    II,  XI  |                    abból, hogy „Írország”-ot emlegette, kétségtelen volt, hogy
1173     I,  X   |                szigetet, melynek partjain az emlékezetes támadást visszaverték.~-
1174    II,  XIV |                  több ízben kikérdezett, nem emlékezett semmiféle gyanús vendégre -
1175     I,  IV  |                   jegyezte meg Hawkins úr. - Emlékszel, hogy ez az ember sohasem
1176    II,  IX  |                     kik voltak ott, Péter... Emlékszel-e még rájuk?...~- Csak úgy
1177    II,  XII |                   Kip testvérről is. O’Brien említette őket először, s mély meggyőződéssel
1178     I,  V   |                    én, még micsoda -, nem is említve, hogy a vadászat néha két
1179     I,  I   |                 aranyat. Ki beszélgetett, ki énekelt, azaz helyesebben torka
1180     I,  III |                   hallani a madarak dallamos énekét, amelybe belevegyült a tarka
1181     I,  VI  |            veszedelem nem fenyegeti a hajót, engedd meg apám, hogy lebocsássuk
1182    II,  III |                       a csapszékben... Aztán engeded, hogy elhurcoljanak... A
1183    II,  IX  |           fegyenctelep kórházába. A kapitány engedelméből Péter is vele mehetett,
1184     I,  XIV |                    hűségetekre és arra, hogy engedelmeskedni fogtok Kip Károly kapitánynak.~
1185    II,  IV  |                     volt még más is, mely az engedelmesség megtagadására ösztönzött,
1186    II,  IV  |                     joga, hogy megtagadja az engedelmességet.~- Jól van - felelte Flig
1187     I,  XII |                    megszökik, a kapitány ezt engedélyezte, de a lelkére kötötte Flig
1188     I,  XI  |                ragaszkodom... Semmi áron nem engedem meg, hogy itt maradjanak
1189    II,  VIII|                     halállal is büntették az engedetleneket.~Természetes, hogy nagyon
1190     I,  XII |                      kérte a kapitányt, hogy engedje meg, hogy azon az estén
1191    II,  XV  |              bizonyos lesz ebben... Egyelőre engedjék meg barátaim, hogy megszorítsam
1192    II,  XIII|                      valami titkos ösztönnek engedne, szélsebesen lerohant a
1193     I,  V   |                     hogy „beszélgetni” akar.~Ennél mi sem volt könnyebb, mert
1194     I,  XI  |                 hétig - felelte Zieger úr. - Ennyi épp elég arra, hogy kirakják
1195    II,  III |                      a dolgodat, még kétszer ennyit kapsz.~- Az kilenc font -
1196     I,  XIV |                     megérkezünk.~- A hajó az enyém - felelte Hawkins úr nyugodtan -,
1197     I,  X   |                   fedélzeten beszélgettek az enyhe levegőben, úgyhogy nem lehetett
1198    II,  VII |                      hogy a halálos ítéletet enyhébb büntetésre változtassák.~
1199    II,  VI  |                    minden kérdésre, s még az enyhítő körülmények alkalmazását
1200     I,  XIV |                  roppant fájdalma semmit sem enyhült, és Hawkins úr, aki együtt
1201     I,  XIV |                    hagyni magát, hanem kissé epésen felelt:~- Én, mint kapitány,
1202    II,  IX  |                küldték ki őket többé az utat építeni, hanem könnyebb munkára
1203     I,  II  |                     mérföldet. Hobarttownban építették, Tasmania fővárosában, s
1204    II,  VIII|                kormány a sziget belseje felé építtetett.~Hetenként csak egyszer
1205    II,  XIII|                 attól függött, hogy a csónak ér-e előbb a parthoz, vagy az
1206    II,  IX  |              leshették-e meg, midőn Keravara erdejében Hamburg úrhoz ment?...~S
1207     I,  I   |                   reményében védték Adam Fry érdekeit.~- Menjünk innen, mert elvernek
1208     I,  VIII|                     és Péteré volt, aki mint érdekes fegyvert, gyűjteménye számára
1209     I,  III |                      mert úgy látszott, hogy érdekli a kis gőzös. Csak az volt
1210    II,  IX  |                   hatva. Hawkins úr ezzel az érdeklődéssel azt bizonyította be nekik,
1211    II,  VI  |                gyilkosság részleteiről, csak érdektelen vallomásokat tehettek. Végre
1212    II,  I   |             sarkukban járnak, mintha fölötte érdekükben állna megtudni, hogy a két
1213    II,  VII |             összetörte a gyalázat, a meg nem érdemelt büntetés súlya. Lelke mélyéig
1214     I,  I   |                köztük, aki a börtönt meg nem érdemelte.~A nagy szobában meglehetősen
1215    II,  VI  |                   már egy szóval sem tartjuk érdemesnek védekezni ellene!~Az őszinteségnek
1216     I,  XII |                   sem lehet róla térni, mert erdőn át vezet, s különben is
1217     I,  XIII|                  egyenesen nekivágott a sűrű erdőnek... De midőn vagy fél mérföldnyire
1218    II,  XII |                      rájuk. Ott dolgoztak az erdőszélen, Farnham felügyelete alatt,
1219    II,  VIII|                    kanyarodott, egyenesen az erdőszélnek, ahol Skirtle kapitány sétálgatott
1220    II,  XII |                 Bizonyos, hogy legelőször az erdőt fogják átkutatni, s csak
1221    II,  V   |                     ehhez hasonló fegyvertől eredhetett!~A dráma tehát teljes volt,
1222    II,  IX  |                elvégeznem a fölszámolást. Az eredmény nem túlságosan fényes, de
1223     I,  XIII|                Hawkins úrnak beszámolt a nap eredményeiről. A sok dícséret annyira
1224    II,  VI  |                jegyző fölolvasta a vizsgálat eredményeit és a vádiratot.~Aztán a
1225    II,  IX  |                      eddigi nyomozásai semmi eredményre sem vezettek: a gyilkosok
1226     I,  XIV |                      közelebb... Mindenkinek ereiben jéggé fagyott a vér... görcsös
1227    II,  V   |                      testvér ládája. A lökés erejétől a láda felborult, úgy, hogy
1228    II,  XIII|                   gondolat megfosztotta őket erejüktől és bátorságuktól...~Ugyanekkor
1229    II,  II  |                    tengerészeti hatóság nagy eréllyel folytatott. Flig Balt és
1230    II,  V   |                     szavakat e hallatlan vád erélyes visszautasítására.~Hawkins
1231     I,  XIV |                   medre: s a briggnek minden eresztéke, porcikája recsegett-ropogott
1232    II,  II  |                      úrnak a cégtársa.~- Nem eresztem oda a fiamat, arra a szörnyű
1233     I,  IX  |                   vannak, akkor talán föl is ereszthetjük őket a hajóra.~- Annál is
1234     I,  XIV |                   nyakig álltak a vízben!...~Érezni lehetett, hogy a hajó egész
1235     I,  IX  |                 fedélzetre... De a legénység érezvén, hogy a bőréről van szó,
1236    II,  I   |                  találgatták, micsoda csapás érhette a közelgő hajót. A kikötőmunkások
1237    II,  XV  |                       melyet a halál kezének érintése csodálatosan nyugodttá tett,
1238     I,  III |                     kis gőzös nem iparkodott érintkezésbe lépni a briggel, és csónakot
1239    II,  XI  |                      és rendesen kerülték az érintkezést a többiekkel; nem akartak
1240    II,  VII |                    testvér, akivel oly sokat érintkezett a James Cookon, elkövethette
1241    II,  II  |                   hajóról elvitték őket, nem érintkezhetett társaival. Vin Mod ugyan
1242     I,  XIV |               Senkinek sem volt szabad velük érintkeznie, ebédjüket Jim vitte le,
1243    II,  II  |                    egy erkélyre nyílt, amely erkélyről folyosó vezetett a két testvér
1244    II,  I   |            dologtalanok, akiknek minden hajó érkezése esemény volt, szintén azon
1245     I,  II  |                    hogy mihelyt Hobarttownba érkeznek, azonnal kiteszi a szűrét.
1246     I,  V   |                    hónapja meg kellett volna érkeznie... Nem tudnak róla semmit?...~-
1247     I,  IX  |                dolgokat tud beszélni e vadak erkölcseiről és szokásairól.~A James
1248    II,  VI  |                      bizonyítani, hogy semmi erkölcsi alapja sincs e szörnyű vádnak,
1249     I,  IV  |                szeretném, ha itt is az a baj érne, ami Dunedinben: egyszerre
1250     I,  III |                      valami szerencsétlenség érné... Véletlenül beleesnék
1251     I,  IV  |                elszántság és bátorság; csupa erő és izom mindegyik. A nők
1252     I,  IX  |                       a kétségbeesés roppant erőfeszítésével rohant rájuk, s a revolverek
1253     I,  XIV |              megragadta a kormányt és óriási erőfeszítéssel forgatta a kereket... A
1254    II,  X   |                     Anglia között, de minden erőlködést, lázongást vérbe fojtott
1255     I,  XIV |                     figyelmeztetését, de nem erőltetem Flig kapitányt, hogy eszerint
1256    II,  IV  |                      tudtak. Az elnök pedig, erősen megrázván csengőjét, méltatlankodva
1257    II,  V   |              fogházába.~Hiába tiltakoztak és erősítgették ártatlanságukat - a közhangulat
1258     I,  XIV |                     szakadatlanul közelgő és erősödő égzengés jelezte, hogy a
1259     I,  V   |                   tegyen benne. A szél egyre erősödött az éjszaka folyamán és a
1260    II,  VIII|                      is lázongott, gyilkolt, erőszakoskodott, s ezeket aztán úgy lőtték
1261    II,  VIII|                      elemük a bűn, a vér, az erőszakosság -, úgyhogy alig egy tizedrészük
1262     I,  IV  |                  Hawkins úr már szürkülő, de erőteljes, zömök férfi volt, csupa
1263     I,  XIII|                    csak egyet hörgött, aztán erőtlenül roskadt vissza és vonaglás
1264     I,  XIII|              kapitánya zsebeit s megtalálván erszényét, nyugodtan kiszedte belőle
1265     I,  I   |                 aranymezők aranytermelésének értéke 1864 és 1889 között százhúsz
1266     I,  III |                       barátom! Csupa kavics, értéktelen kődarab! Százan meg ezren
1267     I,  IX  |                       arcának kifejezése nem értelem nélkül való, de határozottan
1268     I,  I   |               kifejezést adott arcának, mely értelmes, de furfangos is volt egyúttal.
1269     I,  VIII|          hajótulajdonos és Nat Gibson annyit értenek a tengerészethez, mint a
1270    II,  II  |              irományait is... Ráadásul pedig értesítenem kell Flig Baltot is, hogy: «
1271    II,  X   |               azonban nem mutatkozott, újabb értesítést sem küldött, s a két elítélt
1272    II,  XII |                   Brien és MacCarthy. Rögtön értesítették Skirtle kapitányt, aki azonnal
1273    II,  XI  |               szökést. Ha tehát ma estig nem értesítik az íreket, akkor megfosztják
1274    II,  IX  |                   jöttem Port-Arthurba, hogy értesítsem önöket egynémely fontos
1275    II,  XI  |                  ahová a gőzös csónakot küld értetek. Ha az idő rosszra fordulna
1276    II,  XV  |                   két testvér még mindig nem értette mi történt... Nat Gibson
1277    II,  XV  |               olyasvalami, mint a fényképész érzékeny lemeze: fölveszi a külső
1278    II,  IV  |                      Az undor és megdöbbenés érzése futott végig a közönségen,
1279    II,  V   |                    tervem meghiúsult és jobb érzésű barátaimmal vasra verve
1280     I,  XIV |                    és Hawkins úr, aki együtt érzett vele, éppoly szomorú volt.~
1281    II,  IV  |                    tőrbe esett fenevad, mely érzi, hogy nincsen menekvés semerre.~
1282    II,  IV  |              felfedezése óta egyre gyakoribb eset volt, hogy a legénység föllázadt,
1283     I,  V   |                    kis gőzgép, mely az ilyen esetekben pótolná a szelet.~- Ej,
1284    II,  IV  |               érdekében volt, hogy ezeket az eseteket szigorú, erős büntetéssel
1285    II,  XV  |              beszélgetett vele a két testvér esetéről, s a kormányzó, Hawkins
1286    II,  VIII|                    Tudta a két testvér egész esetét, tudta, hogy Hawkins úr,
1287     I,  XIV |               helyeselte Hawkins úr. - Semmi esetre se térjünk el az útiránytól
1288    II,  II  |                    Tehát jöjjünk tisztába az esettel... 21-ikén lesz a tárgyalás...
1289     I,  VI  |            kimeresztve a szemeit.~- Én pedig esküdni mernék, hogy nem csalódtam -
1290    II,  VI  |                ítéletet kért, hivatkozott az esküdtszék megtorló hivatására és a
1291    II,  IX  |                    kötelességének, hivatalos esküjének teljesítése azt követelte
1292    II,  II  |                    ez volt az első elégedett estéje Hobarttownban. Kip Károlynak,
1293    II,  III |                      tárgyalást megelőző nap estéjén, Hawkins úr meghívta ebédre
1294     I,  VIII|                  lehetetlen volt. A gyönyörű estéket Hawkins úr, Nat Gibson,
1295     I,  VII |                     a korallzátonytól... Már esteledett... tele torokból kiabáltunk,
1296     I,  V   |                   útját a part mentén, s még estének előtte megkerülte a Van-Diemen-fokot,
1297    II,  IX  |                     gyűlölni kezdték őket, s esténként, midőn a két testvér közéjük
1298     I,  XIII|                győzte eléggé dícsérni, mikor esténkint hazament és Hawkins úrnak
1299     I,  VI  |                     már kezdett ráborulni az esthomály árnyéka. A két matróz az
1300     I,  I   |                    mert az italtól megjön az ész, jobban hall a fül és élesebben
1301     I,  IV  |                     kettős szigeten, melynek északi felén épült Wellington,
1302    II,  XIII|                     Füstöt látok!~S valóban, északkelet felé, ahol a lenyugvó nap
1303     I,  III |                      hét óra lehetett, mikor északkeleten föltűnt a Campbell-fok,
1304     I,  VIII|                      később a James Cook már északkeletnek fordította orrát, s nekivágott
1305    II,  XIII|                      gát mögül...~És O’Brien északnyugat felé mutatott.~A csónakot
1306     I,  XIV |                tengerész, akinek a szíve is, esze is helyén van!~Kip Károly
1307    II,  XI  |                  szökés, a menekülés járt az eszében, s végtelen keserűség szállta
1308     I,  V   |                    szándékát.~- Na, csakhogy eszedre tértél, az áldóját! - kiáltott
1309     I,  III |                      Mod álmélkodva.~- Nekem eszemágában sem volt hajóra szállni -
1310    II,  II  |          megegyeztünk.~- A James Cookról jut eszembe, Károly: rosszul tetted,
1311    II,  VIII|                   majdnem elvette Kip Károly eszét. Kétségbeesésében vakmerő
1312     I,  VII |                      eddig, minden szerszám, eszköz és fegyver nélkül? - kérdezte
1313     I,  VI  |             leghihetetlenebb és legvakmerőbb eszközöktől sem rettentek vissza ezek
1314    II,  X   |                     minden jogos és jogtalan eszközzel küzdjön az angol zsarnokság
1315     I,  XIII|          megtántorodott s rögtön elvesztette eszméletét, úgy hogy nem láthatta,
1316     I,  VI  |                      szegényeket, hogy vajon észreveszik-e a jeladást a hajón?~- Hamar,
1317     I,  IX  |                  Hawkins úr, míg Nat Gibson, észrevévén a hajó fara felé sikló pirógákat,
1318    II,  IV  |                    és cinkosait. Tíz-tizenöt esztendei fegyházat jósoltak a zendülőknek,
1319     I,  IX  |                      történetében. Háromszáz esztendeje fedezte föl a portugál Serano,
1320     I,  IV  |                    huszonegy éves volt; éles eszű, elszánt és szorgalmas,
1321     I,  III |                 Cannon dühében.~- Elitták az eszüket: ma éjjel nem foghatunk
1322     I,  X   |                  kérdezte Hawkins úr.~- Hogy eszünkbe jusson róla ez a mai éjszaka.~
1323     I,  I   |                      ragadozó madarak, hanem Európából és Amerikából is hajószámra
1324     I,  VII |                    onnan nincs összeköttetés Európával.~- Mindegy - fejezte be
1325    II,  IX  |                      volt, harmincöt-negyven évesek: az egyiknek O’Brien, a
1326     I,  VII |                     Ezzel azonban nemcsak az evezést vétette el, hanem a csónakot
1327     I,  IX  |               következő percben már versenyt evezett másik társával...~- Látták,
1328     I,  VIII|                     amelybe három matróz ült evezni, továbbá a két Kip testvér
1329     I,  IX  |              hallatszott - a közelgő pirógák evezőcsapásai!~- Ott jönnek... hátul! -
1330     I,  VII |                     egy korallszirtnek.~- Az eveződre vigyázz, Vin Mod, a rézangyalát! -
1331    II,  XIII|                      Ők is hallani vélték az evezők ütemes csobbanásait...~-
1332    II,  XIII|                  tetszett, hogy... Hallom az evezőket!~- Honnan?... Merről!~-
1333     I,  VI  |                     árnyéka. A két matróz az evezőkkel foglalatoskodott és háttal
1334    II,  XIII|                erejük teljes megfeszítésével eveztek, s a csónak szinte repült
1335     I,  IV  |              föláldozni az emberevőknek, két évre rá pedig Marion du Fréne
1336    II,  XIII|                   szemhatár mögött. Ebben az évszakban hamar szokott sötétedni
1337    II,  III |                      a többit csak bízd rám!~Evvel fölkelt, tántorogva odament
1338     I,  XIV |                    mert ki akarta oktatni az exkapitányt, hogy mit valljon a törvényszék
1339     I,  VIII|                      Más módját nem látom... Ezekkel az átkozott hollandusokkal
1340    II,  X   |                  fákat vágott ki, más részük ezeknek törzseit nyeste és hántogatta
1341     I,  III |                 pedig a kormánynál. Egyelőre ezektől szabaduljunk meg. Holnap
1342    II,  XV  |                   világosan láthatók lettek.~Ezekután semmi kétség sem foroghatott
1343     I,  V   |                    Új-Guinea felé, amely még ezerkilencszáz mérföldnyire volt. Hogy
1344     I,  II  |                kapitány, ötven éves lehetett ezidőtájt s mióta a brigget tengerre
1345     I,  III |               értéktelen kődarab! Százan meg ezren jönnek vissza naponként,
1346    II,  VIII|                hagyni... De Skirtle kapitány ezúttal mégsem büntette meg Kip
1347     I,  XIV |                    Mindenkinek ereiben jéggé fagyott a vér... görcsös lihegés
1348    II,  IX  |             hivatalnok, s a két testvér mély fájdalmának láttára kitört belőle az
1349     I,  XIII|                     kissé föltámaszkodott és fájdalmasan kiáltott föl:~- Gazemberek!...
1350     I,  XIV |             tiszteletben tartván ezt a szent fájdalmat, félrevonult, és nem háborgatta
1351    II,  VII |                 bosszúját látta benne, hanem faji önzésének kielégítését is,
1352     I,  XIII|                  kinek sírja fölé Hawkins úr fakeresztet állíttatott, s megkérte
1353     I,  XII |                     a kapitányt lámpásokkal, fáklyákkal a kikötőben, azon az úton,
1354     I,  XIV |               flintüvegből durván kifaragott fal, szilárd kolosszusként jött
1355    II,  XII |                     homályát a fegyház magas falairól, s ezt a villanást erős
1356    II,  X   |                     nem roskadt ijedtében: a falevél, melybe Walter a levelet
1357     I,  IV  |                partokon, akiket a kannibálok faltak föl, és száz évvel később
1358     I,  IV  |             kegyetlenséggel koncolták föl és falták föl a sziget kannibáljai.~
1359     I,  XI  |                   egymás mellett. A százados faóriások egynémelyike olyan vastag
1360    II,  V   |                      hogy minden kutatásunk, fáradozásunk, amit a szerencsétlen Gibson
1361    II,  V   |             bizonyítékát annak, hogy valóban fáradtam és mindent elkövettem a
1362    II,  XIII|            elcsöndesült, és a lomha hullámok fáradtan csapdosták a szirteket,
1363     I,  IX  |        szárnytollainak a vége smaragd színű, farkában pedig a legváltozatosabb
1364     I,  V   |               el-elnézte őket, amint roppant farkukkal lomhán paskolták a vizet
1365    II,  XIV |                      MacCarthyt, O’Brient és Farnhamot, szent ügyüknek e három
1366    II,  X   |                    vagy vasra verették őket.~Farnhamtól tudta meg a két politikai
1367     I,  XIV |                         A hajó lassan oldalt farolt... A roppant hullámhegy
1368    II,  X   |                     falevélbe göngyölte, s a fatörzs elé dobta azt a kis papirost,
1369     I,  VI  |               káromkodott magában, mialatt a fedélzet elejére ballagott. Vin Mod
1370     I,  X   |                 minduntalan el ne árasszák a fedélzetet. Ez sikerült is, s a brigg,
1371     I,  V   |                     hosszában végigsöpörte a fedélzetét, de a brigg föl se vette:
1372     I,  XIV |                   meggyőződött arról, hogy a fedélzetmesterből lett kapitány nemigen érti
1373     I,  I   |                  lesz a kapitánya, Vin Mod a fedélzetmestere... Az első kikötőben kiegészítjük
1374    II,  XV  |               világosak és terhelők lettek a fedélzetmesterre és Vin Modra nézve, és a
1375     I,  III |                   újság? - kérdezte Gibson a fedélzetmestertől, aki kevéssel előbb kelt
1376    II,  I   |                    Tasmánia, melyet 1642-ben fedezett föl a németalföldi Tasman
1377    II,  VIII|                     forrhatott volna, mert a fegyelemnek ily megsértését nem szokták
1378    II,  VIII|                     tartani. A legcsekélyebb fegyelmezetlenségre is szörnyű büntetéseket
1379     I,  VI  |                    is máshová telepítette át fegyenceit, s a termékeny sziget vagy
1380    II,  XI  |                     lett volna nehéz, mert a fegyenceknek szabad volt egymással beszélgetniük,
1381    II,  VIII|                      hogy nagyon vigyáztak a fegyencekre azért is, hogy meg ne szökhessenek.
1382    II,  IX  |                     és őrizetére bízta a két fegyencet... Ámde Hawkins úr nem volt
1383     I,  VIII|          Nouméa-kikötő, amely egyszersmind a fegyencgyarmat fővárosa is.~- Mennyi derék
1384     I,  VIII|                     Új-Kaledónia, a franciák fegyencgyarmata lesz.~Flig Balt és az összeesküvők
1385    II,  VIII|                vegyék a termékeny szigetnek, fegyencgyarmatokat alapítottak rajta: s e gyarmatok
1386    II,  VIII|                      testvér már Port-Arthur fegyenctelepén dolgozott, az angol felügyelők
1387    II,  VIII|                      Mindennap kora reggel a fegyenctelepre szokott menni, s rendesen
1388    II,  IV  |             cinkosait. Tíz-tizenöt esztendei fegyházat jósoltak a zendülőknek,
1389    II,  XIII|                    látták, hogy egy tucatnyi fegyházőr rohan feléjük a parton,
1390    II,  XIII|                  nélkül rávetették magukat a fegyházőrökre, akiket meglepett ez a váratlan
1391    II,  XIII|             amelyektől jobban féltek, mint a fegyházőröktől, s aztán vad elszántsággal
1392     I,  IX  |                    parancsolta a kapitány.~A fegyverek ropogva dördültek el, s
1393     I,  XIV |                     cinkosai mindenekelőtt a fegyvereket akarták kézrekeríteni -
1394     I,  IX  |                   tőle harminc lépésnyire!~- Fegyverre! - kiáltott föl Gibson kapitány.~
1395    II,  V   |                    ettől, vagy ehhez hasonló fegyvertől eredhetett!~A dráma tehát
1396    II,  XII |                     őrnek, mikor nekik semmi fegyverük sem volt?...~S mi sorsuk
1397     I,  IX  |                     másodszor pedig van elég fegyverünk, sőt egy tizenöt fontos
1398     I,  VIII|                    hoztak, néhány ruhadarab, fehérnemű és egyéb apróság volt, amely
1399    II,  III |                     fölemelte a ruhákat és a fehérneműt, s a láda legfenekére dugta
1400     I,  II  |                      orrába, Gibson kapitány fejcsóválva mondta a fedélzetmesternek:~-
1401     I,  XII |                 Hawkins úr nem bírta kiverni fejéből a rémes gondolatot.~És a
1402     I,  XIII|                     irtózatos ütést kapott a fejére, s ugyanakkor két férfi
1403    II,  XV  |             vállalkozásokba bocsátkozik.~Nem fejezhetjük be ezt a történetet anélkül,
1404    II,  IV  |                     kapitány ellen.~Be lévén fejezve a tanúk kihallgatása, az
1405     I,  I   |                     felén fekszik; rohamosan fejlődő iparos és kereskedő város -
1406     I,  VII |                      ruhájuk rongyos volt, a fejük födetlen, hajuk, szakálluk
1407     I,  III |                 beválnak, nem kell törnünk a fejünket, hogy honnan veszünk helyettük
1408     I,  VII |              süllyedt, kapitány és legénység fejvesztve szaladgált a fedélzeten:
1409     I,  VI  |          szilajságukat, vadságukat semmi sem fékezhette meg.~- De itt megszelídültek? -
1410     I,  XIV |                     a Salamon-szigetek körül fekszenek: onnan pedig nincs menekvés,
1411    II,  VIII|                     a veszett ebeket.~Mert e féktelen söpredék közt csak a legkegyetlenebb
1412     I,  III |                    morogtak, egyet fordultak fektükben és hortyogtak tovább.~Len
1413    II,  I   |                      szelektől nagyon védett fekvésű. A vize mély, úgyhogy a
1414     I,  XIII|                  fájdalma leírhatatlan volt. Félájultan, zokogva roskadt le a földre
1415    II,  I   |                  Cook föltűnt a szemhatáron: félárbocra eresztett lobogója szerencsétlenség
1416    II,  V   |                      A lökés erejétől a láda felborult, úgy, hogy tartalmának egy
1417     I,  V   |                       mert Flig Balt annyira feldicsérte cinkosait, hogy a kapitánynak
1418     I,  VII |                     a maga bőrére gondolt, s felebarátaival törődni sem akart.~Az általános
1419    II,  X   |                     órája, és testvéreik nem feledkeztek meg róluk!~- De hogyan és
1420     I,  I   |                 szinte szúró szemét nem igen feledte el, aki egyszer látta. Gyűlölködő,
1421    II,  V   |              bűnösségén?...~A hajótulajdonos felelet helyett szótlanul lehajtotta
1422    II,  IV  |                  óvatos volt és egyre kitérő feleleteket adott, azokat a kérdéseket
1423     I,  VI  |                       mondta a kapitány - és felelj a szerencsétleneknek.~A
1424    II,  XIV |                      szólt:~- Nem tudom, mit feleljek... Annyi bizonyos, hogy
1425     I,  IX  |                     a pápua jól ismeri ezt a félelmetes fegyvert. Ugyanekkor gyűlöletes,
1426     I,  VII |                   hogy kibújhasson az anyagi felelősség és kártérítés terhei alól!...
1427    II,  VII |                     én a magam költségére és felelősségére titkon új nyomozást kezdek
1428     I,  XIV |                  hogy maga viselje tetteinek felelősségét.~Flig Balt diadalmasan távozott,
1429     I,  XIV |                   törvényszék előtt, ha majd felelősségre vonják a lázadásért.~De
1430     I,  VIII|                   briggnek.~- Nos, Balt: mit felelsz? - unszolta őt Vin Mod.~
1431     I,  IX  |                    és így szólt:~- Egyenesen felénk tart... Két embert látok
1432    II,  IX  |                legnagyobb részben a kapitány feleségének köszönhette, aki látván
1433     I,  XIII|                 Gibsont és Hawkins urat, s a feleségére bízta, hogy vigasztalja
1434     I,  IV  |                    is több levele volt ott a feleségétől: mindnyájan egészségesek
1435    II,  XIV |                    Zieger úr látogatta meg a feleségével.~Zieger úr úton volt, mikor
1436     I,  XIV |                  amelyekre nincs szükségem - feleselt Flig Balt.~- Uraim - szólt
1437    II,  XV  |                Salamon-szigetek környékén...~Félesztendei garázdálkodás után egy angol
1438    II,  IV  |                    az ausztráliai aranymezők felfedezése óta egyre gyakoribb eset
1439    II,  V   |                   Skydnam, amely mint tudjuk felfogadta Kip Károlyt másodkapitányának,
1440     I,  III |                utánuk, s látszott, hogy csak félgőzzel halad. De miért? Talán valami
1441     I,  XIV |                  ölnyire volt tőle, de ekkor felgyorsult a brigg, s az utolsó pillanatban
1442    II,  XII |                  Saint James-fok felé, ahová félhét tájban érkeztek meg.~Már
1443    II,  XII |                     tanácskozni.~Csak egytől félhettek: hogy a vihar nem csillapodik
1444     I,  X   |                    fütyült a szél, s a sötét felhőből úgy ömlött a víz, mintha
1445    II,  VIII|                     sietve húzta maga után a félholt asszonyt, míg a két gyermek
1446    II,  XIII|                      azzal, hogy az alkonyat félhomályában még megláthatják. Egyenesen
1447     I,  IX  |              vethetett horgonyt, s viszont a felhős ég alatt oly rekkenő lett
1448     I,  II  |                vasmacskánál, halkan odaszólt feljebbvalójának:~- Úgy látszik, hogy embereink
1449    II,  XII |                       mely pár száz lábnyira félkör alakban nyúlt be a tengerbe,
1450    II,  XIII|                negyedében volt, s az eget is fellegek borították, az éjszaka fölötte
1451    II,  XI  |              kevéssel öt óra után szétűzte a fellegeket, a nap kisütött, s a fegyenceket
1452     I,  V   |                 tájban a gőzös már alig volt félmérföldnyire a briggtől, s mivel még
1453     I,  II  |                   mert a rendőrségtől jobban félnek, mint a tengertől.~- Ha
1454     I,  VI  |                    James Cooknak nem kellett félnie a Norfolk-sziget kalózaitól -
1455     I,  XIV |                      és most már nem kellett félniük, hogy ismét megbénul a hajó,
1456    II,  VIII|                maradt, megszokta a munkát és felnőtt korára becsületes ember
1457     I,  V   |                     alá a higany, mert akkor félő, hogy ciklont jelent...
1458     I,  II  |                     vezet. A mólónak a város felöli oldalán kis csoport kíváncsi
1459    II,  III |                   fél pint pálinkát már ő is felöntött a garatra.~Vin Mod, mihelyt
1460    II,  IV  |                      is támogatta.~A vádirat felolvasása után az elnök megkérte a
1461     I,  X   |            agyonzúzzák roppant tömegükkel...~Félórai szélcsend után lassanként
1462     I,  XII |                    éhesek, még várhatunk egy félórát.~De midőn ez a félóra is
1463    II,  IX  |                     sőt mindig külön váltak, félre vonultak a többiektől, s
1464    II,  V   |           bűnösségükről, s még Hawkins úr is félrefordult, mikor a boldogtalanokat
1465     I,  XIII|                     sem találtak.~Hamburg úr félrehívta Zieger urat, aki aránylag
1466    II,  III |                intett neki, s a két gazember félrehúzódott a sarokba.~- Egészségedre
1467     I,  XIV |               tartván ezt a szent fájdalmat, félrevonult, és nem háborgatta alkalmatlan
1468    II,  XI  |                       de az írek mindenkitől félrevonultak és rendesen kerülték az
1469    II,  XII |                 meggátolja a szökevényeket a félsziget elhagyásában. A tenger felé
1470    II,  VIII|                       A fegyenctelep ugyanis félszigeten épült, azon a keskeny földnyelven,
1471    II,  VIII|                  keskeny földnyelven, mely a félszigetet a sziget belsejével összekötötte,
1472     I,  X   |                    szellő sem bodrozta a víz felszínét. Köröskörül nyoma sem volt
1473     I,  III |                 egyidejűleg középső árbocára felszökkent Nagy-Britannia lobogója.~
1474    II,  XIII|                     agyon, amelyektől jobban féltek, mint a fegyházőröktől,
1475     I,  IV  |                    vele Hobbest: őt nem kell félteni; bizonyos, hogy nem szökik
1476     I,  VI  |                      esti szellőt, midőn úgy féltíz tájban Nat Gibson fölkelt,
1477     I,  IX  |                    menekülni igyekeztek.~Még féltizenegy sem volt, mikor megkezdték
1478     I,  V   |                 Államok csillagos lobogóját.~Féltizenkettő tájban a gőzös már alig
1479    II,  VIII|                     követ talicskázott az út feltöltésére.~Egyszer csak az egyik véreb
1480     I,  XI  |             kunyhókat alkottak, melyek alatt féltucat ember is meghúzhatta magát
1481     I,  VII |                      mertünk belefogni, mert féltünk, hogy eltévedünk a sűrű
1482    II,  XI  |                      mindamellett iparkodott feltűnés nélkül közel férkőzni a
1483    II,  XI  |                   rablókkal, úgyhogy könnyen feltűnhetett, ha most Péter mindenáron
1484    II,  XII |                biztatták és segítették őket.~Feltűnő volt, hogy Farnham, akire
1485     I,  III |                     háta mögött, s nemsokára feltűnt egy gőzös is, mely éppen
1486     I,  XIII|                      nem igen volt szükség a felügyeletére. Flig Balt oly buzgón és
1487    II,  VIII|           fegyenctelepén dolgozott, az angol felügyelők korbácsai alatt. Szétválasztották
1488    II,  XIV |                     elítélt, a rájuk vigyázó felügyelővel együtt megszökött egy gőzösön,
1489     I,  XIII|               vigasztalja őket, ő maga pedig felügyelt arra, hogy a James Cookon
1490     I,  I   |                  elveszett volna. Legalább a felük ittas volt; egyik-másik
1491    II,  I   |                  egyhavi kapitányi fizetésen felül, még szép jutalmat is adott
1492     I,  IV  |                 csettent... és készen volt a felvétel.~Ebéd után Hawkins úr és
1493    II,  XV  |                   arra is emlékezünk, hogy a felvételkor Gibson kapitány szemei nyitva
1494     I,  IX  |                 Gibson megcsinálhassa róla a felvételt.~Most már Gibson kapitány
1495     I,  X   |                    habok, melyet a sugárágyú fenékbe lőtt az éjjel.~Úgy látszott
1496     I,  IX  |                     pápua fölkapott a csónak fenekéről egy csodaszép paradicsommadarat
1497     I,  II  |                  Vasmacskája már nem fogta a feneket, s a vitorlák duzzadni kezdtek
1498     I,  VI  |                    percben betörhetik a hajó fenekét, vagy a hullámok is rávethetik
1499     I,  I   |                   odaült a két matróz mellé, fenékig megitta az elébetolt pálinkát
1500    II,  VIII|                   kevéssel voltak különbek a fenevadaknál. Ebben az időben az angolok,
1501    II,  VIII|                      rá akarta magát vetni a fenevadra, de két izmos kar visszarántotta...