III. FEJEZET
A döntő gaztett

Hawkins úr másnap örömmel hallotta a szerencsés hírt, hogy Kip Károly már talált állást a Skydnam födélzetén. Jó kívánataihoz Nat Gibson is csatlakozott, aki már szintén bent dolgozott az irodában, mint Hawkins úr cégtársa, de munkája közben sem feledkezett meg szegény apjáról, kinek halálát minden áron meg akarta bosszulni.

Ám a bosszúra nem igen volt alkalom. Hamburg úr, aki mindent elkövetett Wellingtonban, hogy a gyilkosoknak nyomára jusson, semmire sem tudott menni, s a rémes gyilkosságot éppoly homály födte most is, mint elkövetése napján. Sehol semmi jel, sehol semmi világító sugár, mely fényt árasztott volna a sötét ügyben!

Kip Károly még ugyanaznap jelentkezett a Skydnam fedélzetén és azonnal szolgálatba is állt. A kapitány, Fork úr, igen megszerette a nyílt tekintetű, derék tengerészt, aki rögtön át is vette a hajóteher berakásának vezetését és reggeltől estig a hajón dolgozott. Péter pedig egész nap a kikötőben járt-kelt, egyik kereskedő cégtől a másikig, összeköttetéseket óhajtván szerezni a jövőre, mikor majd ő lesz a Kip cég feje Gröningában.

Ezalatt közeledett a tárgyalás napja és Flig Baltnak meg cinkosainak a bűnhődése. Vin Mod napról-napra izgatottabb lett és egyre kereste az utat, amelyen bebörtönzött cinkosainak közelébe férkőzhetne, de erre csak egy mód volt: neki magának is a börtönbe kellett volna kerülnie. Igen ám, de mi módon?... Ha bűntettet követ el, akkor ugyan bejuthat a börtönbe, de elítélik, s mi haszna, ha a saját bőre árán húzza ki Flig Baltot a hínárból?

Mást kellett hát kitalálnia, s addig-addig törte a fejét, míg végre csakugyan kieszelt valamit. A börtön ugyanis, amelybe Flig Baltot és cinkosait zárták, a tengerészeti hatóság börtöne volt, s összesen csak három szoba volt benne. Flig Baltot és két cinkosát külön-külön zárták be, mindegyiket e három szoba egyikébe - s a legnagyobbat a volt fedélzetmester kapta. Ez a börtön volt a közös börtön: ebbe zárták be ugyanis azokat a garázda, részeges matrózokat, akik éjjelente ittasan kurjongattak a kikötőben és duhajságukkal megzavarták az éjjeli csöndet és rendet.

Reggel aztán, mikorra kialudtak a mámorukat, ismét szabadon bocsátották őket.

Vin Mod erre számított tehát!... Szükség esetén vagy ő - vagy más valaki - részegséget színlel, bezáratja magát egy éjszakára Flig Balt mellé és - megviszi neki a hírt, az utasítást, hogy mit cselekedjék és hogyan viselje magát a tárgyaláson.

Ez rendben lévén, Vin Mod tovább folytatta a leselkedést a két Kip testvér lakása körül. Huszadikán, a tárgyalást megelőző nap estéjén, Hawkins úr meghívta ebédre a két Kip testvért. Vin Mod egy nappal előbb megtudta ezt, mert kihallgatta a két hajótörött beszélgetését, s alig várta már, hogy 20-ikán beesteledjék.

Hét óra tájban apró szemű, sűrű eső kezdett permetezni, s a város szűk utcáin csak ott lehetett valamit látni, ahol egy-egy gázláng égett. Vin Mod lopva és nesztelenül sietett abba a fogadóba, ahol a két Kip testvér lakott. Fölsurrant a szobájába, kimászott az ablakon az erkélyre, végigment a folyosón, s az ablakon át bemászott a két testvér szobájába.

Megállt, hallgatózott... Halálos csönd körös-körül... Gyorsan kigombolta kabátját, előszedett alóla egy csomó írást, egész marék piasztert aranyban, meg azt a tőrt, amellyel Flig Balt leszúrta Gibson kapitányt...

Aztán egyenesen odament a két testvér egyetlen ládájához, amely be sem volt zárva, annyira bíztak a hajótöröttek a fogadós becsületességében...

Vin Mod hirtelen fölemelte a ruhákat és a fehérneműt, s a láda legfenekére dugta az irományokat, a piasztereket és a tőrt. Aztán ismét becsukta a ládát és elégedetten fölsóhajtott:

- Megtörtént!

Megint kimászott az ablakon, visszament a szobájába, lesietett a lépcsőn, s amily gyorsan csak tudott, szaladt abba a csapszékbe, ahol Sexton, Kyle és Bryce várták.

A csapszékben vagy húsz matróz iddogált, s egyik-másik már félig ittas volt - köztük Sexton és Bryce is -, de Kyle, akinek Vin Mod határozottan megparancsolta, hogy ne igyék, még józan volt, bár vagy fél pint pálinkát már ő is felöntött a garatra.

Vin Mod, mihelyt belépett, azonnal intett neki, s a két gazember félrehúzódott a sarokba.

- Egészségedre cimbora! - kezdte Kyle és mindjárt föl akart hajtani egy pohár pálinkát, de Vin Mod megfogta a kezét.

- Lassabban pajtás - mondta halkan. - Ma már ne igyál többet, különben nem megyünk semmire.

- Az nem járja, Vin Mod, hogy még innom se hagysz - panaszkodott Kyle. - Mire való ez?

- Arra való, hogy... Szóval, hallgass ide: nem szabad innod, de azt kell színlelned, hogy részeg vagy... Fél óra múlva kezdj el garázdálkodni, s addig ne is hagyd abba, míg csak be nem kísérnek...

- Micsoda!... hogy bekísérjenek? - hökkent meg Kyle, aki ösztönösen irtózott a börtöntől. - Na, már abból semmi sem lesz!

- Nézd csak, Kyle - felelt Vin Mod - ezen a dolgon kereshetsz öt-hat font sterlinget és nem kockáztatsz semmit...

- Öt-hat font sterlinget?... De miért kell ezért börtönbe mennem?... És mért kell garázdálkodnom?...

- Azért, mert holnap lesz a tárgyalás, és én szeretnék valamit izenni Flig Baltnak...

- Miért nem mégy hát magad a börtönbe?...

- Mert nekem egyéb dolgom van... S ha magam akarnék odamenni, akkor nem ígérnék neked öt fontot...

- Az előbb hatot mondtál!

- Hát legyen hat! - felelte Vin Mod türelmetlenül. - Sőt ha jól végzed a dolgodat, azt se bánom, ha hét lesz!

- Helyes! - mondta Kyle hirtelen. - Beszélj: mi lesz a dolgom.

- Mindenekelőtt verekedést kezdesz itt, a csapszékben... Aztán engeded, hogy elhurcoljanak... A börtönben igyekszel közel jutni Flig Balt mesterhez...

- És mit mondjak neki?

- Csak annyit, hogy «Megtörtént!»

- Semmi egyebet?

- Meg azt, hogy: «Vádat emelhet.»

- Vádat emelhet?... Ki ellen?

- Ő már tudja, hogy ki ellen... Neked meg semmi közöd hozzá.

- Jó, jó... De hát a fizetséggel hogy leszünk?...

- Először is itt van foglalónak három font... ha jól végzed a dolgodat, még kétszer ennyit kapsz.

- Az kilenc font - számolta Kyle elégedetten. - Emberem vagy, Vin Mod koma, a többit csak bízd rám!

Evvel fölkelt, tántorogva odament egy másik asztalhoz, ahol négy matróz kártyázott és packázni kezdett velük. Belebeszélt a játékukba, korholta, aki rosszul játszott, öklével verte az asztalt, házsártoskodott, kikapta kezükből a kártyát, s addig bosszantotta őket, míg a csapláros odament hozzá és fölszólította, hogy menjen ki az utcára.

Kyle csak ezt várta. Tántorogva föltápászkodott, s úgy vágta pofon a szegény kocsmárost, hogy a boldogtalan ember hármat fordult a tengelye körül... Ebből aztán olyan parázs verekedés támadt, hogy az utca túlsó végére elhallatszott a zaja...

A rendőrök pár perc múlva berohantak és rövid dulakodás után lefogták Kylet, aki egyébként nem is nagyon ellenkezett, mert félt, hogy eldöngetik... Rekedten ordítozva és részegséget színlelve kísértette magát végig a városon, Vin Mod pedig mindenütt a nyomában járt, s csak akkor ment nyugodtan haza, mikor látta, hogy cimborája mögött csakugyan becsukódik a börtön ajtaja.