Fejezet

 1 1 |           ahogy magolt belõle. - Nem, ne egyétek meg, én legalább
 2 2 |            huszonkét éves ilyen okos, ne hidd; és tán nem is azon
 3 2 |            Igen! Te is afféle vagy.~- Ne felejtsd, barátnõm, hogy
 4 4 |            mellett is nem állta, hogy ne mosolyogjon.~- Ah, milyen
 5 4 |            elfordította a fejét, hogy ne kelljen látnia azt a lehetetlenül
 6 4 |      hallatára mondta a húgának, hogy ne lépjen be másképp, inkább
 7 4 |                jó! Hát mit tudok én; ’ne alte Trompete! Mit értem
 8 4 |             valami célzást -, jó, hát ne errõl beszéljünk. A kedves
 9 4 |              mi fiatal testvéreinknek ne kelljen világi, állami intézetekben
10 5 |               huncut egy masina az!~- Ne mondja!~Nevettek. Az apácák
11 5 |             doktori diploma!~- Ó, azt ne emlegesse neki soha, kedves
12 5 |              színre látni?~- Ach, még ne, most még ne! - és kis vázfeje
13 5 |                 Ach, még ne, most még ne! - és kis vázfeje gyorsabban
14 5 |              Nem lehet, hogy istennek ne tessék az õ érzelme - hisz
15 5 |             fölé helyezi? „Ah - uram, ne vígy a kísértésbe; de szabadíts
16 6 |              Jaj, csak még egy percre ne! Hadd lássam még! Drága,
17 6 |           izgalom volt.~- Nem bírtam, ne haragudjon! Ne kergessen
18 6 |            Nem bírtam, ne haragudjon! Ne kergessen el egy percig!
19 6 |            maga ragasztotta le. (Csak ne ijedjen meg, itt nem baj,
20 7 |          minden érték birtokában...~- Ne mondd, ne folytasd! Mindenkinél
21 7 |             birtokában...~- Ne mondd, ne folytasd! Mindenkinél különb
22 7 |      emelésére lám te is jónak látsz. Ne ellenkezz, ha ebben a szellemben
23 7 |        akadémiai kiadvány; ej, de hát ne fuss helyettem! Nem, megszégyenítesz...
24 7 |             csinálni az ideáljából.~- Ne mondd, te! No de ilyet!~-
25 7 |        lehetett illedelmes csend. No, ne értsenek félre, hölgyeim -
26 7 |              szomszédok.~„Igaz no! De ne mondd senkinek! - krónikáz
27 7 |                csapzi magyar nõ - no, ne haragudj!~- És azóta nem
28 7 |             Vagy épp azt akarta, hogy ne gondoljak egyébre? Õ olyan
29 8 |       rendesen halk és nevetõs „nono, ne mondd”-okat és „te, igazán?”-
30 8 |         leszek!~- Nono, fiacskám! Így ne; dacból, gyerekességbõl
31 8 |        Mindegy már neki úgyis! Csak Õ ne tudja meg soha! Hogy egy
32 8 |               e barna fejecskén -, de ne sírj, no ne! Ezek a fájdalmak
33 8 |           fejecskén -, de ne sírj, no ne! Ezek a fájdalmak elmúlnak,
34 8 |          Uramisten, hát sírsz? Ugyan, ne bolondozz! Kis fáta, feleség!
35 8 |              tán (csak olyan kopaszra ne nyiratkozna!) - vagy keze
36 8 |            eszem. Csak az a buta vers ne volna olyan hosszú! Ha zöld
37 8 |             intve hína, borús szemmel ne nézd a zátonyát. - Pfuj! „
38 9 |         általánosságban és a példákat ne vegyük a jelenlevõkrõl! - (
39 9 |               bizonyos éppenséggel.~- Ne tréfálj! Hát itt, mióta
40 9 |               Hallod, most már igazán ne viccelj! Ki nem járt sehová,
41 9 |              tudtára hamarosan. Miért ne - tudod, az ilyesmi sosem „
42 9 |               titkot rejt?~- A... azt ne, az tilos! - kiáltott a
43 10|                ha meglát!~- Ugyan te, ne bolondulj meg! Ülj veszteg,
44 10|         számolsz?~- Engem? Dejsz’ azt ne mondja senki! Na megájj,
45 11|           tárva-nyitva! Bezárni, hogy ne menekülhessen! Hé, Jancsi,
46 11|              nem tudja senki.~- Akkor ne is bántsa, kisasszony; hadd
47 11|         elmehet szegény anyám.~- Jaj, ne haragudj - te drága, jó,
48 12|          tanítónõvérek az óráikon túl ne maradozzanak el, és ne tartózkodjanak
49 12|            túl ne maradozzanak el, és ne tartózkodjanak az iskolatermekben. (
50 12|          berúgott beregi földbirtokos ne találjon ki durva csínyeket,
51 12|       találjon ki durva csínyeket, és ne kössön bolond fogadásokat,
52 13|         szilenciumot fontos ok nélkül ne szegjük meg!~- Igen, de -
53 13|               azt a kis moslékot csak ne hánytorgasd! De rád jött
54 13|              undorító koldus história ne jött volna most; ó, ha tudnám,
55 13|       Máramarosszigeten. Csak még ide ne hozzák vallatni a csalásért;
56 13|           csalásért; csak még tanúkul ne hívjanak bennünket! Igen,
57 13|      kikeressük a napi dohányát, hogy ne dörmögjön! Kezeiteket csókolja
58 13|               és merre fordulni, hogy ne jöhessen ütközésbe és ne
59 13|              ne jöhessen ütközésbe és ne zavarhassa semmi külsõség!
60 13|              viszonyokat, és ezen is (ne haragudj!) tán most tûnõdöm
61 14|               szemlélőben botránkozás ne keltessék...~Aztán Fénrich
62 14|             Virginia nõvér?~- Ó, nem, ne nézz így rám, ne szólj hozzám
63 14|              Ó, nem, ne nézz így rám, ne szólj hozzám keményen! Hisz
64 14|        szerethettél akkor?~- Nem, ezt ne... ne vond kétségbe! - kiáltott
65 14|               akkor?~- Nem, ezt ne... ne vond kétségbe! - kiáltott
66 14|              hatalmasabb ez fölöttem. Ne hidd, hogy afféle gyerekség,
67 15| gazdálkodjanak tovább, mint eddig, és ne legyen szükség új jövedelemforrásokra,
68 15|           tervezett, úgy tudom! Miért ne mehetne oda õ, Magdolna,
69 15|             efféle túl korai dologról ne is tegyünk most ugye említést!
70 16|            elpirulva az örömtõl.~- Ó, ne gondolja, azért az apácák
71 16|         magamnak egy kicsit Pestet!~- Ne mondja? De jó magának! -