Fejezet

 1 1 |               magában; de hát még Kunigunda nõvér mit mûvelne, tán még a vörösnyelvet
 2 1 |               közelednek a gyümölcs felé.~A nõvér elfordul, valamit mormog
 3 1 |                   legalább nem tanácslom! A nõvér csak próbára akarta tenni
 4 3 |                    mondtak. A szép Virginia nõvér is csak igen korai ifjúságát
 5 3 |                     tárgya, a fiatal, eszes nõvér. Eleinte kacérkodott is
 6 4 |                      Hogy, mint van, kedves nõvér?~- Mindig jól Urunkjézus
 7 4 |                    becses egészsége, kedves nõvér?~- Köszönöm, már egészen
 8 4 |                   az jó?~- Bocsánat, kedves nõvér; ez a Fõtisztelendõ Anya
 9 4 |            társaságát.~- Így beszél, kedves nõvér? - csattant fel Kunigunda
10 4 |                alkalmas lelket. Hisz kedves nõvér tudja, hogy én helyeslem
11 4 |               nevelt! - felelte a fiatalabb nõvér, de a hangja kissé fojtottan
12 4 |                      hisz tudja azt, kedves nõvér! Sokszor ültünk mi hajdan
13 4 |                    És jól leszidott, kedves nõvér, ha egy fél percet késtem
14 4 |                    De csakis úgy ám, kedves nõvér, ha csakugyan, világosan
15 4 |                  Figyel a szavaimra, kedves nõvér?~- Jó, jó! Hát mit tudok
16 4 |                      Ért engem ugye, kedves nõvér?~- Megint valami magasabb
17 4 |                    is megvan az oka, kedves nõvér. A nõnevelés követelményei
18 4 |                     Ért engem, ugye, kedves nõvér? Természetesen elsõsorban
19 4 |                    szóval kimondani, kedves nõvér, nem beszél az ember mindenrõl;
20 4 |                eléggé az édes hazát, kedves nõvér!... Ez... ó, de hisz ön
21 4 |             csalétke az, jól mondja Simonea nõvér... Mit beszél nekem, minek
22 4 |                     És most itt...~- Kedves nõvér, most már elég! - kiáltott
23 4 |              másképp gondoltam, tisztelendõ nõvér; nem leszek egyhamar terhére!
24 5 |               örülök! - mosolygott vissza a nõvér, és barna, szép arcáról
25 5 |                      csavirgós égícsudákat, nõvér! Az ám, olyan huncut egy
26 5 |                papja között.~- Ha meglátja, nõvér, megjön a kedve, s kiguberál
27 5 |                    Virginia eszes és tanult nõvér volt.~Átment a gazdasági
28 5 |                      Hogy, mint van, kedves nõvér? - lábalta át Virginia az
29 5 |                  érzéssel nyugodott rajta a nõvér tekintete, ezt szerette
30 5 |                  illetni gondolatban - de a nõvér mégis túlságba viszi; aztán
31 5 |                     Magdolna, a minap, az a nõvér, aki az élet viharában élte
32 7 |                percek telnek; a szép sápadt nõvér összeszorított ajakkal ül
33 8 |                    hogy hány öreg és ifjabb nõvér ölelte õt szívére, bár csak
34 8 |                      hát a kedves Kunigunda nõvér nem barátja, ugye a magasabb
35 8 |                 ugye nem minden kegyesrendi nõvér vágatja le természetes fejdíszét
36 8 |                    Húsz múltam, tisztelendõ nõvér.~- Hm, húszéves korodig
37 8 |                  bizony, mint mikor egy más nõvér, az öreg Leone vette elõ,
38 8 |                   Igenis, mi tudjuk, kedves nõvér; és ezek a „mi” sokkal többen
39 8 |                legyen egész nyugodt, kedves nõvér! Egész világosan úgy van
40 8 |                    hála, ha úgy van, kedves nõvér, mert ez azt jelentené,
41 8 |                     Az el fog tûnni, kedves nõvér, el fog oszlani, mihelyt
42 8 |                 akaratát.~- Úgy van, kedves nõvér; a mi dolgunk aztán csak
43 8 |                  történt, hogy bár Kunigund nõvér naponta fújt, prüszkölt
44 11|                    megfordult a zárban; s a nõvér félrehúzódott, hogy a kinyíló
45 11|               fantom rohant, vágtatott el a nõvér mellett; végig a portafolyosón,
46 11|                  tudják már?~- Igen, kedves nõvér! - hazudott Erzsi hirtelen,
47 12|             következései. Azt hiszi, kedves nõvér, nem mentek már el a levelek
48 12|                    Hisz jót akarunk, kedves nõvér, tiszta szándékkal, hinnünk
49 13|               fontos okom van - tisztelendõ nõvér!~- Mi az? Az istenért...
50 13|                   már!~- Kérem, tisztelendõ nõvér, azok a vendégsororok, a
51 13|                    Beszéljen!~- Tisztelendõ nõvér, még nem is nõk... Csak -
52 13|                  most õszintén - kérdezte a nõvér reszketõ hangon. - Téged
53 13|                  sikerült elfognunk, kedves nõvér. Galád és semmirekellõ szerzõi
54 13|               ámítók! Igen, itt, itt kedves nõvér, a noviciátban, az ön tiszteletre
55 13|         elhalványodva.~- Nézze csak, kedves nõvér, olvassa. Ezt a levelet
56 13|                    vagyok érte.~És Virginia nõvér sóhajtva, megzavartan hagyta
57 14|                       alkalmasabb, Virginia nõvér?~- Ó, nem, ne nézz így rám,
58 15|                   ellen. Higgye meg, kedves nõvér, én már - mi már mindenre
59 15|                  biztosra mondhatom, kedves nõvér! Egy életen át elégszer
60 15|                evvel még várjunk, kedves jó nõvér! Mién szerepeljen ott a
61 15|              megszerezhetnénk.~- Ah, kedves nõvér - sóhajtott Berchtolda -,
62 15|            leszámolás elõtt állunk. - Leona nõvér földink, elsõ, legrégibb
63 15|              üdvözítõt kövessük. Ah, kedves nõvér, az az utazás! - A búcsú (
64 15|                    örök vígságban! - Kedves nõvér, Berchtolda, ezt, ugye,
65 15|                 egyet! A noviciátot, kedves nõvér, a világért sem szeretnõk
66 15| fogadalmas-testvérek aláírásával kéri Leona nõvér Föasszonnyá nevezését.~S
67 16|                       igazán nagyon, kedves nõvér! Engedje meg, hogy bemutassam
68 16|              katolikus! Ó, kedves, drága jó nõvér!...~És síró meghatottsággal
69 16|                    olyan bölcs!~- Ó, kedves nõvér - engedje meg nekem - ó,
70 16|                    a nagytudományú Magdolna nõvér nem tanít a jövõ tanévben