Fejezet

 1 1 |    keresztényi - gyönyörûséggel... Ám egy nagy, csurgó levû, túl
 2 2 |   rendbehoztad a fejemet.~- Rendbe ám, feleség, érdekes unokafivéred,
 3 3 |       fekete zsinóron. Ilyen volt.~Ám a szép olasz nõ, Virginia
 4 3 |      közben és azután is dolgoztak ám szigorúan és sokat. Volt
 5 4 |        lopva, éteri könnyedséggel, ám feledhetetlen érzésekkel,
 6 4 |          akaratából. De csakis úgy ám, kedves nõvér, ha csakugyan,
 7 4 | újravirágoztatása kedvéért ráférne ám a javítás, cementezés. A
 8 5 |   csavirgós égícsudákat, nõvér! Az ám, olyan huncut egy masina
 9 6 |     ezekbõl a mostaniakból?~- Igen ám, de ez õsszel annyi új kandidátnõ
10 6 |     világban évrõl évre rosszabbak ám a házassági konstellációk,
11 6 |         Jézuskának ép szívekre van ám szüksége, nem csalódottakra.
12 7 |            mereven feléjük nézett; ám mosolygós, telt ajkai az
13 8 |        ezek!”... Ennyit mindössze. Ám Helénke tudta, hogy a gyász
14 8 |           levegõje ködös és hideg. Ám a küzdõ nem törõdik ezzel!
15 9 |           azért nem könnyû feladat ám, ismerni a lánylelkeket!~-
16 9 |           sok vétkes önfejûség van ám ezekben a teremtésekben;
17 9 |           tudom; mert neki nincsen ám semmi, de semmi kedve, semmi
18 9 |            csak öreg apácákat kell ám vádolni, ha egy húszéves
19 9 |            de Helénke kitûnõ parti ám! És ami a legszebb az egészben,
20 9 |            a házasságban.~- De nem ám! Bár ez a fiú afféle túl
21 9 |    lihegett -, nagy újságok vannak ám azóta, tegnap óta. Elõször
22 10|         Úgy, ahogy mondtad! De nem ám csak úgy beszagolni, vagy
23 11|        érzésüket sértõ sziluettje. Ám Adél azt nézte csak meg
24 11|           még teljes csend honolt; ám felsietõ léptei zajára mégis
25 12|         casanovai léhaság” fölött. Ám a sorok közül kiérzett,
26 12|           darázsfészekbe az ember.~Ám benn, a falak között még
27 12|       emeltek még mindkét oldalon; ám az okos Berchtolda maga
28 12|         kössön bolond fogadásokat, ám errõl jobbnak látták hallgatni
29 12|          Igen, de õk is azt hiszik ám! - mondta akkor Virginia
30 12|         egyetlen fóruma.” Csakhogy ám ettõl a rongyos bizonyítvány-papirostól
31 12|           ember mégis jól csinálja ám, amit vállal és amiért pénzt
32 13|          ágyat rendbehozni utánuk. Ám a harmadik napon erre került
33 13|            javítások az óépületen. Ám mindezekhez pénz, állandó
34 13|          és naiv örömmel beszédét. Ám akkor egy este (pénteknap
35 13|            sem olyan szörnyû rossz ám, mint ahogy hiszed; aztán
36 14|          még mindig fejetlen nyáj. Ám a legkedvetlenebb, a mindenkinél
37 15|        iparkodó derék szerzetet. - Ám a vallatást, kutatást sem
38 15|       utólag kétessé vált érdemet. Ám abban valamennyien megegyeztek,
39 15|        közt - bizvást remélhetjük. Ám ami a rég sürgetett betegüdülõt
40 16|        lényegében nem is változott ám semmi - vagy csak nagyon
41 16|          Most és halálunk óráján.”~Ám a fiatal növendékek, a bennlakó „
42 16|            igazi életgondjaik”, az ám! A vizsgák; és a nagy fõ
43 16|              Nem „igazság”-ról van ám szó a természettudományban,
44 16|      összefüggésekre kíváncsi, úgy ám -, új és termékeny összefüggésekre;
45 16|          tudjuk megmagyarázni. Úgy ám; és ha már nem lesz így,
46 16|        minden jelenségét meg lehet ám magyarázni egész jól a régi