Fejezet

 1 2 |           És hát istenem, engem itt sok minden csakugyan mulattat;
 2 2 |              az ember figyeli ezt a sok itteni bolond figurát. Nem
 3 2 |       mentek a városba; kiszaladt a sok vendég közül, leült a kert
 4 3 |            mutatja viselõjét csak e sok fehér szín dús reflexei
 5 3 |           errõl beszélni! És mennyi sok félszeg, magabízatlan, világtól
 6 3 |       földije, pletykázta ezt talán sok évvel ezelõtt; s az ilyen
 7 3 |             minden vidékén, és igen sok világi kórházban ápoltak
 8 4 |            vendég szertartásosan.~- Sok dolga van persze, ó, tudom.
 9 4 |            vagyok, a magamét fújom. Sok mindent nem értek én már,
10 4 |             Mert ez a mi életünk is sok megpróbáltatással jár, hisz
11 4 |           ölteni, és nem volt annyi sok csiricsári tudomány, elemi,
12 4 |         ingyenes szolgálatára, hogy sok új nõvérünk legyen, akik
13 5 |                bizonykodott kiáltva sok fiatal hang; fehér kezek
14 5 |            ewig...~Ennyi maradt meg sok ezer mise, böjti nap és
15 6 |          ennek köszöni a zárda is a sok jelöltet. Divatba kezd jönni
16 7 |             gépek, lombikok, burák, sok üvegcsõ. Csend lett azonnal,
17 7 |         Szelényi papa sem kíván túl sok természettudományt egy fehérszemélytõl.
18 8 |      folytak itt a napok töméntelen sok év óta már, ha idõnként
19 8 |             kivándorlási kérdés; õt sok kérdés érdekli általában,
20 8 |             jól, hisz fontos dolog. Sok bánatos, csalódott szív
21 8 |           egy ideig.~Aztán jött még sok szavalat, bírálat, szóló-
22 8 |            a zárt levegõtõl, vagy a sok kelt tésztától. Soror Kunigund
23 9 |         katolikus legények” és pap, sok pap; meg nyolcadosztályos
24 9 |  rokonszenvébe fogadta Erzsit, és a sok bemutatkozás és gratuláció
25 9 |            pap gyanakodva. - Nagyon sok vétkes önfejûség van ám
26 9 | teremtésekben; noha tagadhatatlanul sok báj és jóravaló hajlandóság.
27 9 |     fölengedne az õ fiatal lelkében sok szép, nemes, gazdag tulajdonság.
28 9 |      Marlitt-regényhõs!” - gondolta sok jóindulattal. Egy darabig
29 9 |         fanyar mosolyával. - Mennyi sok minden! Tû, varróselyem,
30 9 |        azért, jó vacsorát adtak, és sok pocsék, ízléstelen ruhát
31 12|             volna kezelni a dolgot, sok hipokrízissel szörnyülködött
32 14|             órában, minden percben, sok ezerszer, tán az idők végeztéig -
33 14|         felé - már tudott és értett sok mindent - amitõl eddig félt
34 14|        visszatérendõ; és addig ez a sok idegen, szokatlan, alig-alig
35 14|     házidolog; s a kórházak betegei sok helyén az országnak hiába
36 15|     foglalkozása, tárgyalnivalója a sok idegen, innen-onnan összekerült
37 15|      sóhajtott Berchtolda -, mennyi sok bajt lehetne kerülni mindig
38 15|             mi is azt jól; és annyi sok okos, szép, hasznos új dolgokban
39 16|    cirkalmasan és hosszadalmasan és sok maradékkal. Mivel pedig