Fejezet

 1 1 |         templomajtóban lehet látni néha Marikat kosárral, rózsafüzéres
 2 2 |     tiszttársai udvaroltak; kaptam néha éjjeli zenét; ha takarítás
 3 2 |      valamelyik udvarlóm; estefelé néha kihajoltam egy-egy kézcsókra,
 4 2 |           jól és olcsón. Esténként néha ottmaradtak, éjfélig elzongoráztunk,
 5 2 |           De mennyire! Csakhogy én néha mindent unok, a levegõt
 6 3 |            különös teremtésnek, ki néha csúful leszidta õt is a
 7 3 |            hegyekbe; ott a nõvérek néha érintkeztek is a város katolikus
 8 3 |         középen állott, a város és néha a környék kisúri osztályából
 9 4 |         voltam fiatal!” - sóhajtja néha ábrándos elnézéssel, „megértõ”
10 4 |           földi kötelékek, tudjuk, néha erõsek!~- Ach was, hisz
11 5 |          élõkre személyesen hatni, néha velük érintkezni is akarnak;
12 5 |          fejût is közülök elfogták néha ilyen kínzó, aprólékos,
13 6 |           bírok. Kell, hogy lássam néha! - nyögte.~A szép novic
14 8 | nyugodalmat... A kisebb növendékek néha kimerülten el is bóbiskoltak,
15 8 |          aggodalmaskodott Virginia néha -, hogy a kis Helénben mi
16 8 |          szép fiatal apácák táncai néha hetekkel elõbb el vannak
17 10|             már nehézkesen fordult néha a nyelvük, és a rendesnél
18 12|        körülmények közt olvasom el néha, de mindig elolvasom.) Ó,
19 13|       fülük, szájuk és hangjuk van néha? Annyi bizonyos, hogy a
20 13|         Virginia úgy vágyott volna néha ilyen lenni; levetni kínos
21 14|    betegség, vagy különös állapot; néha és néhol rend és törvény -
22 16|     zárdatemplomban. S a bennlakók néha, kivonuláskor idegen úri
23 16|          ide mégis!” - mondogatták néha azok a sororok, kik különösebben
24 16|           szeme, ugye?” És Helénke néha elmenõben félénken odaköszönt
25 16|          hû postillon d’amour - ki néha finom kuglercukrokat szokott