Fejezet

 1 4 |        képezdésznõt illették. A sötét öreg ház át meg át volt
 2 6 |   romantikus; és Kornéliánk két sötét fényû, nagy szemet lát benne
 3 6 |      fekete szeme és térdig érõ sötét hajfonata szép. Két sovány
 4 6 |      vastag hajfonata, mint egy sötét kígyó, vonaglott a hátán
 5 7 |       oly különös ködû, kezét a sötét kendõn - s egész alakját
 6 7 |         az ölébõl; hihetetlenül sötét, nagy szemeit bámulva, mozdulatlanul
 7 7 |         volt, szeme körül mély, sötét árkok, talán nem is a betegségtõl;
 8 8 |     ezerszer is megújuló, tompa sötét morajlással, mely elhullámozva
 9 8 |         ha magyarázott; morcos, sötét szeme lángokat szórt az
10 8 |   közönnyel vonszolta magát, és sötét szeme csak rejtve, ritkán
11 8 |      köde a légnek,~Kisüt a nap sötét felhõk megett.~Ha zöld sziget
12 8 |         Kornélia fölvetve nagy, sötét szeme lusta pilláit. - Egy
13 9 |         kicsit!~- Aha! Érdekes, sötét arcú pap, mi? - felelt nevetve
14 9 |       kedves mosolyra húzódott, sötét szomorú szeme csúfondárosan
15 11| lélegzetfojtva kuncogott benne. Sötét utazóbundás alak húzta meg
16 11|         Nem is közeledtek felé, sötét csoportjaik ott maradtak,
17 12|    ezentúl? Hitetlen újságírók, sötét lelkű zsidók fogják köszörülni
18 12|         nézéssel meresztette rá sötét szemét egy percig; de aztán
19 13|    rosszakarónk tudatta azzal a sötét szándékú újsággal? S most
20 14| közepére ment, hol az urna állt sötét posztóval letakarva. A templomajtót
21 14|         szemközt; Magdolna arca sötét volt, hangja szokatlanul
22 15|        porta, és a folyosó újra sötét lett a legközelebbi csengettyűszóig.