Fejezet

 1 1 |       isten gyümölcse, most már igazán a Sátán mosolyog zománcos
 2 2 | hazudott.~- Hagyj békét, Erzsi, igazán. Ezen a nyáron tudod, hogy
 3 2 |      barna lány felsóhajtott.~- Igazán, Erzsi, nem gyõzlek bámulni
 4 2 |       összeadni, kivonni. Nézd, igazán, én nem tudom még körülbelül
 5 2 |         egy igazi bölcs! Az már igazán csak nézelõdik a világon.
 6 5 |    Megjött a Rumkorff-gépünk!~- Igazán, tanár úr? Na, annak örülök! -
 7 6 |         azt a kis szidást?~- De igazán, kisasszonyok, miért is
 8 7 |     nyugodt, jóságos és elõkelõ igazán - ebben az inkább csúnya
 9 7 |  dolgozol! Büszkeségünk vagy és igazán...~- Nonono! - csendesítette
10 8 |          ne mondd”-okat és „te, igazán?”-okat szokott odavetni;
11 8 |         ön elõadó tehetségét.~- Igazán, tanár úr? - mulatott a
12 9 |      kisleány Pósát szavalt (ez igazán kedves volt; nyolcesztendõs
13 9 |  spekulálnak most az apácák, az igazán nincs kedvemre, az csúnya!
14 9 |         nem!~- Hallod, most már igazán ne viccelj! Ki nem járt
15 9 |        meg te! Jaj, úgy örülök, igazán, egészen lelkesedem. Ugye,
16 9 |        nem szólok hozzá. De már igazán ki is békülök legközelebb;
17 11|        hisz’ sohasem is akartam igazán! Csakhogy hát most már itt
18 12|      hogy abban képzel el (maga igazán drága-kedves), azt mégiscsak
19 14|        teérted tud nekem valami igazán fájni még... a bûneim is -
20 15|    ellenezhetné mereven az, aki igazán a rend javát óhajtja! Virginiánk
21 16|       az apáca.~- Jaj, nagyon - igazán nagyon, kedves nõvér! Engedje
22 16|       kapcsolhatók. Értjük? Hm, igazán? Az a valami, hogy „sejt”,