Fejezet

 1 1 |             kijárat felé megy.~- Meg szabad enni? - kérdi egy körfésûs
 2 1 |           oltárhoz nyúlni persze nem szabad nektek, mert az a polgáristáké,
 3 3 |        kandidátnõk új fõnökének, nem szabad úgy nevelni a nõvéreket,
 4 4 |  vonzalmakkal szemben.~- Mert minden szabad idejét magamnak akartam,
 5 4 |        emberi tudománynak, mint az õ szabad egét, a friss levegõt és
 6 5 |            apró önmegtagadásokat nem szabad elhanyagolni, nagyon hasznosak
 7 5 |             ezalatt; nem, ezt mégsem szabad tennie! Ott vannak az óvónõ-képezdések!
 8 7 |          mindenhogy letelik...~- Nem szabad így beszélned! Nem gondolsz
 9 7 |              közöny, és akkor... nem szabad, nem! Sohasem mondtad el
10 7 |              dolog; de csakugyan nem szabad eluralkodni engedni a csendes
11 7 |        csendes hétköznapjainkon. Nem szabad, igazad van, ennek a jegyében,
12 7 |      megszégyenítesz... ezt nem volt szabad, Virginia!~A másik lihegve
13 8 |       ájtatosságot semminek sem volt szabad zavarnia. S ha a Kegyelem
14 9 | polgáristalány volna.~- Micsoda? Nem szabad? Nekem, a tanárjának?~Morcos,
15 9 |        valamit mégis.~- Nem, azt nem szabad, nem lehet! - folytatta
16 9 |             hiszen én már nem vagyok szabad. És egy kis hecc volt azért,
17 13|              fõtisztelendõt nem volt szabad rágalommal illetni gondolatban
18 14|         szándéknak legalább nem volt szabad hiányoznia, és a külső,
19 14|           közügyekbe! Virginiám, nem szabad, hogy azt hidd, hogy megítéllek...
20 15|               esti sétálók parfümje, szabad és boldog asszonyoké. Csak
21 16|   gravitáltak; ki innét nemsokára, a szabad levegõre. A helyükre mások,