Fejezet

 1 1 |           és versenyt rínak édes, mély - csodálatosan asszonyi
 2 4 |         de a hangjában csendes és mély közönnyel. Õ sohasem vett
 3 4 |         igaza van, õ oly bölcs és mély belátású, mint a szentek,
 4 5 |           a lépteit, és komolyan, mély fõhajtással köszönt „dicsértessék”-
 5 5 |           halkan zörrentek ruhája mély redõi közt. Arcát oldalt
 6 5 |        milyen biztos, egyszerû és mély természet; milyen derûsen
 7 6 |          is visszatartva neszelt, mély csendben, amíg odakinn -
 8 7 |         bûnök, melyek rendszerint mély csendben követtetnek el -
 9 7 |        sötétszürke szemei kedves, mély derûvel csillogtak elõ a
10 7 |         apácát. A megkönnyebbülés mély sóhaja... Ezek a kis novicok,
11 7 |     mozdulatlan volt, szeme körül mély, sötét árkok, talán nem
12 7 |          az eltávozott, felállt - mély, karikás szemeivel mereven
13 8 | betöltötte az imádság egyenletes, mély, mormoló ritmusa; néhány
14 8 |      volna kifejezhetõ, nyújtott, mély zengésû versekbe fogható:
15 8 |         és zsebre gyûrte. Nem túl mély, szív alakú kivágás maradt
16 11|     lépcsõnyi emelkedettebb hely, mély köríves ablakkal és Szent
17 11|         percben, kezében lámpás - mély térdhajlással a templom
18 14|         megkönnyült és felolvadó, mély és megtisztult kielégülésben.
19 14|         magukban felkelteni azt a mély és boldog megrendülést,