Fejezet

 1 1 |    osztályunknak egy lurdi szobra; elsõ áldozáskor vettük. Az õ
 2 2 |         múlva férjhez megy az apja elsõ segédjéhez, aki átveszi
 3 3 |        szálával és sajátosságával. Elsõ idõben, míg még tanult és
 4 5 |          biztató jelének vette. Az elsõ kisoltár, a „Fájdalmas Anyá”-
 5 6 |          nem fog megtántorítani az elsõ kísértés az életben... Ojjé!
 6 7 |   novícia-nõvérek hátrafordulva az elsõ padokból csendesítik, kérlelik
 7 8 |       Boldogok közé röppent már az elsõ nap esteléig e szegény lélek -,
 8 8 |       gúnyát -, tudod, mindjárt az elsõ nap kizsaroltam szegény
 9 8 |      utaztunk, elkísért a vonaton, elsõ osztályú kupéban...~- Mén-ni
10 10|             hadd el! - kacagott az elsõ újra és vállára csapta tenyerét
11 11|       komoly ruhája méltóságát. Az elsõ emeleten nem is állt meg,
12 11|      körülzárt kabinettjeikkel. Az elsõ terem ajtaját bevágta maga
13 11|        egyik se jutott lejjebb. Az elsõ emeletrõl semmi nesz sem
14 11|         felügyelõhelyettes volt az elsõ, kinek eszébe jutott felszaladni
15 13|  elfecsegje. De talán még azelõtt, elsõ ijedelmében lihegte el valakinek
16 15|          ott a mi szegénységünk az elsõ, feltûnõ, úttörõk sorában?
17 15|               Leona nõvér földink, elsõ, legrégibb társnõink közül
18 15|            és a régen megboldogult elsõ Würdige velünk (Leonánk
19 16| réndetlenség! - kiabált az Öreg az elsõ pároknál.~- Láttátok Helént?