Fejezet

501 16|              és titkos, téli érzéseken is... Ó, drága, értett misztérium;
502 16|            értelmû Rózsa!...”~Világiak is, a város szép asszonyai,
503 16|         asszonyai, sõt szerelmes ifjai is ismerték, szerették, látogatták
504 16|          Másnap és harmadnap és azután is az ájtatosságon mindig ott
505 16|             Visszafeleltek; erre vétek is volna nem felelni.~Egy napon
506 16|            érted, gyermek! A boldogult is, odafenn azt teszi bizonnyal;
507 16|             ezüst hímzéssel, és stólát is, palástot, karingeket -
508 16|                Virginia marad ezutánra is az új Würdige mellett a
509 16|                volt. Ó, lényegében nem is változott ám semmi - vagy
510 16|               kinn az „igazi” világban is, - hát még itt, ahol még
511 16|           napok e siralomvölgyében így is, úgy is leperegnek, elszállnak
512 16|           siralomvölgyében így is, úgy is leperegnek, elszállnak sebesen -
513 16|              olvasó körülmondása alatt is ötvenháromszor kell emlékezni
514 16|                 A negyedévesek már nem is jártak rendes elõadásra;
515 16|          osztályok vizsgái idestova el is kezdõdtek már az újépületben:
516 16|                kislányok, az talán nem is létezik „valóságban”, csak
517 16|          hiszik? Az ördögbe, hát miért is létezne - mi nyújt nekem
518 16|                Legegyszerûbben - miért is mondtam ezt, Gizella kisasszony?
519 16|             geocentrikus világnézettel is, bizony csak kissé cirkalmasan
520 16|               sûrû szemcsés permetegje is elered; összefogódzva, mosolyogva
521 16|                 Amit beszélt, arra nem is figyeltek tán (hisz õ sem
522 16|               s hogy a Grünberger Fáni is itt szokott tanulgatni -
523 16|           tanuló. Most azonban vendége is volt; eljött hozzá együttkészülni
524 16|               küldeti valaki, akit nem is ösmer.~- Jöjjön, Erzsike!
525 16|          igazságosak a másvallásúakkal is. No, fogadjunk!~- Fogadjunk,
526 16|               az a ruha s az útiköpeny is. Nagyon sürgõs, aranyom!~-