Fejezet

 1 1 |           önmegtagadástokat. Gyertek velem, ott lenn, a palánknál egy
 2 4 |              magamét, de azért lehet velem beszélni, beszélgetni...
 3 4 | megbizonyosodtam! Nem így beszélt ön velem valaha, mikor még jobban
 4 4 |              asztalához. - Így bánni velem, így! Nem baj, jól van!
 5 5 |          hangja, tekintete.~- Jöjjön velem a kerti iskolába; akár mindjárt
 6 7 |            fákra.~- Nem értesz egyet velem? - kérdezte a barna olasz
 7 9 |             az elõfeltétele. Koccint velem, kisasszony? Valóban, köszönöm
 8 9 |        furcsállottam a kislányt, bár velem nem volt ebben bizalmas,
 9 10|          röhögj, annál jobb! Fogadol velem? Na ugyi, nem mersz fogadni?
10 11|              hátulsó lépcsõhöz! Önök velem, gyorsan, lefelé! Meg kell
11 12|   szégyenletes esetnek. Azoknak, kik velem egy időben jöttek messze
12 14|            miért... miért tetted ezt velem?~- Magdolna! Magdolna, annyira
13 14|           bûneim is - ó, Isten, légy velem! Soha-soha nem szerettem
14 14|        formáltál. És azt cselekedted velem, amire te magad lettél volna
15 14|            ez a másik... idegességed velem szemközt bizony: kissé betegség,
16 15|           akarom kérni, gondolkozzék velem együtt, és adjon nekem ösmert