Fejezet

 1 2 |   utálom már az ilyet!~Hullámos barna hajú, nyúlánk, különös szépségû
 2 2 |        felvettem a szép, feszes barna bársonyruhát; beszéltem,
 3 2 |    divatos író mondja.~A karcsú barna lány felsóhajtott.~- Igazán,
 4 2 |        és a vendége, egy magas, barna arcú apáca felé, és odább
 5 3 |   halvány mennyeien nemesnek, a barna energikusnak és uralkodónak
 6 5 |   mosolygott vissza a nõvér, és barna, szép arcáról eltûnt a felindulás
 7 5 |    apácára, és tovább majszolta barna kenyerét; már megszokta
 8 7 |       egyet velem? - kérdezte a barna olasz nõ, és sûrû szemöldöke
 9 8 |    kislányom?~A kis Helén meleg barna szemeit elfutotta a könny,
10 8 |        Helénke lejjebb hajtotta barna fejét, és igent intett a
11 8 |         végig a jó Berchtolda e barna fejecskén -, de ne sírj,
12 9 |     bõgéssel rontsa azt a szép, barna szemét; bár a leányok szeretnek
13 10| bõrkamásnit viseltek; egyformán barna, szürkülõ és rövidre nyírt
14 12|   Popescu kisasszony!~És hogy a barna Kornéllal egyet fordult
15 13|   kolduló nővér alakjában jött. Barna csíkos gyapjúcsuhát, fekete,
16 16|      arcán még néhány pattanás; barna, meleg szemei elmélyedve