Fejezet

 1 1 |              kertben olyan volt bizony az édes, szeptemberi ragyogás -
 2 1 |                  után...~De lám, a kert - édes, illatos és szép. Oly jó
 3 1 |              múltjukat, és versenyt rínak édes, mély - csodálatosan asszonyi
 4 4 |                   nem szeretjük eléggé az édes hazát, kedves nõvér!...
 5 7 | szõröstül-bõröstül minden vonásával - egy édes, kopasz kerubin fejet lát
 6 8 |           elképzelt balsorsa leplei mögé, édes szomorúsága gubójába.~Szombaton
 7 11|                 hírt mondott neki, drága, édes hírt, ájulásig boldogító
 8 12|                    ki által kapott lábra.~Édes, most ritkábban írhatok
 9 13|                  kisgyerek, aki a nedves, édes emlõt szívja. - Nem, most
10 14|               föld és mindenek urával, az édes názáreti Jézussal, kit ismernek,
11 16|               Szûz képe, a mosolygó telt, édes asszonyé - murillói derûben
12 16|                  újépületben: s a „drukk” édes, kissé mimelt és játékos
13 16|                 együgyüség arról, hogy az édes holdvilággal valami kis