Fejezet

  1 1 |            surrannak is be a végére, már evangéliumra, s néhány csepp
  2 1 | nyújtózkodtak, fésülte a hajukat, és már „igazi” kávé illatozott
  3 1 |     citromsárga, nagy fontos körték, már olyan készen, túl éretten
  4 1 |            venni titokban - igen, de már hárman látták, és talán
  5 1 |         magva, isten gyümölcse, most már igazán a Sátán mosolyog
  6 2 |                 Aha, Virginia, akkor már értem! A szerelem a tigrisbõl
  7 2 |              Ugyan hagyd, úgy utálom már az ilyet!~Hullámos barna
  8 2 |              tudod, hogy nem voltunk már jóban Viktorral; csak ízetlenkedtünk,
  9 2 |              A tizennyolcadik év, és már múltad is van - hév majdnem
 10 2 |           csak két év a diploma; egy már letelt; tíz hónap múlva
 11 2 |        mindjárt a zárdába hoztak, és már öt éve vagyok itt, és szünetben
 12 2 |            látod egy igazi bölcs! Az már igazán csak nézelõdik a
 13 2 |        nyugodtan tovább; úgyis annyi már a hasán a folt meg az ételpecsét! -
 14 2 |             milyenféle?! Igaz is, én már akartam belekötni, összeismerkedni
 15 3 |            végezhették a képzõt - de már közben és azután is dolgoztak
 16 3 |      penziósok, az idõk e tanúi most már a balszárnyban laktak, onnét
 17 3 |              Ezenkívül nem volt most már egyéb dolguk, mint hogy „
 18 4 |            kedves nõvér?~- Köszönöm, már egészen jól, istennek hála.~-
 19 4 |             Sok mindent nem értek én már, mert nem is törõdöm vele,
 20 4 |       büntetésbõl egy hangos szóért, már beöltözött novícia korában,
 21 4 |             vont vállat a másik most már megint durcásan. Szemét
 22 4 |              pénz - a kis Heléné, ha már arról beszélünk - egyáltalában
 23 4 |               rosszkedvûsködött most már Kunigunda -, mindig csak
 24 4 |           magasabbat akarnak! Így is már annyi itt a nagy kamasz
 25 4 |            gimnáziumot nem csinálnak már itt is! Hanem volt rend,
 26 4 |         kriptába temetkezzünk; nincs már hely, azt mondják, meg hogy
 27 4 |            hogy egészségtelen.~- Na! már meg még a földbõl is ki
 28 4 |             erõs szervezete volt, és már túl van a húszas éveken.
 29 4 |              õ öreg, beteges úr volt már rég; és a viszonyok is egyre
 30 4 |           akik vagyunk? Kimentünk mi már a divatból régen, soror
 31 4 |             az együtt töltött idõkre már szégyell emlékezni; veszem
 32 4 |            van ezek mögött, tudom én már; eljut a hír azért énhozzám
 33 4 |                   Kedves nõvér, most már elég! - kiáltott fel a másik
 34 4 |       mozdulattal emelte maga elé. - Már megyek! - lihegte, mert
 35 4 |            no, mit akar, hova szalad már? Hisz nem úgy értettem,
 36 4 |          hátravetett szép feje után. Már a drótsövénynél járt, onnan
 37 4 |           nem kísérte tovább.~- Nézd már, te - lökte oldalba Pável
 38 4 |            tán valaki?”... A leányok már régen összeálltak volt a
 39 4 |           szepegve és néma csendben, már rég mereven álltak, készen
 40 5 |              maga silány historikus! Már az igaz, hogy a fehérnép
 41 5 |             Hehe!~- No, megyek, most már komolyan. Dicsértessék...~
 42 5 |            majszolta barna kenyerét; már megszokta ezeket a fekete
 43 5 |           egy boltozatos kõkapun át. Már hullatta magját az a különös,
 44 5 |      bizonykodó bólogásában. Így ült már csak naphosszat és álmélkodott;
 45 5 |               több volt százévesnél. Már föl volt mentve minden böjt,
 46 5 |     lelkigyakorlat alól; nem kellett már térdelnie a templom kövén,
 47 5 |           elmotyogja-e. Soror Mártha már nem is vétkezhetett a földön!~-
 48 5 |       zárdában, ki tudja hány év óta már, hogy ezt kérdezzék ettõl
 49 5 |              megengedi!~- Nem vágyik már az üdvösségre, a szentek
 50 5 |           tovább; szép délceg járása már az iskolaudvarban tûnt fel.
 51 5 |            hogy magára alkalmazza. - Már ott volt a nagy ház elõtt.
 52 5 |            Úrangyalá”-ra gyülekeztek már, esteli harangszóra. Virginia
 53 5 |      köményleves-szag áradt szét itt már szüntelenül; a templom és
 54 5 |              alkonyattal hazamehetne már! Igaz, hogy Gregoriával
 55 5 |           jár. Hiába, az öreget most már el kell ejteni; senki hozzá
 56 5 |              így gondolni? Nem gõg-e már az is, ha a saját érzelmét
 57 5 |     csengettyûszó, ah, az Avé-ra hív már; és õ itt, a szent helyen,
 58 6 |           úgynevezett „kis háló”-ban már éjjeli mécses égett a cserépkályha
 59 6 |            Öreg kemény lépései. Most már kidühöngte magát mára; mint
 60 6 |          Ohnet-nek! De remélem, most már nem zavarja az álmát?~-
 61 6 |           eszükbe jut): kilépnek, ha már most fogadalmat tettek is,
 62 6 |             fogadalmat tettek is, ha már olvasójuk is van, rendi
 63 6 |           menni „fátyolt kérni”; azt már úgy megsúgták, hogy melyik
 64 6 |              Kérem szépen, hiszen ma már azért lép be például egy
 65 6 |        tanítottam. Nekem a Jóistenke már tízéves koromban tudtomra
 66 6 |             macska! Vége legyen most már rögtön a nyávogásnak, mert
 67 6 |            jól is teszi, hogy bemegy már innen) volna egy csöpp esze
 68 6 |          fordult. - Sokan aludtak is már, vagy úgy tették magukat;
 69 7 |           fakorlátnak, és kinéztek a már õszies ködös reggelbe, a
 70 7 |        titkos intimitását. Odabent a már fûtött tantermekben órák
 71 7 |                folytatta komolyan -, már belátom, hogy neked van
 72 7 |              vagy elhivatás... ahogy már nevezni akarod... legyen,
 73 7 |             vagy a legalkalmasabb.~- Már hogy ellenkezném! - felelte
 74 7 |                 mondta elfordulva. - Már egynegyed is elmúlt. Mondd,
 75 7 |      hallottad? Az egész zárda tudja már.~Csakugyan sokan tudtak
 76 7 |               Csakugyan sokan tudtak már róla, de az érdekelt nem
 77 7 |     kellemkedve mosolyog.~- Nézzétek már azt a csacsit, hát nem kiment
 78 7 |           akár egy parasztlány! Most már nem elég neki a puffancs
 79 7 |           zizeg a csendben; a felelõ már tíz perce nyög, nagyokat
 80 7 |            dicsérte meg gonoszkodva; már azt is tudta, hogy imént
 81 7 |          szép tüdõbeteg nõvérrel; ma már nem lesz több felelés. A
 82 7 |             mosóné mesélte nekem no; már öregasszony, és ott mosott
 83 7 |             csak legyen csend, csend már, mert nem bírja tovább...~
 84 7 |      hányszor beszéltetek egymással; már úgy - kiadósabban?~- Mindössze -
 85 7 |              hazugságon kapta, mikor már majdnem nyíltan a võlegénye
 86 8 |     választott Boldogok közé röppent már az elsõ nap esteléig e szegény
 87 8 |          napok töméntelen sok év óta már, ha idõnként cserélõdtek
 88 8 |            szép, nagy kertjükbe most már. Kunigunda rikácsolt és
 89 8 |          szobájában (mert a tornácra már ritkán sütött a nap) - aszott
 90 8 |                természetesen. De azt már bizonyosan szeretné tudni,
 91 8 |              teljesen kiszorította-é már a szivárvány többi színeit? -
 92 8 |          ezek. Vannak köztük, akiket már nem is kisasszonyozni, de
 93 8 |     továbbszõni; ó - ennyire ismerte már a férfiakat; és ott lesz
 94 8 |       életével, lemondott. - Mindegy már neki úgyis! Csak Õ ne tudja
 95 8 |         bánatos, csalódott szív lelt már megnyugvást ezek közt a
 96 8 |  Fõnökasszonyt, ki tudtára adta most már határozott kívánságát, hogy
 97 8 |     harmadévesnél, ki mához egy évre már a képesítõvizsgálat egész
 98 8 |              mindig a hasán volt, de már nem tétlen malmozásban; -
 99 8 |           rázta, ringatta a nevetés. Már nem is gondolt a kinnhagyott
100 8 |             vizsgáján Erzsi szavalta már ezt, legszebbjét minden
101 8 |       versnek; annyira tetszett neki már akkor is, hogy sosem feledte
102 8 |        megmutatni a társnõinek, mert már szörnyû kíváncsiak voltak
103 8 |                Hát hisz ki is vénült már az iskolaságból egynémelyik...! -
104 8 |        elcsendesült. - Nézd, énnekem már mindegy az egész, láthatod;
105 8 |         szeretetbõl...~- No, ki vele már, hát mit tegyek, mit mondjak,
106 8 |         Szerencse volt, hogy a haját már elõbb szépen megcsinálta
107 8 |              a drogériából - s mikor már bennült a kocsiban gardedámja,
108 8 |          maradt utána, és Erzsi most már nyugodt volt; tudta, hogy
109 9 |             állt, és elzengte végig (már isten neki!) - mind a huszonnyolc
110 9 |       kiskorától õk nevelték), és ez már úgy el van terjedve róla,
111 9 |         pedig ez a gyerek; csak most már valami nagy lelkiszemérembõl
112 9 |           pirosodó arcába nézett. Az már harmadszor ivott az erõs
113 9 |      csacsiságokat adogatja be neki, már sokkal kevesebbszer bámul
114 9 |      zárdában - fontos az ilyesmi.~- Már hogyne - hogyne! Sõt minden
115 9 |        pohárcsengés, ivás; s a másik már torkot köszörült. Forró
116 9 |          erejû bort. „Na, ennek most már elég is lesz” - gondolta.
117 9 |           Csakhamar, a pecsenye után már kezdett fesztelenülni a
118 9 |            indultak egymáshoz. Erzsi már régebben megérezte, hogy
119 9 |      foglalta magának. A tészta után már ott tartottak, ahová a leány
120 9 |             Gross Helénke ügyénél.~- Már tudod, drága, én igen jó
121 9 |           nincs kedvemre, az csúnya! Már beszéltünk Józsimmal is.
122 9 |         sokszor és õszintén. Elvégre már húszéves nagylány, és eddig
123 9 |      éppenséggel nem!~- Hallod, most már igazán ne viccelj! Ki nem
124 9 |      becsületes. De azt hiszem, most már rendben van minden; csak
125 9 |          közönséget, mely a tortánál már bizalmas csoportokba húzódott.~-
126 9 |            van elégedve, kisasszony?~Már zsebébe is gyûrte a kékkockás
127 9 |          csak fáradt volt kicsit, és már teljesen készen, tehát nagyon
128 9 |        becsületességgel -, hiszen én már nem vagyok szabad. És egy
129 9 |              és nem szólok hozzá. De már igazán ki is békülök legközelebb;
130 9 |            bosszúból kacérkodtam, de már halálosan unom. Majd fogok
131 9 |               a tudományos hajlamút! Már torkig elég volt, hagyom
132 9 |    Berchtoldához a noviciátba, és ma már fel is vette a jelöltgallért;
133 9 |              Emerikát, a drágicát ma már fekete kötõ nélkül láttam.
134 9 |             azt mondják, a püspök úr már kitûzte az új Würdige-választás
135 9 |           ideszállnak... Jaj, futok, már ordít az Öreg!~„Az a buta
136 10|            csontos feje összehajolt; már nehézkesen fordult néha
137 10|            nevire danoltál az imént? Már péig hiába, az ott van most
138 10|             durva bolondságban. Most már leginkább a fogadás izgatta.
139 10|             dolog híre, virtusa most már sokkal inkább érdekelte,
140 11|              választotta el; idefenn már csak a kórus nyílott egy
141 11|        Egyszerre megindultak lefelé; már hõsen, bátran mind, szervezett
142 11|            ilyen kedvére.~- Keljetek már! Lusta kutyák! Alávaló mamlasz
143 11|             kötelet; messzire illant már a mocskos kísértet régen.
144 11|              kezdte a másodperceket. Már hallotta a zajt, léptek
145 11|              minél elõbb. Józan volt már, és rettentõen, testileg
146 11|         cigányprímás készen tartotta már a prémes bundát.~Jancsi,
147 11|        kötéllel, de a merénylõ azóta már kezében is tartotta ocsmány
148 11|            voltak, mindenki ott volt már, és azok, kik mélyen aludtak
149 11|         távolabb, a „lurdi” folyosón már több alakról is beszéltek,
150 11|                hangzott minduntalan.~Már néhány perccel elõbb Geralda,
151 11|             Ah, vagy maguk is tudják már?~- Igen, kedves nõvér! -
152 11|              volt róla, hogy mit tud már.~- Ah, borzasztó, ugye?
153 11|            ilyen késõ éjjel! Mi lesz már velünk, ha ez így megy!~-
154 11|        szeret, te kis bamba! Vedd be már egyszer a töksi fejedbe!
155 11|           tovább semmire; nekem most már így is jó minden. Olyan
156 11|            igazán! Csakhogy hát most már itt vagyok, és rajtam van
157 11|              meg papok is kiugrottak már.~- Igen, de... hogy én mondjam
158 11|      beszélgetésükre céloz; és tudja már valahonnét, hogy õt szeretik,
159 12|               Ez volt az a lap, mely már máskor is rendesen elég
160 12|      elszeleltek; messze jártak azok már; a három cigány maga is
161 12|             és levelez nagy csendben már régóta, mint emezek a maguk
162 12|          mert ennek az új szellemnek már következményei is látszanak.
163 12|             kedves nõvér, nem mentek már el a levelek az összes fiókházakba,
164 12|           mint a banditákat. De hisz már úgyis három-négy hónapról
165 12|            Mi az: negyvennégy év? Én már a huszonharmadikban vagyok,
166 12|              lássa! Isten vele, mert már nagyon fázom itt, ahol írok,
167 12|     kipirulva. Az osztályközvélemény már megszokta és legitimálta
168 13|            reszket? Mi baja? Ki vele már!~- Kérem, tisztelendõ nõvér,
169 13|              zsebükre koldulnak itt. Már csomagolják is a batyujukat,
170 13|         lehet fogni õket.~- Ej, most már? Õrültség. De honnét tudod
171 13|        parancsát, hogy a nagy s most már közös titkot másnak is elfecsegje.
172 13|             s az órák közeiben fõleg már errõl trécselt, pletykált,
173 13|            emlõt szívja. - Nem, most már nyugodt vagyok! A kegyesrendi
174 13|          apácák klastromának ezentúl már semmi se árthat. Még ha
175 13|            és a többi penziósok most már megjegyzést sem tettek;
176 13|               Bolondság - siettették már nagyon a drága üdvözítõhöz;
177 13|             Ah, az a pénz! Mikor jut már tényleg rendeltetési helyére,
178 13|              ahogy számos templomban már villannyal világítanak egyházi
179 13|            szûzviasz helyett. - S ha már a villanyvilágításról szólunk,
180 13|     felügyelete alatt!”~- Mi történt már megint? - vágott a szavába
181 13|           kezdte nézni, ahol Simonea már jelet csinált a körmével.~
182 13|            Jó is bizony, hogy holnap már vége lesz ennek a fejetlenségnek -
183 13|               Tulajdonképp szeretnék már egy jó szigorú vezetést,
184 13|             kemény kezet! Alig várom már, hogy Tisztelendõ Anyámnak
185 13|           Anyámnak szólíthassalak!~- Már hogy... engemet...? Hogy
186 14|       szentek életét mennyeivé tette már e földön - a szándéknak
187 14|     növendékek, galléros jelöltek és már beöltözött novíciák. A bennlakókra
188 14|         Fénrich, Virginia és Simonea már végére jártak volt; most
189 14|  szenvedéllyel. - Úgyis annyira sújt már minden, oly balul sikerült,
190 14|           Nem, nem vagyok én eszemen már! Annyit kínlódom, és egyre
191 14| beszélgessünk, kedves - folytatta és már mosolygott is -, te most
192 14|           emelte feljebb tekintetét. Már szinte leszállt a kora tavaszi
193 14|         haladt a néma templom felé - már tudott és értett sok mindent -
194 14|          bizonytalanságban. És tudta már azt is, hogy a saját „nagy”
195 15|             surrant fel a lépcsőn és már megkönnyebbülten, szinte
196 15|         elmentek - csakhogy Helénkét már rég nem engedték lejárni,
197 15|          mászkál erre?... Ámbár most már itt az emeleten hazudhatott
198 15|            nélkül a nappaliba jutni; már hallik az öreg hangja! Egy
199 15|              Eszerint - (ahogy Erzsi már előre tudta, hiszen ő főzte
200 15|          tisztelettel értesíti, hogy már nem jelölt többé; hogy a
201 15|       csalárdság” ellen nem tehettek már semmit, és a változhatatlanba
202 15|             pénzecskéjét! Abból most már nem építik fel a magasabb
203 15|      napokban; hogy csak hamarosan - már akárhogy -, de vége legyen
204 15|          alkotmányozás - mondogattak már sokan, és még többen érezték. -
205 15|      engedelmesek legyünk! Akárkinek már, hisz nem is olyan fontos
206 15|           elõzékeny az, aki fogadta; már napok óta a folyosón is
207 15|         Higgye meg, kedves nõvér, én már - mi már mindenre készen
208 15|            kedves nõvér, én már - mi már mindenre készen volnánk...~-
209 15|             szánták e tisztre; s ezt már elõbb is sejtettem, õt nem
210 15|           nyitnunk mégis; igen, most már mi is, e terv régebbi ellenzõi
211 15|               Virginiát, igaz-e, aki már a boldogult oldalánál is
212 15|              olcsó nyaralók épülnek. Már említettem az orvos úrnak
213 15|          sose késõ! Igen, mi - lássa már öregek vagyunk, munkában
214 15|          megfáradottak; mi nemsokára már a végsõ leszámolás elõtt
215 15|            úgy akartam mondani. Most már tudom, mit jelentenek e
216 15|           õket. Ó, hányan ott vannak már azok közül - a legtöbbje
217 15|            háznak... Az önök háza ez már, kedvesem, a nyomunkban
218 15|              igazuk is lehet; nekünk már csak apró érzékenységeink
219 15|         fiatal leányka érzett kedvet már tavaly is az ön szeretõ
220 15|      mindenütt mellõzhessük. De most már, mivel együtt van ez a szépszámú
221 15|          ellenõrének. - Mindegy volt már ez is; legalább most úgy
222 16|       egyebet tenni, másforma lenni? Már ilyen volt a természete!~
223 16|       bennlakó növendékek jól tudták már Marika, a hírmondó útján,
224 16|            szent Evelina buzgón adja már a jó példát a noviciátban
225 16|         bennlakó „kisasszonyok” most már nem foglalkoztak oly nagy
226 16|              zárdabeli dolgokkal, õk már kifelé gravitáltak; ki innét
227 16|      életükre” kihat.~A negyedévesek már nem is jártak rendes elõadásra;
228 16|             idestova el is kezdõdtek már az újépületben: s a „drukk”
229 16|    elkalandozott. Oly közel látszott már a szabadság, a jövõ, az
230 16|         megmagyarázni. Úgy ám; és ha már nem lesz így, akkor a „sejt”
231 16|              cseppjei hullanak, hegy már apró, sûrû szemcsés permetegje
232 16|                Jöjjön, Erzsike! Van! Már három napja õrzöm a Módszertanomban.~-
233 16|           bokrokon, az orgona fürtje már lilult, és egy-egy sima,