Fejezet

 1 2 |           szerelmi vetélytársnõi; soha kinn a „világ”-ban ilyen
 2 4 |         õket, nem munkálkodhatnak soha a javára, isten dicsõségére.
 3 5 |          Ó, azt ne emlegesse neki soha, kedves tanár úr! - fordult
 4 5 |         amilyen finom, nem említi soha. Semmi hiúság nincs õbenne,
 5 8 |          Én nem mentem Münchenben soha bálba, sem társaságba, a
 6 8 |        úgyis! Csak Õ ne tudja meg soha! Hogy egy szív miatta összetörött!...~-
 7 8 |         is volt, meg nem is tudta soha ezt a sajátosan közhelyes,
 8 9 | Végtelenül diszkrét természet, és soha el nem mesél olyasmit, ami
 9 12|     nyugtunk az emberek nyelvétõl soha! Tehát a vizsgám után leszalad
10 15|       keresnek erre és együtt! Ó, soha máskor, mint ebben a rendetlen,