Fejezet

1 1|      nézte a kicsiket, és nagy, egyszerû, piros képén egy ritka vendég,
2 3| rettegett hangos teremtés lelke egyszerû volt és naiv; a nappaliban
3 3|        sororok; hoztak magukkal egyszerû fehérnemût, s pár ezer koronát
4 4|  szegény, tudatlan, elmaradott, egyszerû néppel, afféle régi-világbeli,
5 5|         ez a nõ; milyen biztos, egyszerû és mély természet; milyen
6 6|         is tetszeném; egy ilyen egyszerû leány; õ olyan mûvelt, komoly,
7 8|       És most, hogy a Fõasszony egyszerû szobája üresen állt és az
8 8|         hullámos hajával - az õ egyszerû fölényével, mely oly jól
9 9|       nemcsak tréfáról van szó, egyszerû kíváncsiságról, ön mint