Fejezet

  1 1 |             végére, már evangéliumra, s néhány csepp szenteltvízzel
  2 1 |         könyökön taszigálták egymást, s közben látták Marit a nagy
  3 1 |               járnak a zárdaiskolába, s kiket jóformán csak névrõl
  4 1 |                mint áldozati kelyhet. S a vén fa odvában majd boldogan
  5 2 |                ceruzával írt szíveket s két elmosódott név benne;
  6 3 |            áll matrónás gömbölyödését s a szürkülõ hajat.~Ez a széles,
  7 3 |        fiatalossá telíti a vonásokat; s az élénk arcszín csattanóan
  8 3 |              szétterült redõzet a fej s a nyak minden kis jellemzõ
  9 3 |           bizonykodtak önmaguk elõtt! S míg odakinn sután és elnyomottan
 10 3 |  gyermekéveken. Nem pusztán az áhítat s a földi dolgok köteles megvetése
 11 3 |            imádkozott bûnbocsánatért, s töredelmesen bánta az oktalan
 12 3 |     imádkozott családja lelkiüdvéért, s csakhamar teljesen elfeledte
 13 3 |              erdésznek volt a leánya, s özvegy, csendes apja mellett
 14 3 |        vadászlegényeket és kerülõket; s a termetes kisasszony szörnyû
 15 3 |              talán sok évvel ezelõtt; s az ilyen történetek fennmaradnak
 16 3 |               béketûrés erénye által; s bár akiknek nem volt vele
 17 3 |            mint egy kedves gyermeket; s nagy szünidõkön, mikor a
 18 3 |           távol otthonukban mulattak, s csak néhány árva lézengett
 19 3 |      szólított egy-egy kisnövendéket, s kifaggatta a kis gyanútlant
 20 3 |               növendékek észrevették, s mulatták a dolgot, az ifjú
 21 3 |               segítette e terveket -, s Virginia valóságos oszlopa
 22 3 |           levelezett pénzintézetekkel s a növendékek szüleivel -
 23 3 |              a növendékek szüleivel - s a kerti oldalon épült új
 24 3 |             ez országbeli történetét, s a püspöki nyomdában látott
 25 3 |             hogy mûvészileg értékes - s szerette a környékbeli gazdaságokat
 26 3 |      gazdaságokat is, bár sose látta; s a kis hegyi szõlõt a határban,
 27 3 |               a nõegyleti gyûléseket, s párszor a helyi fõnöknõvel
 28 3 |        világtól elfordult hajadonoké; s feladata éppen az volt:
 29 3 |              utazott, durva csuhában, s persellyel és feszülettel
 30 3 |          mentek a városba kéregetni - s voltak rendek, melyekben
 31 3 |          helyre vagy dús hozománnyal, s ha megszálltak itt egy éjszakára,
 32 3 |         magukkal egyszerû fehérnemût, s pár ezer koronát vagy tanítónõi
 33 3 |           örök szegénységet fogadott, s alig volt egyebe a rajtavalónál,
 34 3 |              nevelt apácagenerációt - s a penziósok, az idõk e tanúi
 35 4 |             feledhetetlen érzésekkel, s egy véletlen találkozásnak
 36 4 |              kiható jelentõsége volt. S az ilyen légies kapcsolatokról -
 37 4 |               melletti gyermektelepen s a régi zólyomi kastélyban,
 38 4 |              utcalány«-nak neveznek!” S az ifjú körgallérosok, ha
 39 4 |               végével mind e bûnöket, s forrón megvezekeltek bõséges
 40 4 |          lombok aranypöttyes zöldjébe s a mozgó, libegõ kékbabos
 41 4 |           másnál, der liebe Gott soll’s verzeih’n! Megmondom a magamét,
 42 4 |            árvának senkije sincs itt. S oly hirtelen, átmenet a
 43 4 |               van; de a rossz nyelvek s az internátus újravirágoztatása
 44 4 |      koporsóit!~- Azokat nem bántják, s hogy minket majd, ha eltávozunk
 45 4 |               a betegségeket kerülni, s óvni a földi életet, melyet
 46 4 |               két beteg novíciasorort s tisztelendõ Gregoriát is.
 47 4 |              túl van a húszas éveken. S az sem kellene, hogy minden
 48 4 |             és kedvvel jönnek közénk; s legkivált abból a társadalmi
 49 4 |    megzavartam imáját látogatásommal; s még inkább, hogy akaratom
 50 4 |               a bókoló növendékeknek, s tiltotta vissza, akik fehér
 51 4 |             híg vacsorához indulásra; s õ még mindig rázta, rázta
 52 5 |                nõvér, megjön a kedve, s kiguberál nekem még egy
 53 5 |              enyhe, õszesti sugarait; s míg elgyönyörködött, belsejében
 54 5 |            köszönt feléjük messzirõl, s õk karban feleltek, aztán
 55 5 |               utánuk néz egy darabig, s õt is akárki láthatja ezalatt;
 56 5 |            lelkijavukra munkálkodván. S az meg micsoda suttogás
 57 5 |              Anyá”-é elõtt borult le, s a térdeplõ állványra támaszkodva
 58 5 |              angyala köszönté Máriát; s õ méhében fogana a szentlélektõl...” -
 59 6 |          fényû, nagy szemet lát benne s egy morcos, piros szájat;
 60 6 |          szüksége, nem csalódottakra. S még hogy valakinek megengedjék,
 61 6 |               nekünk is az a dolgunk!~S a gyereken, mintha fogott
 62 6 |     kisasszony címet írt a borítékra, s „örök szerelem” helyett „
 63 7 |              volt minden nemi jelleg, s vele minden keresettség,
 64 7 |               vonja magához a lelket. S ha te erre lettél kiválasztva...~-
 65 7 |                kezét a sötét kendõn - s egész alakját mozdulatlan
 66 7 |       szeszélybõl hátradõlt a padban, s álmatagul, hanyagul és hosszan
 67 7 |        valamin a háta mögötti padban, s mihelyt megérezte magán
 68 7 |               nyög, nagyokat hallgat; s õ mindössze a címzést nézhette
 69 7 |        mindenáron frivol akart lenni, s felszabadulva a nagy, figyelmes
 70 7 |            tõlük, oly mindegyek neki, s hogy mit beszélnek, hogy
 71 7 |              sebbel-lobbal a terembe, s papírszeletet adott oda
 72 8 |             sem volt szabad zavarnia. S ha a Kegyelem birtokában
 73 8 |       kar-imát térdelve a szobapadlón s egyben mindjárt a reggeli
 74 8 |          mindjárt reverendásakat is - s ahol lopva hírt vehettek
 75 8 |         litániára mentek a templomba, s a délelõtt folyamán még
 76 8 |             rikácsolt és toporzékolt, s a szép kis Gerolda sopánkodott
 77 8 |       szeretetrõl, a tökéletesedésrõl s a szent szegénységrõl; s
 78 8 |              s a szent szegénységrõl; s mindezekrõl meg nem feledkezve,
 79 8 |         ellene volt a szemlesütésnek, s más szokott apácás külsõségeknek,
 80 8 |        felkelt, hogy a konyha földjét s a folyosók hideg kövét súrolja,
 81 8 |               és sokat vannak együtt, s mennyi közös, fontos, „hivatalos”
 82 8 |      mindenben gyanútlan Magdolnával, s hogy baráti együttesüknek
 83 8 |            többet kaszinóznak együtt, s a regráció órát legtöbbször
 84 8 |            óta nem szólnak egymáshoz, s hogy az utóbbi, esténként
 85 8 |              politikai jogokat a nõk? S a nagy harisnyagyárak üzemében
 86 8 |              együtt volt Virginiával, s ennek ajánlására tette a
 87 8 |           Wehmut, Demut, Schwermut... S amelyre újabb táplálék mindössze
 88 8 |         karácsonyi napok is eljöttek, s a gyász idején egyhangúbban
 89 8 |         serénykednek vagy olvadoznak; s a „rendezõ” harsányan kiáltoz.
 90 8 |     kultúr-intézmény” (így mondta) -, s a zárda gyásza nem érinti
 91 8 |               a körgalléros jelöltkék s a még tanuló ifjú novícia-apácák
 92 8 |         arcával, kamaszos mosolyával; s Szelényi hasán pihenõ kövér
 93 8 |            Ámde a cél még messze van, s a magasságok levegõje ködös
 94 8 |     modulációval, ahogy Várady Antalt s az Ábrányiakat szavalták
 95 8 |        malmozásban; - fognia kellett, s kövérke fejét kissé behúzni
 96 8 |        édesanyám szívesen gardírozná, s haza is kísérné a vacsora
 97 8 |               hullámok felett.~Akarj, s foszlik nehéz köde a légnek,~
 98 8 |         púderpapirost a drogériából - s mikor már bennült a kocsiban
 99 9 | nyolcesztendõs kis primadonnamajom) - s egy nagyorrú, sovány hölgy
100 9 |         Éljenzés, pohárcsengés, ivás; s a másik már torkot köszörült.
101 9 |         kedves jószág volt. Az urával s néhány nõtlen világi tanárral
102 9 |            tilos! - kiáltott a leány, s utánakapott olyan gyerekes
103 11|         imától, virrasztástól bódult. S a zárdába most különben
104 11|            kulcs megfordult a zárban; s a nõvér félrehúzódott, hogy
105 11|           márciusi éjben. Az istállók s a kertész háza közt laktak
106 11|            állongtak a hideg helyen - s most illanva tûnt a kandidáták
107 12|            operettcímen hozta a helyi s „szabadelvű” újság a pikáns
108 12|            hogy kamaszosan irigyelték s tisztelték kicsit a végrehajtóját.
109 12|             eszmecserébe bocsátkozni; s az apácák nem tettek feljelentést,
110 12|              Berchtolda, sem Virginia s a többiek nem mertek elmaradni
111 12|     Főasszonyunk betegeskedése idején s kivált most, az átmeneti
112 12|   barátkozásukat a városi bejárókkal; s a kandidáták érintkezését
113 12|               óvatosan Virginia felé; s ez félrerántotta száját,
114 12|         megtartását; de a régi házban s fõleg a jelöltek valamelyikével
115 12|            uniformist viselõk között. S az utolsó idõben már-már
116 13|           szobát kitakarítani reggel, s az ágyat rendbehozni utánuk.
117 13|        szigorú parancsát, hogy a nagy s most már közös titkot másnak
118 13|              hogy a délelõtti órákban s az órák közeiben fõleg már
119 13|            azért éppen elég „pikáns”. S hatásával is a kisváros
120 13|              sötét szándékú újsággal? S most újra felelevenítik;
121 13|               jártak a zárda sororjai s az éjjel-nappal szállingózó
122 13|       megdrágult szûzviasz helyett. - S ha már a villanyvilágításról
123 13|   villanyfénnyel lehetne elárasztani. S mennyivel olcsóbb is volna.
124 13|               semmire nincs gondotok. S mire kész leszünk, három
125 13|               dolgozunk mi helyetted, s apánknak is kikeressük a
126 13|              másik kissé bágyadtan. - S míg mi, többiek, szabadok
127 14|               szétnyitották ajkaikat. S a pap közeledett hozzájuk
128 14|             most bérmáló körúton jár, s csak egy hét múlva jön székhelyére
129 14|               Igen, mindez egy dolog, s nem lényeges, hogy kissé
130 14|            munka, tanítás, házidolog; s a kórházak betegei sok helyén
131 15|         ellátásban. Kalapot, kesztyűt s egy kopott, szürke utcai
132 15|         portafolyosó járókelői közt - s a legalkalmasabb percben,
133 15|               a legközömbösebb képpel s a kulcsot zörgetve kissé
134 15|         kígyót melengettek keblükön”, s mert a ravaszul kifundált „
135 15|              mormogta aznap Kunigund, s káröröm, méreg, ellágyulás,
136 15|        kötelmekre éppen egyéniségénél s lelki alkatánál fogva nem
137 15|             nélkül szánták e tisztre; s ezt már elõbb is sejtettem,
138 15|               körül. - A gimnáziumról s még néhány efféle túl korai
139 15|              én dolgom az alázat lesz s az engedelmesség új Fõasszonyunk
140 15|          nõvér Föasszonnyá nevezését.~S a vendégsororok is hazautazhattak
141 16|   Mária-litániakat a zárdatemplomban. S a bennlakók néha, kivonuláskor
142 16|         kezdõdtek már az újépületben: s a „drukk” édes, kissé mimelt
143 16|        virágfelhõs bokrok mátkaruhája s a megifjult nagy anyafák
144 16|             kedves volt kövérke arca, s ahogy saját mókás szavain
145 16|          éppen egy társnõjük szüleié; s hogy a Grünberger Fáni is
146 16|              jelest! - kiáltott Fáni, s szinte reszketett az izgalomtól.~-
147 16|         muszáj nekem rögtön az a ruha s az útiköpeny is. Nagyon