| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] nyurga 3 o 6 ó 90 õ 136 õ-d 2 õ-m 1 õáltala 1 | Frequency [« »] 138 mint 137 nagy 136 ez 136 õ 135 itt 132 van 128 én | Kaffka Margit Hangyaboly IntraText - Concordances õ |
Fejezet
1 1 | rémülettel. Mi ez? - Csakugyan õ, a rettentõ Kunigunda, hátulról 2 1 | elsõ áldozáskor vettük. Az õ tiszteletére, a Boldogságos 3 1 | elõtt. Mert Istennek az õ legalábbvaló teremtményeire 4 2 | szeretetben élnek. És most - õ ugyan írt nekem, egyszer 5 2 | jó férfidajkáról, mintha õ törte volna össze a kígyó 6 2 | anyám nyugdíja kevés, de õ okos, tevékeny; kis családias 7 2 | én is megkozmásodtam - õ meglepõnek és érdekesnek 8 2 | független, tanítónõ; állásról õ majd gondoskodik. A hat 9 2 | igazgatónõnek ülök bele; hisz õ az alapító, õ szerezte meg 10 2 | bele; hisz õ az alapító, õ szerezte meg az államsegélyt. 11 2 | is ösmerhettem; mondják, õ sem tudott még ruhának valót 12 2 | listán. Nézd meg õt, hát õ mit látott az „élet”-bõl? 13 2 | valami lehetetlen helyen; õ nyolc éve van itt. És ezalatt 14 2 | óra után magához szólítson Õ a tanáriba, lelkedre beszélni 15 2 | jönne, te elsírnád magad, õ arcodhoz hajolna, és megfogná 16 2 | akarnák megdolgozni, míg õ életben van. Kivált az öregek 17 3 | lelkendezõ növendékfruskák az õ hév udvarlói áhítatukban 18 3 | templomi karmester volt, és õ egy másik, ottani szerzet 19 3 | özvegy, csendes apja mellett õ tartotta rendben a tolvaj 20 3 | gyöngéd hajlam, melynek õ volt tárgya, a fiatal, eszes 21 3 | hamarosan karriert csinált, õ egyike volt annak a néhánynak, 22 3 | közoktatásügyi miniszter rendeletei, õ levelezett pénzintézetekkel 23 3 | gondolta szigorú érzéssel. Õ tanulmányozta a rend alapítólevelét 24 3 | kaszárnyaépületbe, melyet szintén az õ révén kaptak, új növendékek 25 4 | csendes és mély közönnyel. Õ sohasem vett részt a közügyekben, 26 4 | betegsége; hisz egyetlen rokona õ, és a földi kötelékek, tudjuk, 27 4 | érez. És neki igaza van, õ oly bölcs és mély belátású, 28 4 | ami a legfõbb, hogy az õ lelkének is üdvére válhatnék 29 4 | másképp, inkább várjon vele! Õ kívánta, hogy kinn nevelõdjék 30 4 | meg a világot elõbb. És õ egyezett bele, hogy itt 31 4 | emberi tudománynak, mint az õ szabad egét, a friss levegõt 32 4 | õnagysága volt az intézõnk; õ öreg, beteges úr volt már 33 4 | vacsorához indulásra; s õ még mindig rázta, rázta 34 5 | távolabbi istállók felé; õ kitért nekik megállva, és 35 5 | kedves házát, mely félig az õ mûve volt. Mert nem lehet 36 5 | apácaétterem asztalán, az õ rendes helyén; beszaladhat 37 5 | beszaladhat elfogyasztani; az õ vacsorájukat majd csak fél 38 5 | holott nem tréfált-e el õ maga is percekkel elõbb 39 5 | senki hozzá nem békélteti az õ terveihez többé; mert a 40 5 | isten látja, mily más az õ nemes barátságuk e kitûnõ, 41 5 | drága teremtéssel; - az õ lelkes hódolata e kiváló 42 5 | hogy istennek ne tessék az õ érzelme - hisz csak jobb, 43 5 | Magdolna kedvéért! - „Isten - õ bizonnyal maga a megértés -, 44 5 | nélkül kitárul!” - ezt mondta Õ, Magdolna, a minap, az a 45 5 | lelkiélete, mint Magdolnáé! Ha õ is úgy látta volna a világot - 46 5 | dolgok ezek csak!” - szokta Õ, Magdolna, mondani. „Céltalanul 47 5 | milyen jótevõ, enyhítõ az õ erkölcsi nézete mindenben!~ 48 5 | ah, az Avé-ra hív már; és õ itt, a szent helyen, elfelejtett 49 5 | angyala köszönté Máriát; s õ méhében fogana a szentlélektõl...” - 50 6 | szerzetesi nevelés, kérem; õ direkt azt kedveli legjobban 51 6 | szigort erõlködve, de az õ hangja is csupa fojtott 52 6 | ilyenkor, negyedéves korában õ akart lenni az elnök.~A 53 6 | nézel ki. Vajon mit szólna õ hozzá?~- Ó, nem tudom, hagyj; 54 6 | egy ilyen egyszerû leány; õ olyan mûvelt, komoly, kiváló 55 7 | minél kevésbé használta ki õ maga a tisztelet hatalmát, 56 7 | mosolygós, telt ajkai az õ szokott, füttyös mozdulatára 57 7 | vajon?), és félrenézett; õ most valamiért „haragban 58 7 | nyög, nagyokat hallgat; s õ mindössze a címzést nézhette 59 7 | nagymamája, és mindkettõt õ nevelte, mert õk, tudod, 60 7 | és azt mondja, egyszer õ figyelmeztette a nagymamájukat, 61 7 | mivé fejlõdnek; csak az õ elgyötört idegeit hagyják 62 7 | hûséget értett?~- Nem tudom. Õ olyan komoly ember, jaj, 63 7 | Talán arra értette, hogy õ mindig hû lesz ahhoz a menyasszonyához, 64 7 | este, hét tájban bejöttem. Õ is elkísért Holzerékkal 65 7 | kicsit elõrementünk, és akkor õ, Töffler tanár úr egész 66 7 | Ó, Istenem, Erzsi; akkor õ elkezdett valamit, jól hallottam; 67 7 | hogy ne gondoljak egyébre? Õ olyan jellemes ember, õ 68 7 | Õ olyan jellemes ember, õ nem bolondít egy fiatal 69 7 | bolondít egy fiatal lányt. Õ még mindig szereti azt a 70 7 | Holzerné beszélte. Pedig õ szerette, ó, istenem a legkülönbek 71 8 | holott ez néni volt az õ munkája, és nappal lúg ette 72 8 | hisz mond is valamit! Õ ugyebár azt tartja mostanában, 73 8 | tudom, mitõl függ az: talán õ is tudja. Vagy nem szívesen 74 8 | Természettudományi Szertár” volt az õ klubja és kaszinója; e szelíd 75 8 | varrodát nyitottak volt, és õ volt a kifutó; õ hordta 76 8 | volt, és õ volt a kifutó; õ hordta haza a kész munkát, 77 8 | Mindegy már neki úgyis! Csak Õ ne tudja meg soha! Hogy 78 8 | isten mindent legjobbra az õ végtelen bölcsessége szerint!) - 79 8 | sütögette a frufruját - (õ megírta apjának, az öreg 80 8 | leszokott nagy üggyel-bajjal õ, a - kis öregem, no! Milyen 81 8 | persze fõrendezõ) - és oda õ is eljött: „kerületünk országgyûlési 82 8 | réndetlen” hüvelybõl, mely az õ hatalma korlátaira emlékeztet.~ 83 8 | égetõ sugarai perzselik, de õ csak megy, kábultan, eltikkadva; 84 8 | mosolyognak rá; de nem, õ nem nyúl értük, hogy leszakítsa. 85 8 | ugyancsak csóválta a fejét - õ ugyanis költõ hírében állt, 86 8 | Fel, viadal.... kezdetût, õ szerezte. Szelényi papa 87 8 | dús hullámos hajával - az õ egyszerû fölényével, mely 88 8 | tanítónõképzõnek papiroson legalább õ az igazgatónõje; ha tényleg 89 8 | azért, mert tudom, hogy õ mégis egy derék és egy idealista, 90 9 | káplán-poéta közé ültette; õ ezt a helyet tartotta a 91 9 | ez nem sejt hát mégsem az õ kis bizalmaskodásairól Marikával.) - 92 9 | nem vették figyelembe az õ különös, egészen sajátszerû 93 9 | kevesebbszer bámul bele az õ ruhája szív alakú kivágásába. „ 94 9 | Koccintott, és ivott õ is egy kortyot.~- Igen - 95 9 | bánásmódra! Attól fölengedne az õ fiatal lelkében sok szép, 96 9 | alatta áll annak, melyhez õ otthon a városában tartozik; 97 9 | heccesebb!” És engedelmet kért õ is Fóth nénitõl, hogy átülhessen 98 9 | meglátogattam) - csak legyünk jók az õ kis húgához!~- Mondd, nem 99 9 | csendélet! - mormogta Kapossy az õ aszkétás fanyar mosolyával. - 100 9 | abroszhoz a gyûrött kis cédulát, õ nem ivott sokat a vacsoránál, 101 9 | ízléstelen ruhát láttam.”~Õ tudniillik nagyon is jól 102 9 | is békülök legközelebb; õ a legszebb férfi, és a természetünk 103 11| szólni soror Berchtolda? - Õ oly jó volt hozzám. Én azt 104 11| hirtelen azt hitte, hogy az õ hajnali, titkos beszélgetésükre 105 11| szeretik, szeretik... és hogy õ csúfosan elhagyni készül 106 12| csak, ahogy odapillantott.~Õ beszélt aztán; óvatosan, 107 12| megbeszélt találkára; mert õ gyanút fogott és haragudott, 108 13| csúfondáros hangjában mindig; noha õ maga feddhetetlen volt.~- 109 13| vele, gyerek! Végre is az õ kenyerüket esszük; ha pénzért 110 13| vannak az öreg Halállal az õ háta megett; és fenyegetõzött, 111 13| és fenyegetõzött, hogy õ felmond, õ itt nem veszõdik, 112 13| fenyegetõzött, hogy õ felmond, õ itt nem veszõdik, ha kutyába 113 13| kutyába se nézik; nem szorul õ rá; majd beszélni fog a 114 13| akarták hónapok óta; de õ akart tanítani, kijárni - 115 13| rajztanításra a képzõben; õ az egyedüli, kinek ilyen 116 13| írja, nézze csak - hogy õ még nem bízik eléggé gyámoltja 117 13| protestáns ember!) - szóval: hogy õ még egy fél évi gondolkodási 118 13| hogy mindenki közt még õ tudja leginkább megközelíteni - 119 13| járt-kelt és dolgozott köztük az õ Magdolnája, az õ földi szentje - 120 13| köztük az õ Magdolnája, az õ földi szentje - halkan, 121 13| mennyit dolgozzunk - addig õ magára veszi majd valamennyiünk 122 15| félt, mert úgy tudta, hogy õ beszélte rá az ittmaradásra 123 15| Helénke hajdani ágya elõtt; õ pesti lány volt, mégsem 124 15| tapasztaltam, hogy isten szereti az õ kegyesrendi szüzeit, és 125 15| csak némán bólintott.~- Õ ugyan azt a tiszteletre 126 15| mihelyt lesz kitõl. Talán az õ túlzott lelkifinomsága, 127 15| tudom! Miért ne mehetne oda õ, Magdolna, helyi fõnöknõnek 128 15| ugye - Anyánkká lesz - õ bizony csak szentségben 129 15| említettem az orvos úrnak is - õ is helyeselné, ha egy ilyet, 130 15| az a szent, drága lélek: õ volt talán húszéves mindössze - 131 16| bemutassam a jegyesemet; ó, õ olyan jó katolikus! Ó, kedves, 132 16| odafenn azt teszi bizonnyal; õ olyan jó volt, olyan bölcs!~- 133 16| jó katolikus világi nõt.~Õ megint politizált, számított 134 16| haladó idõ kényszere, az õ lassú, biztos folyásával. 135 16| tavaszi esõ kezdõdött, és õ kinyitotta a nagy, zöldes 136 16| nem is figyeltek tán (hisz õ sem számított nagyon rájuk) -