Fejezet

  1 1 |     hátrarezzen fagyos rémülettel. Mi ez? - Csakugyan õ, a rettentõ
  2 1 |     palánknál egy fa odvában van a mi osztályunknak egy lurdi
  3 1 |            mert az a polgáristáké, mi vettük a selymet, a szentképeket.
  4 2 |            összenevet.~- Láttad?~- Mi leli az Öreget? Csuda történt?
  5 2 |      polgári osztályokkal, akkorra mi is elvégezhetjük a felsõbb
  6 2 |       nevet érzelmein?~- Jézuskám! Mi mindent tudsz!~- Nézd, ott
  7 2 |   reverendáját egy csepp sósavval? Mi az neki? Jár vele nyugodtan
  8 3 |         Virginia csakhamar rájött, mi rejtõzik az „öreg” káplárönkénye
  9 4 |       öregebbek hét esztendõvel.~- Mi magunk is fiatalabbak voltunk
 10 4 |       kedves nõvér! Sokszor ültünk mi hajdan így együtt itt, ebben
 11 4 |      nagyon is gondolok rá, hogy a mi kis Helénünk zárdába lépése
 12 4 |     zárdába lépése mit jelentene a mi rendünknek azonfelül, ami
 13 4 |           érezné a hivatást, ahogy mi éreztük valaha. Mert ez
 14 4 |          éreztük valaha. Mert ez a mi életünk is sok megpróbáltatással
 15 4 | megpróbáltatással jár, hisz tudjuk mi, ugye?~- Ach igen, igen!
 16 4 |   családban töltse a kimenõnapját. Mi volna abban rossz? A többi
 17 4 |     harminc évvel ezelõtt; aztán a mi öreg házunkat is rozogának,
 18 4 |         nagyobb jövedelmet. Hiszen mi mindnyájan dolgozunk, Isten
 19 4 |            képzõ, fõképpen, hogy a mi fiatal testvéreinknek ne
 20 4 |            leendõ tanárnõt végig a mi szellemünkben nevelünk,
 21 4 |            hazafias szellemû. Hogy mi nem szeretjük eléggé az
 22 4 |            akik vagyunk? Kimentünk mi már a divatból régen, soror
 23 4 |         ezek összevesztek! Csuhaj, mi lesz ebbõl?~Kunigunda megfordult
 24 5 |           ilyenkor a lelkiismeret, mi a helyes cselekvés, mit
 25 6 |        ábrándos lelkeket, nõvérke, mi? Oly szép kint a telihold
 26 6 |               azt mondta: hahaha! „Mi jut eszidbe, du bolond!
 27 6 |       reform”-jainak.~- Igen, mert mi még legközelebbrõl emlékezünk
 28 6 |         itt nem baj, ha megtudják, mi mindnyájan levelezünk!)
 29 6 |        földim, hû és titoktartó, a mi leveleinket is az hordja
 30 7 |     folytatta élénken a másik. - A mi rendünk (és tudom, hogy
 31 7 |     választottad) munkálkodó rend; mi küzdve és dolgozva építjük
 32 7 |           jobb részt választotta”. Mi itt csak Márthák vagyunk.~-
 33 7 |     csinosabbra kötötte és kiment. Mi ez? Kapossyhoz megy ki?
 34 8 |          éppen hogy csak szép, no, mi az? Egy férfinál nem is
 35 8 |          kérdés érdekli általában, mi? De csak ha »a mennyei gondviselés
 36 8 |        néha -, hogy a kis Helénben mi is ezt a hajlamot ápoljuk?
 37 8 |        látják a rend javát, amiben mi keressük! (Fordítson isten
 38 8 |         megvallom: szeretném, ha a mi rendünkben fölöslegessé
 39 8 | berendezésekkel minden menne! Hisz mi tudjuk...~- Igenis, mi tudjuk,
 40 8 |        Hisz mi tudjuk...~- Igenis, mi tudjuk, kedves nõvér; és
 41 8 |           kedves nõvér; és ezek a „mi” sokkal többen vagyunk,
 42 8 |       pénzsegély, bárhonnan is - a mi üdvös céljainkat fogja elõmozdítani,
 43 8 |            a Gondviselés akarata a mi szándékaink mellett van!
 44 8 |           Úgy van, kedves nõvér; a mi dolgunk aztán csak alázat
 45 8 |          hét múlva itt megnyílik a mi legényegyleti katolikus
 46 8 |      ilyesmit, „elveivel egyezik”, mi? „A katolikus felekezeti
 47 8 |   felekezeti érzület fejlesztése?” mi? És a tanítónõképzõnek papiroson
 48 9 |          aztán meggyõzõdéssel -, a mi Marikánknak komoly, szelíd,
 49 9 |           lényegre térni -, hogy a mi Helénkénk esetleg kedve
 50 9 |             ismered te Kapossyt, a mi neveléstan-tanárunkat? Á,
 51 9 |           Érdekes, sötét arcú pap, mi? - felelt nevetve az asszonyka;
 52 9 |         Igen, afféle tót hímzés, a mi vidékünkön csinálják. -
 53 9 |            összehajtogatott cédula mi titkot rejt?~- A... azt
 54 9 |       jogom van mint tanárjának... Mi ez, kisasszony? Valami személyes
 55 9 |           is tudom tulajdonképpen, mi van ráírva. Az osztályban,
 56 9 |    tudniillik nagyon is jól tudta, mi van azon a buta cédulán.
 57 9 |            bájaival agyonhódítja a mi papocskáinkat. A fene bele.
 58 10|       hangos káromkodónak.~- Baja, mi baja? - szítódott feljebb
 59 10|    térgyepeltet az asszony otthun, mi, ha be nem számolsz?~- Engem?
 60 10|            is megolvashatod, hogy „mi történt az éjjel”. Jól van
 61 11|           valaha Komoróczy Sára.~- Mi történt, az istenért? Micsoda?
 62 11|           nézte csak meg hirtelen: mi lehet jobb kezében a fényes
 63 11|          igen-igen fontos ügyet.~- Mi az, Erzsike kisasszony?
 64 11|           férfi, ilyen késõ éjjel! Mi lesz már velünk, ha ez így
 65 11|          egy jelölt, nem is tudom, mi a neve, tõle hallom, én
 66 11|     Igen-igen, fe-le-ség-nek - hát mi a csudának másnak? Csak
 67 11|           rendbe kell hozni - vagy mi? Te itt csücsülsz a négyes
 68 11|         Hát komplikált is az eset, mi? Hahaha! szóval, lelkem,
 69 11|         tõle, hogy „No, Helé-énke! Mi történt az é-éjjel?” - a
 70 12|                                12.~Mi történt az éjjel? - Ezen
 71 12|         némán és türelemmel néztük mi, legidősebbek - kezdte Simonea -
 72 12|       következményei is látszanak. Mi lesz belőlünk, kedves testvérek:
 73 12|        belőlünk, kedves testvérek: mi lesz rendünk és zárdánk
 74 12|        Senki sem tudta megmondani, mi módon akadályozhatják meg
 75 12|       mindenre; hiába pózol nekem! Mi az: negyvennégy év? Én már
 76 13|         van - tisztelendõ nõvér!~- Mi az? Az istenért... gyermekem!
 77 13|           gyermekem! Maga reszket? Mi baja? Ki vele már!~- Kérem,
 78 13|            ilyen jogi dolgokhoz. A mi kis Gross Helénke jelöltünk
 79 13|  közgyámhivatal vagy árvaszék vagy mi - jogköre még mindig kiterjed
 80 13|      jogköre még mindig kiterjed a mi Helénünkre? Ah, az a pénz!
 81 13|           múlva az legyen! Ugye, a mi szándékunkra ajánlja a mai
 82 13|          is, ahogy ígérte? - De... mi baja, az istenért? Beteg?
 83 13|        méltó felügyelete alatt!”~- Mi történt már megint? - vágott
 84 13|            anyácskánk, meg vagyunk mi itt egészen jól. A koszt
 85 13|          kis ital volt benne; nem, mi azt nem bírtuk tovább nézni!
 86 13|            se lesz, majd dolgozunk mi helyetted, s apánknak is
 87 13|        szigorával képzelhetõ? Hogy mi, újabbak, magunk „nyitottunk
 88 13|           kissé bágyadtan. - S míg mi, többiek, szabadok leszünk
 89 14|    Virginia, rögtön felállj innét! Mi dolgod térdelni egy másik
 90 14|       értsük meg egymást teljesen, mi emberek. Mégis, igyekeznünk
 91 14|        ritkán eltávoznak hazulról: mi lesz azalatt otthon, nem
 92 15|           tiltakozott: „Nem, nem - mi közülünk, innét senki! De
 93 15|         akarunk? Nem azért léptünk mi kolostorba, hogy akarjunk -
 94 15|             kedves nõvér, én már - mi már mindenre készen volnánk...~-
 95 15|     nyitnunk mégis; igen, most már mi is, e terv régebbi ellenzõi
 96 15|         most mégis elvágyik; ott a mi nagy dunántúli rendházunk,
 97 15|             Mién szerepeljen ott a mi szegénységünk az elsõ, feltûnõ,
 98 15|           javulni sose késõ! Igen, mi - lássa már öregek vagyunk,
 99 15|            munkában megfáradottak; mi nemsokára már a végsõ leszámolás
100 15|          nyomunkban járóké, tudjuk mi is azt jól; és annyi sok
101 16|        megy a maga útján - és amit mi görcsös erõlködõ kis akarásunkkal
102 16|             hát miért is létezne - mi nyújt nekem vagy önöknek
103 16|              je-ele-ensé-ége-ket”, mi? -, amelyek kis-kis mogyorónyi