| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Hangyaboly IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Fejezet
1 1 | 1.~Ebben a szép, nagy, öreg 2 10| 10.~- Mit búsulsz, kenyeres? 3 11| 11.~A bérkocsi pár lépésre 4 12| 12.~Mi történt az éjjel? - 5 13| 13.~A bajok és kellemetlen 6 14| 14.~Végre együtt ültek, benn 7 15| 15.~És így, ebben a zavaros 8 16| 16.~Május - boldog hó - tavasz 9 16| megérintette fiatal arcukat.~1917~Vége~ ~ ~ 10 2 | 2.~A két felnõtt leány a fatörzsnek 11 3 | 3.~Soror Virginia deli termetû, 12 4 | 4.~- Ach, liebe, liebe Schwester!~ 13 5 | 5.~Mikor a káposztaágyak közelébe 14 6 | 6.~A növendékek II-es számú 15 7 | 7.~A kertbe könyöklõ új épület 16 8 | 8.~Egy napon át, úgyszólván 17 9 | 9.~Afféle vidéki helyiség 18 6 | fuldokolt Marika, és nem tudta abbahagyni. - „Dieser stinkete Mond!” - 19 9 | pisszegtek, és a pincérek abbahagyták a tányérváltást, tósztok 20 12| noviciafátyol vagy kerek abbégallér látása messzirõl, a folyosó 21 3 | szoknyájukat, idétlen kemény abbégallérjukat felcseréljék végre a „ruhá”- 22 15| apácajelöltet és a kerék abbégallért gondosan begyűrte az idegen 23 5 | õbenne, valósággal csoda...~- Abbizon, egy fenomén, egy földre 24 5 | istennyilákat tudok én magának abbul kicsalogatni!~- Micsodákat?~- 25 7 | feleség!” - mosolyog Erzsi az ablak mellõl; kezében még mindig 26 15| pálmáját gondozva, a nappali ablakában állt, és kinézett az enyhén 27 2 | csillagokat bámulod a háló ablakából, mert a nagy Õ-d az ekliptika 28 5 | könyökölt félig a kertbe, nagy ablakaival a virágos ágyakra a szép, 29 16| matériácska száll be az ablakjukon, és szipákolható be ábrándos 30 11| emelkedettebb hely, mély köríves ablakkal és Szent József szelíd, 31 13| komponáltak össze éjszaka a háló ablakpárkányán -, az újsághír rövidebb 32 6 | raktak a holdvilág-fénynél az ablakpárkányon, pasziánszot, hogy látni 33 13| régi, vastag falú, apró ablakú kastélyház. Mégis jobb, 34 4 | testvér, kinek még vannak ábrándjai; - de az öregek rendesen 35 8 | nevezget forró és szemérmes ábrándjaiban. Hogy az a gyönge szál közöttük - 36 1 | összeállva titkolózhatnak és ábrándozhatnak a nagy képezdész „kisasszonyok”.~ 37 9 | Popescunak, épp neki való; hadd ábrándozzon rajta a holdvilágnál (mind 38 8 | ahogy Várady Antalt s az Ábrányiakat szavalták vidéki matinékon. 39 9 | erõsen leszorította az abroszhoz a gyûrött kis cédulát, õ 40 14| jelentette ki, hogy mivel abszolút többség nincs, tehát a megyés 41 16| egész rendszere és minden adatkincse rá van firkálva apró, mikroszkopikus 42 16| van. Abban, amit hinnünk adatott Isten kegyelmébõl. A tudomány 43 3 | helybeli paptanárokkal adattak nekik órákat, és állami 44 10| Még azt is tudom, hogy Adéla a neve; arrul híjja majd 45 8 | magyar nõvért, az eleven Adélt és a halvány Gregoriát is, 46 5 | ilyesmi rossz megjegyzésekre adhat okot a világiak közt; a 47 9 | füllenteni, de azt a papírt nem adhatom oda. Valami gyerekség van 48 14| emelkedtek fel, hogy másoknak adjanak helyet. Az alsó lépcsőn 49 15| gondolkozzék velem együtt, és adjon nekem ösmert okosságával 50 13| olcsóbb is volna. Aztán az adminisztrációt mennyire megkönnyítené ebben 51 2 | kaphatnál a margóra, vagy okot adnál, hogy óra után magához szólítson 52 8 | persze, az elõadásban majd adnom kell néhány utasítást.~- 53 9 | és érzelmes csacsiságokat adogatja be neki, már sokkal kevesebbszer 54 9 | szépen, tanár úr!~- És ha nem adom! - mondta most keményebben 55 13| és az Úrban családjának adományozza. Azt írja, nézze csak - 56 7 | kedves. Túl könnyû feladatot adsz.~- Isten legyen szándékainkkal!~- 57 13| istennek csak azt a dolgot adtátok, hogy szót fogadjak nektek, 58 13| sorba jönnek, egymásnak adva az ajtót. Az apácaklastromba - 59 8 | tudományoknak? »Für solche Affinen!« - hisz mond is valamit! 60 15| erõs, de testileg gyönge és agg. Nem nélkülözheti majd azt 61 5 | ismer, mindenen nyugodtan, aggályok nélkül tud gondolkodni; - 62 8 | lakom anyámnál.~- Ó, nem ez aggaszt - vágott szavába a leány, 63 9 | nézett ki, mint aki levert és aggodalmas, pedig csak fáradt volt 64 8 | kedves soror Berchtolda - aggodalmaskodott Virginia néha -, hogy a 65 12| ügyében csakúgy korteskedik, agitál, biztat, népszerűsködik 66 6 | Király Erzsi kihajolt az ágyából, és megragadta a copfját.~- 67 5 | nagy ablakaival a virágos ágyakra a szép, modern új épület; 68 9 | szegény nénije a halálos ágyán is kért (hogy egyszer meglátogattam) - 69 13| kitakarítani reggel, s az ágyat rendbehozni utánuk. Ám a 70 9 | a jelöltgallért; persze agyonbõgte magát ezen közben, de Berchtolda 71 1 | mikor a hosszú misétõl agyoncsigázva, kiéhezve és kissé bódultan 72 8 | bájos Emerikával.~Jókedvûen, agyonetetve, csipkésujjú otthoni ruhában 73 9 | szoáréra, és anyányi bájaival agyonhódítja a mi papocskáinkat. A fene 74 10| parancsára. Habzsolva locsolták agyonszáradt torkukba a savanyú, hideg, 75 6 | egymás mellett volt az ágyuk; a szélén kuporodtak, és 76 8 | csengettyûszóra; hatra elkészült az ágyvetéssel és öltözködéssel, fél hétig 77 6 | most majd több lesz!~- Ahá, valami protestáns iskolaigazgató 78 7 | megint együtt cicáznak, ahelyett, hogy tanítani mennének! 79 5 | hunyja le szempilláit az ima áhítatában, sem fölfelé nem fordítja 80 7 | felszabadulva a nagy, figyelmes áhítatból - nagyokat rikkantott és 81 7 | másokét; nem élünk passzív áhítatnak, mert emberi, gyarló lelkünk 82 14| a nemlevő, csak áhított áhítatot - hogy legalább másokban, 83 13| õket a manértalan, õszinte áhítatra nézve.~... - Jó is bizony, 84 3 | növendékfruskák az õ hév udvarlói áhítatukban sokat tudnak errõl beszélni! 85 14| csodálatosan és tökéletesen az őt áhítozókkal. Hogy bár vég nélkül osztódva, 86 10| háromszázötven szüzek közé! Oda, ahun Komoróczy Sárát megtanálom! 87 5 | akár mindjárt bemutatom; ajaj, micsoda hosszú kacskaringós 88 8 | mormoló ritmusa; néhány száz ajak zengte felváltva, egymásnak 89 11| sakálüvöltést egy valaha ismerõs ajakról; de még húsz másodperc volt 90 13| vagy pedig írja alá azt az ajándékozási okiratot, melyben a kedves 91 8 | volt Virginiával, s ennek ajánlására tette a boldogult Würdige 92 13| Ugye, a mi szándékunkra ajánlja a mai szentmisét is, ahogy 93 1 | Boldogságos Szûzmáriának ajánljátok fel ezt! Tegyük oda neki, 94 11| folyton jöttek sürgönyök, ajánlott levelek; fiókházakból kérdezõsködtek, 95 12| megakadályozza ezutánra. Ajánlotta, hogy éjjeli kapuszolgálatra 96 8 | misét is hallgattak. De ajánlva volt, hogy ki-ki lefekvés 97 14| arcvonása rángott, reszketett; ajka oly száraz volt, hogy alig 98 14| előrenyújtva, kissé szétnyitották ajkaikat. S a pap közeledett hozzájuk 99 13| úgy csücsörítve mosolygós ajkait a nagy szivar körül, mint 100 7 | kötõje szélét babrálja, piros ajkát harapdálja - szégyenlõsen, 101 5 | és behúzott, reszketeg ajkával, megtört szemeivel, ó - 102 14| Az apácák összecsukták ajkukat - lassan, óvatosan, nehogy 103 16| hurcoltak, vagy egy gazdaságtant ajkukra szorítottak, jelezve a buzgó, 104 7 | egy üveges rajzszekrény ajtajában megnézte alakját, kötõjét 105 1 | zárdatemplomtól a refektórium ajtajáig vezet el az óriás konyha 106 11| kabinettjeikkel. Az elsõ terem ajtaját bevágta maga elõtt, és szinte 107 1 | füvek bizony nem illatoznak ájtatos tömjént és halotti füstölõket, 108 13| örvendetes rózsafüzért, de ájtatosan, megmentett tisztaságodért 109 1 | templomcsarnoké, hogy világi ájtatoskodók bejöhessenek meg a bejáró 110 16| harmadnap és azután is az ájtatosságon mindig ott volt az ifjú 111 6 | sziszeg felé Király Erzsi az ajtó melletti ágyban felkönyökölve. - 112 6 | drága! - hangzott akkor az ajtóból egy hideglelõs gyerekhang.~- 113 6 | homlokába. A folyosó felõli ajtón most lépett be egy kisleány, 114 5 | szenteltvízzel homlokához ért az ajtónál, éhségét, testi rosszérzését 115 11| félrehúzódott, hogy a kinyíló ajtószárnyon bebocsássa a sürgönyhordót. 116 5 | látszott fiatal, nyírott akácokkal; a sarkig tárt széles „marhakapu”- 117 12| tudta megmondani, mi módon akadályozhatják meg ezek az üdvös rendtartások 118 13| erre a vagyonra (milyen akadékosak is ezek a németek, hogy 119 7 | hagytam; Ehrenfeld-kódex, egy akadémiai kiadvány; ej, de hát ne 120 3 | sátán útvesztõje.”~És mindig akadt valaki ebben a nagy házban, 121 16| mi görcsös erõlködõ kis akarásunkkal elébe írnánk, rákényszerítenénk - 122 9 | reményünk,~És kalauzunk: az erõs akarat!”~Fejezte be (mert hisz 123 4 | is üdvére válhatnék Isten akaratából. De csakis úgy ám, kedves 124 8 | szavazás rendjén megnyilvánítja akaratát.~- Úgy van, kedves nõvér; 125 8 | ha »a mennyei gondviselés akaratával nem ellenkezik« - természetesen. 126 4 | látogatásommal; s még inkább, hogy akaratom ellenére az indulatosság 127 7 | Csak légy velünk mindenben; akard velünk együtt, amit a szerzet 128 15| hogy csak hamarosan - már akárhogy -, de vége legyen ennek 129 8 | gyõz a hullámok felett.~Akarj, s foszlik nehéz köde a 130 13| fogadjak nektek, és azt akarjam, amit ti akartok; és ennél 131 15| léptünk mi kolostorba, hogy akarjunk - hanem hogy engedelmesek 132 15| hogy engedelmesek legyünk! Akárkinek már, hisz nem is olyan fontos 133 9 | mindjárt, inkább engem érjen akármi kellemetlenség.~- Szóval 134 15| hazudhatott volna hirtelen akármit. Csak most baj nélkül a 135 6 | türelemnek és alázatnak! „Maga akarna fátylat? Maga csámpás barázdabillegetõ! 136 2 | fõnökasszony. Úgy látom, addig akarnák megdolgozni, míg õ életben 137 2 | képzelõtehetsége, ahogy te mondod. Akarva-nemakarva magára szedi ezeket a hülyeségeket. 138 9 | kis dublé-arany keresztet akasztott a nyakába ez alkalomra vékony 139 3 | bármit mondjanak is, mert az „akiben a szentséget erõszakkal 140 9 | jóravaló, komoly fiút, akibõl épp a minap sikerült nagy 141 4 | novíciatestvér vagy jelölt. Akikre így a szerzet hiába költött, 142 13| No, kire szavazzak hát?~- Akire akarsz, kedvesem! - felelt 143 12| higgye el, hogy játszom akkora veszéllyel, mint amikor ( 144 16| megfogyatkozik a pigmenttartalom, akkorára - úgy sejtem - meg fog dõlni 145 8 | elhangzott „Szózat” utolsó akkordjain, mert a folyosón kellett 146 3 | céljaira a nõnevelést; és az akkori úri osztály leánykái (mostani 147 15| összes fogadalmas-testvérek aláírásával kéri Leona nõvér Föasszonnyá 148 15| hálás híve. Gross Helén” aláírással, melyben a kis jelölt tisztelettel 149 11| benne. Sötét utazóbundás alak húzta meg a „Porta” csengõjét. 150 13| Most két kolduló nővér alakjában jött. Barna csíkos gyapjúcsuhát, 151 2 | lustán beszélt, szép ifjú alakjával bágyadtan dõlt vissza a 152 11| kiáltozó, kezüket tördelõ alakokkal; félig felkapkodott fátyolok 153 5 | fel a hangot, a közeledõ alakot. - Hogy van? - kérdezte 154 11| lurdi” folyosón már több alakról is beszéltek, volt aki hármat 155 8 | évi rendes díszgyûlését az alakulása évfordulóján. Hisz a képzõ 156 14| kedélyek; kisebb fiapártok alakultak, mindenki a maga fejével 157 2 | igazgatónõnek ülök bele; hisz õ az alapító, õ szerezte meg az államsegélyt. 158 15| igen, egy kissé mégis alapítója is ennek a háznak... Az 159 14| Leonára és Magdolnára. Az alapítólevélben világosan meg van írva: 160 3 | Õ tanulmányozta a rend alapítólevelét és múltját; eredetileg istenes 161 3 | családok leányai léphettek alapítványi helyre vagy dús hozománnyal, 162 8 | utódjának hivatalos dekrétuma alapján száznapi búcsú érvényével 163 3 | és megbecsülték, bár az alárendelteknek sokszor adott alkalmat érdemek 164 9 | ez a modor egy félfokkal alatta áll annak, melyhez õ otthon 165 12| mely büszke, szilaj és alattomos tudott lenni egyszerre sûrû 166 11| Keljetek már! Lusta kutyák! Alávaló mamlasz barmok! Elõ, kötelekkel, 167 3 | mindent, árgus szemekkel és alázatba rejtett nehezteléssel. A 168 6 | volt dolga a türelemnek és alázatnak! „Maga akarna fátylat? Maga 169 4 | nõvérnek, hogy szerzetesi alázatra nevelt! - felelte a fiatalabb 170 6 | kisasszony, Soror Simonea - áldassék érte - kiverte mibelõlünk 171 11| mozdulatlanságban - a vérzõ, szelíd, áldott ismerõs, szemérmetes, ott - 172 1 | osztályunknak egy lurdi szobra; elsõ áldozáskor vettük. Az õ tiszteletére, 173 1 | tartva viszi elöl, mint áldozati kelyhet. S a vén fa odvában 174 15| majd azt a kiváló, ügyes és áldozatkész segéderõt, Virginiát, igaz-e, 175 3 | Virginia valóban túl nagy áldozatokat hoz szerzetünkért, mert 176 1 | szentképeket. De ha valamit áldozni akartok, ideadhatjátok!~- 177 8 | illetni, lévén felszentelt áldozópap, egyházi férfiú és unokatestvére 178 3 | és mindig szabott idõben áldozott - tisztelték és megbecsülték, 179 12| egész lelkét, életét, és áldozza Jézusnak teljes egyéniségét; 180 9 | révéhez.~Fóth néni, még mindig aléltan a fia sikerétõl, kegyes 181 4 | ifjúságuk el nem múlott...~- Alighanem gyászunk lesz nemsokára! - 182 13| mondta az szigorúan, alighogy megnézte. - Mily régóta 183 15| alkatánál fogva nem érzi magát alkalmasnak, sem képesnek. Megmondta, 184 3 | alárendelteknek sokszor adott alkalmat érdemek szerzésére a béketûrés 185 13| szegény Gregoria elutazása alkalmával - szintén szájról szájra 186 8 | Mondja meg, például ön mit alkalmaz ehelyett? Nos?~A piros blúzos 187 12| szigorúbb rendszabályok alkalmazásával megakadályozni és elhárítani 188 13| belsõ, szerzetesi munkaerõ; alkalmazkodás bizonyos mértékig a kor 189 3 | világiakkal, papokkal és alkalmazottakkal. Modorában szereplõ egyházi 190 5 | mint rendesen, hogy magára alkalmazza. - Már ott volt a nagy ház 191 12| idõsebb, tapasztalt nõvért alkalmazzanak. Néhányan szót emeltek még 192 4 | megfelelõ képzettségû erõket alkalmazzunk. Erre kell a magasabb képzõ, 193 12| ügyeivel. Most is kapott az alkalmon; de azért, mintha csínján 194 8 | nyugodt volt; tudta, hogy jól, alkalomhoz mérten van öltözve, és örült 195 7 | szép, hiú ember. Második alkalommal a leány elõrehajolva állával 196 15| éppen egyéniségénél s lelki alkatánál fogva nem érzi magát alkalmasnak, 197 14| leszállt a kora tavaszi alkonyat, és rügyszagú, esti szellõk 198 15| sikerült egyszer mégis, egy alkonyati órán - amire Király Erzsi 199 5 | számadásokban, de ilyen alkonyattal hazamehetne már! Igaz, hogy 200 15| nagy rendezés, korteskedés, alkotmányozás - mondogattak már sokan, 201 2 | zavarban volt, hogy most neki alkudni kell; társaságban elsírta 202 10| marhavásárra; egész nap fázódtak és alkudtak a kupecekkel; most pedig 203 2 | alapító, õ szerezte meg az államsegélyt. Ha akarsz, kis bogár, jövõ 204 3 | mozdulatok jólesnek és jól állanak. Tán azért is várják a suta 205 13| óépületen. Ám mindezekhez pénz, állandó és megbízható új pénzforrások 206 8 | kiható küzdelmei elõtt fog állani.~- A bírálata egészben véve 207 14| kissé betegség, vagy különös állapot; néha és néhol rend és törvény - 208 9 | kezdõdõ, korai mámorosság állapotában. Túl gyorsan poharazta volt 209 13| Dolgoztatni vele ilyen állapotban! Maga akart? Bolondság - 210 15| legyen ennek a rettenetes állapotnak! Hogy végezhesse megint 211 15| szolgálója, e tûrhetetlen állapotok ellen. Higgye meg, kedves 212 9 | szerelembõl; az uramért, az állására nézve tettem, de aztán megszerettem 213 2 | legyek független, tanítónõ; állásról õ majd gondoskodik. A hat 214 13| majd kipereljük rajtuk; állást is majd csak kerítünk; akkor 215 6 | Hallja, maga kis megkergült állat, maga beteg macska! Vége 216 14| másokat; a szervezetek, az állatok és fák törvényeit; a tanult 217 5 | látta ezt a sereg trágyás állatot a nõstényi termékenység 218 7 | alkalommal a leány elõrehajolva állával a kezére támaszkodott, könyöke 219 16| mosolyogva, levett kalappal álldogálni a csarnokban. És egy szép 220 11| sápadtan, merev arccal álldogáltak az öreg németek; gyanakvó, 221 1 | követelte szívességekbõl állhat. És a kis profánok ilyenkor 222 12| földbirtokos családból való”, aki állítólag ürügye volt tudtán kívül 223 13| teremtést. Sokszor példának állította õket a manértalan, õszinte 224 8 | kezdõdött:~Küzdj, tégy, evezz, állj szembe a viharral.~És sajkád 225 1 | Ez igaz? - Egy csoportban állnak bizonytalanul és reszketve; 226 2 | étel; csengetnek: párba állni, ide menni, oda menni, kelni, 227 7 | elõreszólt, és meg kellett állnunk. Valami hiábavalóságot beszéltek, 228 8 | hisz nem is mindenesetre álló, megdönthetetlen sarkigazság 229 8 | kikérni!~- Jaj, azzal én nem állok szóba, mert... mert vele 230 2 | élet”-bõl? Az özvegy apja állomásfõnök valami lehetetlen helyen; 231 8 | megírta apjának, az öreg állomásfõnöknek, hogy útiköltség helyett 232 9 | helyen él, egy csúnya kis állomáson - nem ismert se testvért, 233 14| nálad különbnek, magasabban állónak; senkit még most sem, igen - 234 8 | használ a hideg folyosón állongás! - Magdolna is azonmód járt-kelt 235 3 | szerzete valahol középen állott, a város és néha a környék 236 8 | éltél. És még mindig itt állsz bizonytalan lélekkel, és 237 11| Hol?... Úristen, és ti itt álltok - idefenn. A másik lépcsõn 238 6 | polgárista; csúnyácska, hegyes állú, csak ragyogó fekete szeme 239 15| a végsõ leszámolás elõtt állunk. - Leona nõvér földink, 240 9 | otthon szerény és vaskos allûrjei mutatkoztak. „Semmi - gondolta -, 241 5 | borult le, s a térdeplõ állványra támaszkodva két tenyerébe 242 1 | körtéket és kerek, piros almákat, amelyek csak alig-alig 243 6 | most már nem zavarja az álmát?~- Nem, Erzsi kisasszony, 244 1 | recsegi egyre, míg az álmatag léptû sort felszívja a szûk 245 7 | szeszélybõl hátradõlt a padban, s álmatagul, hanyagul és hosszan állta - 246 5 | önsanyargatástól, böjttõl, álmatlanságtól öreg. Derékban mélyen meghajolva 247 5 | ült már csak naphosszat és álmélkodott; több volt százévesnél. 248 7 | is minden, minden; csak álmodhasson tovább, zavartalanul. Erzsi 249 11| Egyelõre menj aludni, és álmodni felõle; aztán holnap majd 250 16| meleg szemei elmélyedve és álmodóan bámultak bele a zárdafolyosó 251 8 | szóba, mert... mert vele álmodok! Mást kéne kitalálni! - 252 2 | te csak titkon hevülsz és álmodol, és a csillagokat bámulod 253 8 | csak Helénke meg Kornélia álmodozott a szünidõben is (noha Kornélt 254 16| hintáló szelek, pelyhek, álmok, felhõk, ez örök májusi 255 13| rögtön; miért nem vertél fel álmomból., vagy másvalakit a nõvérek 256 1 | az óriás konyha elõtt. Ó, álmos, homályos kora reggeleken 257 11| hallatán; fiatal novic volt, álmoska, tapasztalatlan is, és most 258 1 | darabját, felrévlik elõttük álomszerûen és futtában az „élet”, amilyennek 259 11| hamar!...~És mégis, mire az álomszuszékok felcihelõdtek, mire elõkeresték 260 14| másoknak adjanak helyet. Az alsó lépcsőn még egyszer térdre 261 16| rendes elõadásra; a többi, alsóbb osztályok vizsgái idestova 262 6 | reszketett a fehér hálóruhában, alsószoknyában. Megtántorodott, és odaborult 263 6 | odafülelt; aztán magára kapta az alsószoknyáját, papucsba bújt, és átment 264 11| eggyel feljebb a növendékeink alszanak. Rögtön elosztódunk, egy-kettõ-háromfelé - 265 8 | Vagy még jobb - majd õnála alszik, a vendége lesz éjszakára, 266 8 | gyönyörû volt. Tisztán csengõ alt hangján, egyszerûen és megindultan 267 4 | jó! Hát mit tudok én; ’ne alte Trompete! Mit értem én az 268 11| bántsa, kisasszony; hadd aludjanak békén, Istenben!~Természetes, 269 11| elõbb-utóbb együtt kell aludnotok.~- Jaj, drága - te mindig 270 7 | ölében - és így nézte vissza alulról felhúzott szemöldökkel néhány 271 10| hé, száz lépésre tülled aluszik most, vagy az olvasót mondja - 272 13| cserét. Én a függöny mögött alvást tettettem; igen, ezek galíciai 273 5 | ahogy terelte õket; egy alvó kisfiú az ölében, a göndör 274 11| parazsát, és neszelte az alvókat, nincs-é köztük hirtelen 275 7 | a lopás például, viszont ama szent zsinaton, mely önök 276 14| fehérségű átlátszó Teste; amaz igazi és lényeg szerint 277 15| hogy mit mászkál erre?... Ámbár most már itt az emeleten 278 15| sem csinálták most olyan ambícióval és ügyesen, mint máskor, 279 8 | jegyzõi jelentés után az ambiciózus harmadéves olvasta fel dolgozatát; 280 10| morék! De pisz nélkül! Amé’k szót nem fogad, beütöm 281 9 | gyermeteg!~- És milyen komoly amellett! Én különösen becsülöm benne 282 14| házasságot szerezte. - De amelyet õk, a szerzetesek, isten 283 13| legyen egy név, egy fogalom, amelyhez kapcsolhassuk és ráfüggeszthessük 284 13| kandidátnő is aludt, az, amelyiknek kötelessége volt a szobát 285 8 | Wehmut, Demut, Schwermut... S amelyre újabb táplálék mindössze 286 4 | elõszólít, összeterel majd; amen! - De a földi életünket 287 15| noviciátba lépni - mint amennyi azelõtt volt az új jelöltek 288 16| nagyon kevés! Csak annyi, amennyinek okvetlenül kellett változnia; 289 7 | a szüleik elhaltak, meg Amerikába mentek; a Gregoria apja 290 4 | térdelni ott a folyosón, amerre a növendékek hálói felé 291 8 | abban látják a rend javát, amiben mi keressük! (Fordítson 292 10| trágyabírónak” csúfolt Sára, amiér’ lóval bajmolsz, meg hogy 293 15| amit említeni akartam, amihez hozzájárulását kell kérnem - 294 7 | körülményeket... közelebbrõl... amik miatt közénk jöttél; mindegy 295 1 | álomszerûen és futtában az „élet”, amilyennek valaha ösmerték - tavaly 296 14| amitõl eddig félt vagy amin ujjongott; amiért vergõdött 297 7 | kívánunk tõled valamit; olyat, aminek a betöltésére te vagy a 298 13| külsõség! Lásd, például, amióta így, fõ nélkül vagyunk, 299 15| remegve, „drukk”-ban gondolt, amiről még ő se remélte, hogy baj 300 13| gallérját viselik. A csalók - ámítók! Igen, itt, itt kedves nõvér, 301 14| és értett sok mindent - amitõl eddig félt vagy amin ujjongott; 302 7 | ostorral és erõszakkal, amivel tudja, azzal vonja magához 303 16| rejtekeibõl; kandi angyalok vagy ámorok tán; pufók pogány puttócskák. 304 16| földije, az a hû postillon d’amour - ki néha finom kuglercukrokat 305 2 | falun... De azt hiszem, én amúgy is olyan született gyámoltalan 306 16| egyszerre, és hirtelen - ámulva, irigykedve és gyanakodva 307 8 | kínos, nyomasztó, késõbb andalító és nyugalmas, mint maga 308 8 | hullámos fényû a divatos, angolos lefésült frizurával.~- Igen - 309 5 | egynek kivételével.~„Az Úr angyala köszönté Máriát; s õ méhében 310 16| felhõk és rózsák között; angyalfejecskék kacagnak, rózsák piroslanak 311 4 | is csak szentelt föld: az angyali harsonaszó onnét is elõszólít, 312 16| kedves rejtekeibõl; kandi angyalok vagy ámorok tán; pufók pogány 313 8 | modulációval, ahogy Várady Antalt s az Ábrányiakat szavalták 314 5 | elsõ kisoltár, a „Fájdalmas Anyá”-é elõtt borult le, s a 315 2 | sokszor ilyenek a nõk. Szegény anyácskám is, aki olyan fiatalon halt 316 13| Csak sose búsulj, drága anyácskánk, meg vagyunk mi itt egészen 317 8 | kétfelõl, mondván: „Szeretnék anyád lenni az elköltözött helyett; 318 11| szólnod kell Berchtolda anyádnak.~- Ó, azt - azt én nem merem, 319 16| mátkaruhája s a megifjult nagy anyafák minden dísze. Szakadó szirompelyhek, 320 3 | szerette ezt a rendet, az öreg anyaházat itt, e hajdani kaszárnyát 321 15| vendégapácának e hét alatt; míg az anyaházbeliek - öregek és középkorúak, 322 3 | alkotásai szépségében. Itt az anyaházi fegyelem szigora alatt ritkán 323 15| látni, mint az önéiben, aki anyai jóságával és okos tapintatával 324 8 | nap kizsaroltam szegény anyámból, hogy ruhákat csináltasson ( 325 8 | csináljuk, és - én úgysem lakom anyámnál.~- Ó, nem ez aggaszt - vágott 326 13| hogy az viszi a gonosz anyának, akivel ismeretségben volt, 327 15| akarattal, mint illik, ugye - Anyánkká lesz - õ bizony csak szentségben 328 4 | beszéltem éppen. Kegyes Anyánktól jött ki. Említette a két 329 8 | szokása szerint nyíltan és anyásan beszélt.~- Hány éves is 330 3 | visszakerült ide, a tartományi anyazárdába, és hamarosan karriert csinált, 331 7 | mindjárt bejött a Holzerné anyósa, és megzavart; pedig akkor 332 2 | mondtak rólunk; szegény anyu hogy sírt, mikor csak egy 333 8 | csatorált velük vidáman, anyukásan. Gregoriát most is a kelleténél 334 13| dologgal. Hidd el, drága anyus, hogy te sohasem bírtál 335 12| egyszer fogfájást ríttam anyusnak, és elmentem, kihúzattam 336 5 | lesz még érintetlenül az apácaétterem asztalán, az õ rendes helyén; 337 3 | felavattak egy itt nevelt apácagenerációt - s a penziósok, az idõk 338 3 | egy másik, ottani szerzet apácáihoz járt iskolába. Tizennyolc 339 11| nyilatkozott a szerelmesed, kis apácajelölt! El akar venni, ve-hen-ni! 340 13| még kimondani is) -, az apácajelöltek gallérját viselik. A csalók - 341 15| kammerli”-ba belebújtatta a kis apácajelöltet és a kerék abbégallért gondosan 342 13| egymásnak adva az ajtót. Az apácaklastromba - két hét se telt el - belátogatott 343 4 | meredve, a bõráncú fekete apácakötényben pihent mogorva tekintete, 344 3 | elsírdogált magában a rég elhalt apácákon, emlegetve kedves szokásaikat. 345 9 | Csak nem hagyja magát vén apácáktól elbolondítani!~- Nem mindig 346 2 | ott láttam virítani ezt az apácanevet a nagy falitáblán pompás 347 5 | hátul. Közönyösen bámult az apácára, és tovább majszolta barna 348 13| reverendában jöjjön vagy apácaruhában. Nincs igazam, Gregoria 349 8 | szorítással, és csókolta arcon apácásan kétfelõl, mondván: „Szeretnék 350 11| megtorpanva állt meg az apácasereg. A feketült szentkép elõtt, 351 5 | pityergõs kis mocskos az apácaszoknya ráncait cibálta. Ez az Adél 352 1 | magukat az osztályfõnök apácától legalább, ha csak a külsõ 353 2 | a világon - csak épp egy apácazárdában nehéz az ilyesmit megtanulni, 354 10| mondja senki! Na megájj, az apádat... Hát most mingyár! Úgy, 355 13| képzõt. Hát még ruházni! És apánk mindenért csak téged gyilkolt, 356 13| dolgozunk mi helyetted, s apánknak is kikeressük a napi dohányát, 357 3 | kolduló testvérek, kiknek apátnõje nagy szõrcsizmákban utazott, 358 8 | a frufruját - (õ megírta apjának, az öreg állomásfõnöknek, 359 8 | Helénben mi is ezt a hajlamot ápoljuk? Tudja, milyen könnyen vádolhatnak 360 14| vissza megszokott, ügyes ápolóikat. Ó, milyen kavarodás volt; „ 361 3 | beteg szobapálmáját úgy ápolta, mint egy kedves gyermeket; 362 3 | igen sok világi kórházban ápoltak közmegelégedésre. Ó, ennyi 363 1 | mely már-már émelyítõvé áporodott odafenn a fõépület homályos 364 9 | Würdige-választás idejét, április elején lesz valamikor; mert 365 15| még hátra volna egy és más apróbb dolog; amit említeni akartam, 366 8 | Erzsi száma, Szondi két apródja. A pompás bársonyruhában, 367 8 | Kornéliának, ki mohón vizsgálta apróra külsejét, mielõtt az Öreg 368 5 | nak nevezett kapun a város apróságai; pöttöm fiúk-lányok lármás 369 13| gondjától, hogy miféle külsõ apróságokat mûveljünk és milyen sorrendben 370 15| életzajok tavaszi zsongása árad be... utcalárma, friss lombszagú 371 16| ilyeneket mondani: „Te Aranyház! Te frigynek szent Szekrénye! 372 8 | bevezetés, bár én a tárgyaláshoz arányítva kissé hosszúnak találtam, 373 4 | kisnövendék; csakhogy óriási arányokban. Virginia minden ellenérzése 374 16| útiköpeny is. Nagyon sürgõs, aranyom!~- Ejha! Hova utazik olyan 375 8 | útiköltség helyett inkább egy aranyórát szeretne karácsonyra). A 376 8 | stílust vizenyõs jelzõivel és „arányos befejezéseivel”. De még 377 9 | az a leány a nagy, meleg aranyosbarna szemével; persze a bõre 378 4 | kísérte. Elnézett a lombok aranypöttyes zöldjébe s a mozgó, libegõ 379 16| Persephone, ki tavaszkor diadalt arat a Sötétségen. - A bezárt, 380 9 | unatkozott Erzsi, és arcához emelte a csokrát. - De hiszen 381 7 | borostás hájkeretbõl, melyet arcának nevezett. Ha valami ügyes 382 8 | egyszer, az úgy rá van írva az arcára... és én tisztán csak felebaráti 383 6 | is, az ablakon át; és (ó, arcátlan merészség), lábtul rakta 384 7 | fölött. Milyen lehet az arcél, a profil, a homlok és fej 385 4 | valami furcsa, érzelgõs arcfintorral.~- Fiatalság, bolondság! - 386 5 | komolyan. Dicsértessék...~Élénk arcjátéka csakhamar elnyugodott, csendesen 387 7 | ökonomikusabb és világosabb arcjátékot, biztosabb és jólesõbb mozdulatokat. 388 2 | jönne, te elsírnád magad, õ arcodhoz hajolna, és megfogná a kezed... 389 5 | keresztet írtak a halvány arcok elõtt.~Virginia továbbment. 390 7 | domború tükör megkisebbíti az arcot szõröstül-bõröstül minden 391 14| a helyükön, még egyszer arcra borultak, tenyerükkel takarva 392 3 | a vonásokat; s az élénk arcszín csattanóan vérmesnek - a 393 10| napégette, szikár, csontos arcuk volt, konta kis bajusszal; 394 16| bimbófej megérintette fiatal arcukat.~1917~Vége~ ~ ~ 395 14| kockaköveken; elhalványult arcukon szent megindulással; olyanok 396 14| visszautasították. Ideges szája, minden arcvonása rángott, reszketett; ajka 397 14| testi manierok, a szemek, arcvonások és mozdulatok híven tükrözték 398 4 | hozzávalók! Ach!... - Reszketõ arcvonásokkal, szinte könnyes szemmel, 399 6 | konstellációk, csökken a lányok árfolyama; azt hiszem, ennek köszöni 400 1 | idegekig ható, meg-megújuló árját a pulykamérgû pirongatásnak 401 7 | szeme körül mély, sötét árkok, talán nem is a betegségtõl; 402 3 | nagyon is kiemeli az egyéni árnyalatokat; - ó, lelkendezõ növendékfruskák 403 7 | Végtelenül kedves, finom árnyalatú beszédhangja volt, és annyi 404 3 | susogó levelû szõlõlugas árnyékában, és oly forró, lelke mélyéig 405 11| szokatlan helyzet, iromba nagy árnyékát látta a színes mécsvilág 406 8 | gyász ürügyén most semmi áron ki nem engedné õt vendégségbe 407 10| tudom, hogy Adéla a neve; arrul híjja majd a Krisztus lakodalomba. 408 16| semerre a közelben, de nem árt vigyázni! Hát, hogy, mint 409 13| nagy inkvizíció, vallatás; ártatlanokra gyanakodnának; a kimenõket 410 13| klastromának ezentúl már semmi se árthat. Még ha maga Belzebub jönne 411 1 | jelentõssé dagasztott, mily ártóvá mérgezett itt fantázia és 412 3 | jellemzõ mozdulatát olyan árulón követi, hogy a nõvérek hát 413 13| járták, koldulgatva a szegény árvagyermekek részére katolikus és nem 414 8 | Egy helybeli kishivatalnok árvája - testvérnénjével varrodát 415 4 | rokonaikhoz; és szegény kis árvának senkije sincs itt. S oly 416 8 | olvadása fiatal életének, nagy árvaságának, nagy idegenségének; jólesõ, 417 13| német közgyámhivatal vagy árvaszék vagy mi - jogköre még mindig 418 3 | Ilyen beszélgetésekben igazi asszonnyá vedlett vissza; naiv és 419 10| Kukoricára térgyepeltet az asszony otthun, mi, ha be nem számolsz?~- 420 16| Világiak is, a város szép asszonyai, sõt szerelmes ifjai is 421 16| képe, a mosolygó telt, édes asszonyé - murillói derûben áll felhõk 422 1 | édes, mély - csodálatosan asszonyi és ösztönösen keresztényi - 423 15| parfümje, szabad és boldog asszonyoké. Csak egy pillanat - aztán 424 5 | készítik a jelöltek: szegény asszonyoknak, jámbor „egyesületi” nénikéknek 425 2 | telt, okos szemû szõke nõ, asszonyos keblekkel és csípõkkel. 426 2 | szanatóriumba dugni szegény asszonyt. Most vagyok huszonkét éves; 427 2 | valami újonnan érkezett ásványt határozott meg, mert leesett 428 12| most látnom lélektannak és ásványtannak, vegytannak, neveléstannak 429 16| Csúsztassa csak be ide az Ásványtanomba. Nincs ugyan veszély semerre 430 1 | hozzá. Így aztán felkerül az aszalóba vagy a konyhába, talán befõtt 431 9 | mormogta Kapossy az õ aszkétás fanyar mosolyával. - Mennyi 432 8 | már ritkán sütött a nap) - aszott két vázkeze lelógott ölébõl, 433 15| karikán - lépdelt el az Öreg asztala előtt; az éppen a kis Militorisz 434 4 | fulladozva, míg visszament az asztalához. - Így bánni velem, így! 435 5 | érintetlenül az apácaétterem asztalán, az õ rendes helyén; beszaladhat 436 6 | és odatette a Kunigunda asztalára az intézeti, nyitott levelekkel; 437 9 | Mert a ped-pedag...~Az asztalfõn pisszegtek, és a pincérek 438 8 | az Öreg, körülsétálva az asztalokat, éppen mögötte ment el csörögve 439 15| valamennyien a „kis rafinált”-at, a „lassú viz”-et, mely 440 3 | élet rövid idõn teljesen átalakít, új tartalmakkal tölt el, 441 7 | nagyleány; azoknak mégis átall szólni, elfordítja arcát 442 4 | rikácsoló méltatlankodásból átcsapott a tehetetlen, alázatos, 443 13| tudnánk a képesítõn, akkor is áteresztenek, mint novíciákat) - akkor 444 7 | adott oda Gregoriának; az átfutotta, egy árnyalattal még halványabbra 445 3 | útjára.~Õt lelkesítette és áthatotta rendje igazi szelleme, és 446 3 | nõ elröstellte, csakhamar áthelyezését kérte, és csak gúnyt ûzött 447 4 | elvitte a hír, valamelyik áthelyezett testvér; néhány sejtetõ 448 13| esetleg a püspöki iroda átírhatna diszkréten... No, és itt 449 15| azelõtt volt az új jelöltek átlagos száma. Nagy szolgálat, melyet 450 16| oltárruha-felszerelést, nehéz atlaszból, valódi arany és ezüst hímzéssel, 451 9 | Debrecen.~A garderobba, míg átöltözött, Gizu szaladt be hozzá.~- 452 15| és azon tűnődött, vajon átöltözött-e mindjárt Holzerné valami 453 6 | kacagott, hogy a többire is átragadt.~- No, Istenem - folytatta 454 3 | új iskolaház terveit is áttanulmányozta éjszakánként. Olyan volt 455 9 | õ is Fóth nénitõl, hogy átülhessen a fiatal Holzernéhez; ma 456 8 | a szent sváblány is, és átüzennek gyakran a piros Kunigundáért. - 457 3 | is, melyeket mind ösmert átutazó vendégi érintkezésbõl. Voltak 458 7 | kacagott a folyosón, míg átvándoroltak a „természettudományi szertár”- 459 2 | apja elsõ segédjéhez, aki átveszi a patikát; a másik, na annak 460 3 | testületre, melyhez tartozott, átvitte minden becsvágyát. Miatta 461 4 | életet, melyet a mennyei atya adott. Az orvos úrral tegnap 462 11| és Szent József szelíd, atyai szobrával. Itt haladt által 463 3 | szívvel csodálta a Mennyei Atyát alkotásai szépségében. Itt 464 13| mint egy kicsiny leányt az atyuskája - míg az orvos megérkezett.~- 465 4 | képezde, was denn nicht auf einmal!~- Régebben - folytatta 466 4 | Ihr nichts nutzige! Ihr ausgelassene! Ihr Pinkln! Was hab’ ich 467 4 | is van ott, ach - olyan Ausgelassenheit, pfuj! Este nyolckor, ima 468 5 | hangú csengettyûszó, ah, az Avé-ra hív már; és õ itt, a szent 469 2 | mint az élet kicsiben; ázalagok egy csöpp vízben, ahogy 470 15| formátlan iskolai kalapja volt; azé a nagyon csúnya és hű kisleányé, 471 14| szerepét. Hálával telt el aziránt, ki ma oly világosan, egyszerûen 472 2 | ekliptika elhajlásáról beszélt aznapi órán. Még annyira sem mentél, 473 14| volt magyarázata, akárcsak azokénak; hanem csak a környezet 474 4 | jelentene a mi rendünknek azonfelül, ami a legfõbb, hogy az 475 2 | anyámnak, ha bennlakó vagyok, azonkívül valakinek a megnyugtatására 476 7 | visszaadta a pillantást. Azontúl óra végéig azzal mulatott, 477 14| kézszorítással. A negyedik B polgári osztályterme... 478 14| mellett, mert hisz a negyedik B-osztály termében voltak. - Jer, 479 7 | vállát, a kötõje szélét babrálja, piros ajkát harapdálja - 480 12| Az Öreg éjszakánként fenn bagolykodott, és többször is végigjárta 481 12| Kornéllal egyet fordult a világ, bágyadt nézéssel meresztette rá 482 9 | noha tagadhatatlanul sok báj és jóravaló hajlandóság. 483 3 | ennek az öltözetnek különös bája és méltósága; bár „elhivatás”- 484 8 | ötletekkel simultak fiatal bájaikhoz; hangos, erõszakosan diákos 485 9 | kimegy szoáréra, és anyányi bájaival agyonhódítja a mi papocskáinkat. 486 10| csúfolt Sára, amiér’ lóval bajmolsz, meg hogy kibuktál a szolgabíróságbul. 487 13| 13.~A bajok és kellemetlen dolgok csakugyan 488 4 | üdülõhelyre küldeni, mert erre a bajra isten még nem mutatott más 489 13| elfogta e csodálatos, hûvös bájú és minden ízében, minden 490 4 | volt nekünk régieknek kutya bajunk se, éppen minap beszéltünk 491 10| csontos arcuk volt, konta kis bajusszal; tömpe, kemény ujjú kezük, 492 13| fertõzeti telep, „egy nagy baktériumtenyészet”... és így tovább. Oda se 493 9 | faggatta nemsokára a bal szomszéd, míg a „tanári” 494 8 | karácsonyra). A szilveszteresti „bál” is elmaradt ez idén. Más 495 8 | nem mentem Münchenben soha bálba, sem társaságba, a gyámom 496 12| is (tudja azt a kis német balgaszüzet) szeretném férjhez adni 497 2 | otthon tartottak, elvittek bálokba; a ruháimat házivarrónõ 498 8 | visszahúzódott elképzelt balsorsa leplei mögé, édes szomorúsága 499 11| legendáját. Végre felmozdult a balszárny is, ezek csak most hallották 500 11| a mai hajnali várta. A balszárnyat, az öregekét járta volt 501 3 | idõk e tanúi most már a balszárnyban laktak, onnét szemlélték 502 5 | U-alakú épület túlsó udvarán „balszárnybeli” társaság ült a nagy gesztenyefa