| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Kaffka Margit Hangyaboly IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Fejezet
3010 10| magáhó valónak ítilte - hász’ eszes ember is vót, literátus, 3011 13| senkinek a világon nem volna haszna belõle. Csak annál butább 3012 8 | vinni, és a betegnek nem használ a hideg folyosón állongás! - 3013 15| fõnöknõje - csak tudnám, mit használhatnék erre nézve vagy mit találhatnék 3014 13| pénztárába - és hogyan, mire használódik fel? Nos, négy nap múlva 3015 7 | annál inkább, minél kevésbé használta ki õ maga a tisztelet hatalmát, 3016 4 | melyeket rendünk anyagi hasznára és tekintélye növelésére 3017 5 | szabad elhanyagolni, nagyon hasznosak a lélekre nézve, sokszor 3018 4 | diploma jár. És az erkölcsi haszon; hogy annyi leendõ tanárnõt 3019 12| legnagyobb veszélyek árán is hasztalan próbálkozott, hogy Helénkéhez 3020 7 | Egész kis gyerekek, tán hat- meg nyolcévesek; és azt 3021 4 | hogy hideglelés állt a hátába annak, aki hallgatta. Zengett, 3022 12| önöktől a korom, idős voltom hatalmánál fogva, hogy legalább addig, 3023 14| Annyit kínlódom, és egyre hatalmasabb ez fölöttem. Ne hidd, hogy 3024 7 | használta ki õ maga a tisztelet hatalmát, mely körülvette. Úgy látszott, 3025 6 | sötét kígyó, vonaglott a hátán a zokogástól; nagy, csontos 3026 3 | s a kis hegyi szõlõt a határban, hova némely õsszel kimentek, 3027 12| jelenlevőket, hozzanak ily irányban határozatot, hadd emlékeztessem arra 3028 6 | nénid, a Würdige sem kívánja határozottan? Nem is úgy nézel ki. Vajon 3029 3 | gyûlöletet érzett. Akkor határozta el, hogy zárdába lép, mégpedig 3030 7 | beleegyezel, amit felõled határozunk.~Ideges szája valami ragaszkodó 3031 13| valahonnét a máramarosi határszélekről került. Ez a fiatal leány 3032 12| részletek, a meglepetés, a hatás, a kép festésénél egyenesen 3033 14| a környezet félrevezetõ hatása és külsõ kényszerek okozta 3034 13| azért éppen elég „pikáns”. S hatásával is a kisváros uzsonna-traccsain 3035 6 | meg becsülete, úgy vágná hátba magát, hogy kijózanodna, 3036 8 | népe, mint rendesen, fél hatkor kelt a reggeli csengettyûszóra; 3037 1 | csattogó zsémbelését - idegekig ható, meg-megújuló árját a pulykamérgû 3038 8 | mögött.~Évekkel ezelõtt, a hatodik felsõ vizsgáján Erzsi szavalta 3039 4 | magasságban; újabban a városi hatóság meg akarja tiltani, hogy 3040 12| ismertek csupán be.) És a hatóságok maguk is - bizonytalanságban 3041 8 | reggeli csengettyûszóra; hatra elkészült az ágyvetéssel 3042 7 | furcsa, hirtelen szeszélybõl hátradõlt a padban, s álmatagul, hanyagul 3043 7 | a tanuló novícia-nõvérek hátrafordulva az elsõ padokból csendesítik, 3044 1 | ln!~A három kis tettenért hátrarezzen fagyos rémülettel. Mi ez? - 3045 4 | térdepeltethet az ember, hátukra sem kötheti a vörösnyelvet, 3046 1 | õ, a rettentõ Kunigunda, hátulról közeledett feléjük, és megállt 3047 8 | az még nem töltötte be a hatvanadik, a „penziós” évét. - A kis 3048 10| züllött kedvvel - valahogy hatványozottabb és ékesebb parasztok voltak 3049 4 | vagy ül magának - wie ein Haufen Unglück!~- Szokatlan még, 3050 12| megvonni a növendékektõl a havonkénti kimenõvasárnapot; megakadályozni 3051 9 | volna.~Aztán következett egy Haydn-vonósnégyes (ó!), hetedosztályú tanulók 3052 3 | Mindent a szerzetért - a Hazáért!” ez volt eszménye, erre 3053 4 | nem maradhatna otthon, a hazájában is), mert harminckét éves 3054 12| egy időben jöttek messze hazájukból, és léptek a szerzetbe, 3055 13| katolikus és nem katolikus házaknál; az étkezés óráira azonban 3056 5 | számadásokban, de ilyen alkonyattal hazamehetne már! Igaz, hogy Gregoriával 3057 9 | Örült, mikor Fóth néni hazamenést intett - a papok nem ihattak 3058 8 | szívvel írták meg, hogy hazamennek; hisz nem táncolhattak volna 3059 8 | imádsággal. A legtöbb növendék hazament a szüleihez; a II-es hálóban 3060 12| mégis szoknia kell a hazárd és boldog életfelfogáshoz. 3061 13| egyáltalán, hogy... hogy házasfelek?~A kis jelöltnõ lehajtotta 3062 13| ezek csalók, igen; ez egy házaspár.~- Ó! Ez lehetséges?~- Én... 3063 15| gimnáziumi tanár úrral való házasságáig. Bocsánatot kért, hogy szó 3064 9 | sosem „gátló akadály” a házasságban.~- De nem ám! Bár ez a fiú 3065 6 | évrõl évre rosszabbak ám a házassági konstellációk, csökken a 3066 14| a legõsibb szentséget, a házasságot szerezte. - De amelyet õk, 3067 3 | mindenki nagyon szegény, a házastársak veszekszenek, a férjek verik 3068 9 | csak ezt a derék, komoly házasulandót és még - az uramat.~- No, 3069 4 | szeretjük eléggé az édes hazát, kedves nõvér!... Ez... 3070 13| megszeretik a vendéglátó házat, és sorba jönnek, egymásnak 3071 5 | bûntelen tudásvágy e kedves házát, mely félig az õ mûve volt. 3072 15| nevezését.~S a vendégsororok is hazautazhattak végre.~~ 3073 4 | Így beszélgettek. Bár egy házfedél takarta be õket, mégis életmódjuk 3074 5 | szempontból „tárgyalja” e hasznos háziállatot. - Holott Virginia eszes 3075 14| szünetel minden munka, tanítás, házidolog; s a kórházak betegei sok 3076 2 | hogy került egy emeletet a házikápolna felé, ahol a beteg Fõasszonynak 3077 2 | hogy évekig voltál otthon házilány. A bölcsességre születni 3078 2 | mulatságosabb, ha az ember leány, házileány kivált?... Mikor a hat felsõt 3079 8 | a jó kis Geralda valami háziszert, kenõcsöt kért rá a jó konyhanõvérektõl. 3080 2 | elvittek bálokba; a ruháimat házivarrónõ varrta, de azért jó volt, 3081 15| mégis alapítója is ennek a háznak... Az önök háza ez már, 3082 13| öltözötten, ki nem fogna ezen a házon. Ez kiállta a próbát! Ha 3083 15| most már itt az emeleten hazudhatott volna hirtelen akármit. 3084 10| beütöm a pofáját!~- De hátha hazudnak majd a cigányok? Megkened 3085 11| meglepõdve. - Borzasztó! - hazudta frissen tovább. - Épp most 3086 10| Hanem... Úgy én, gazember, hazug a nevem, ha nem teszem meg. 3087 7 | karaktere. Képzeld, egyszer hazugságon kapta, mikor már majdnem 3088 14| ha nagy ritkán eltávoznak hazulról: mi lesz azalatt otthon, 3089 15| szerény ötletem. Zólyomi öreg házunk maga tán csakugyan nem a 3090 4 | ezelõtt; aztán a mi öreg házunkat is rozogának, egészségtelennek 3091 7 | õzike”?~- Hja, most nagy heccbe’ van a lelkem!~- Mifélébe?~- 3092 2 | tilos vidékeket csak úgy, heccbõl; volt inkvizíciók hõsnõje, 3093 2 | veteményes irányába.~- Nagy heccek lesznek itt az idén! - magyarázta 3094 2 | tapasztalataimat és ezeket a zárdai hecceket aztán leírjam - éjjel titokban, 3095 2 | dolog ezer érdekes, furcsa, hecces kicsiségbe...~- De hogy 3096 9 | Semmi - gondolta -, annál heccesebb!” És engedelmet kért õ is 3097 13| Te, valami nagyszerû heccet találtam ki, segítened kell 3098 4 | énvelem? A szavaimra nem is hederít, érzelmemet, szívem szeretetét 3099 13| és így tovább. Oda se hederített, bár mondták neki - hogy 3100 9 | hetedosztályú tanulók adták elõ a hegedûtanárjukkal - „a legfényesebb mûízlést 3101 16| langyos cseppjei hullanak, hegy már apró, sûrû szemcsés 3102 9 | harmadszor ivott az erõs hegyaljaiból, és a hangja eszerint lett 3103 3 | párszor ki is rándultak a hegyekbe; ott a nõvérek néha érintkeztek 3104 12| félek, hogy ráfagy a tollam hegyére, tehát Isten vele, drága, 3105 6 | polgárista; csúnyácska, hegyes állú, csak ragyogó fekete 3106 10| csak a Krisztussal mén el, hékám, azzal mátkásodott el truccbul 3107 11| megkérdezte tõle, hogy „No, Helé-énke! Mi történt az é-éjjel?” - 3108 8 | Virginia néha -, hogy a kis Helénben mi is ezt a hajlamot ápoljuk? 3109 4 | hogy az a pénz - a kis Heléné, ha már arról beszélünk - 3110 12| hasztalan próbálkozott, hogy Helénkéhez jusson, hogy csak pár percig 3111 9 | lényegre térni -, hogy a mi Helénkénk esetleg kedve ellenére is, 3112 4 | gondolok rá, hogy a mi kis Helénünk zárdába lépése mit jelentene 3113 13| még mindig kiterjed a mi Helénünkre? Ah, az a pénz! Mikor jut 3114 11| látta, egy zsebóra. Állt egy helyben, és a perceket számlálgatta.~- 3115 9 | láncon, és a szöveg pikáns helyeit Fóth tisztelendõ, mint az 3116 8 | mint szavalta” és hogy „helyenként kissé énekelt”.~Soror Magdolna 3117 4 | másik kitörve. Felugrott a helyérõl, szép, kissé nagy kezét 3118 15| az orvos úrnak is - õ is helyeselné, ha egy ilyet, egyszerücskét, 3119 4 | kedves nõvér tudja, hogy én helyeslem Berchtolda felfogását, aki 3120 5 | szeretetére vágyik, akinek helyeslése fontos elõtte! És gondolatban 3121 13| között... És sokan hallgatták helyesléssel és naiv örömmel beszédét. 3122 8 | orrán a pattanás még piros helyét -, aztán egy óvatlan pillanatban 3123 1 | csipkés szélû képet kap helyette. És megindulnak a szép, 3124 13| lesz, majd dolgozunk mi helyetted, s apánknak is kikeressük 3125 7 | kiadvány; ej, de hát ne fuss helyettem! Nem, megszégyenítesz... 3126 8 | volna, vagy valami mással helyettesíteni, a jó ízlés követelménye 3127 5 | magasra tartja, a többiek fölé helyezi? „Ah - uram, ne vígy a kísértésbe; 3128 12| úgyis Budapestre kell engem helyeztetnie; vidéken úgysem lesz nyugtunk 3129 14| ellátva; némelyik vidéki helyi-fõnöknõ után csomagokat küldöztek 3130 9 | 9.~Afféle vidéki helyiség volt az új kaszinó nagyterme, 3131 15| hallik az öreg hangja! Egy helyiségből Gizu lépett ki, nála a zongoragyakorló 3132 15| szívvel hoztuk! Legtöbb helyt még delizsánszon kellett 3133 3 | Virginia nem talált ebben helytelent, bármit mondjanak is, mert 3134 14| kielégülésben. A padban, a helyükön, még egyszer arcra borultak, 3135 16| nemsokára, a szabad levegõre. A helyükre mások, újak jönnek megint, 3136 11| Megzavarta a szokatlan helyzet, iromba nagy árnyékát látta 3137 10| Te maradj csak itt, mer’ hepciáskodnál. Jöjjön a banda; a prímás, 3138 1 | fogják fellakmározni falánk hernyók és apró kukacok a lurdi 3139 7 | legutoljára, most három hete, mikor kimenõnap után este, 3140 9 | Haydn-vonósnégyes (ó!), hetedosztályú tanulók adták elõ a hegedûtanárjukkal - „ 3141 14| Igen, de a legutolsó hetek csúnya zûrzavarai közepett 3142 8 | bizalmasan Erzsi ezekben a hetekben; a kis német most nem kuporodott 3143 8 | fiatal apácák táncai néha hetekkel elõbb el vannak ígérve, 3144 11| kertész háza közt laktak a hetesek, kerti munkát végzõ, vízhordó 3145 8 | szokásos háromhavi gyászt, heti három napon a húsételtõl 3146 7 | eluralkodni engedni a csendes hétköznapjainkon. Nem szabad, igazad van, 3147 8 | harmadévesekkel barátkozott. Egy héttel a szereplés elõtt nagy piros 3148 12| híveit, és óvta valami túl heves kirohanástól; úgy látta, 3149 15| férje! Kivált a fiatalok heveskedtek így:~- Nem is lesz abból 3150 9 | vallásos érzület, nemes hevülés - újra koccintás, harsogó „ 3151 4 | különös és fantasztikus hevüléseknek, melyek csak ritkán vonatkoztak 3152 2 | Kapossy-heccedet, de ha te csak titkon hevülsz és álmodol, és a csillagokat 3153 16| egyszerûbben, kevesebb hézaggal lehet úgy, hogy a nap van 3154 16| amelyek kis-kis mogyorónyi hézagokat kezdenek ütni a tiszteletre 3155 9 | húzta-vonta Erzsi a hiábavaló társalgást, mert mégiscsak 3156 4 | fürdõszobák, intézeteinkben hiányosak a fizikai szertárak és kísérleti 3157 14| legalább nem volt szabad hiányoznia, és a külső, testi manierok, 3158 8 | észre sem lehetett venni a hiányt. A mostani megyés püspök, 3159 14| az emberi végzet sodorta hibába, melyért oly szigorúan ítélte 3160 4 | segítségével. Az épület hibáit ki fogjuk javíttatni, betegeinket 3161 15| mindnyájan, kedvesem - de a hibákat belátni és javulni sose 3162 4 | Megharagítottam valamivel? Hibáztam?~- Ej! Mit törõdik ön énvelem, 3163 7 | nem hûltél össze itt a hidegben?~- Szóval - kezdte Virginia 3164 4 | nyelve majd kiszakadt, hogy hideglelés állt a hátába annak, aki 3165 12| folyosó másik végérõl olyan hideglelést okozott például egy-egy 3166 6 | hangzott akkor az ajtóból egy hideglelõs gyerekhang.~- Na lám! - 3167 4 | mereven álltak, készen a híg vacsorához indulásra; s 3168 5 | derûs, világos és komoly higiéniájával. Jólesõ emberi érzéssel 3169 13| tüdejû nõvérek számára; és higiénikus változtatások, javítások 3170 11| mint te õbele; hát olyan hihetetlen ez? Igaz, hogy furcsák ezek 3171 7 | téve lelógott az ölébõl; hihetetlenül sötét, nagy szemeit bámulva, 3172 6 | ember? Lennél a felesége, hihi - ugye lennél? Ugye, te 3173 10| hogy Adéla a neve; arrul híjja majd a Krisztus lakodalomba. 3174 7 | hogy oly jó német.~„Ma hímnemû délelõtt van” - mondta Marika, 3175 9 | kérdezte.~- Igen, afféle tót hímzés, a mi vidékünkön csinálják. - 3176 16| atlaszból, valódi arany és ezüst hímzéssel, és stólát is, palástot, 3177 16| az egek kékje, a fészkek, hintáló szelek, pelyhek, álmok, 3178 12| volna kezelni a dolgot, sok hipokrízissel szörnyülködött és botránkozott 3179 8 | fejét - õ ugyanis költõ hírében állt, a most zengõ négyszólamú 3180 10| piszlicár fösvény vagy, az is a híred! Kukoricára térgyepeltet 3181 15| menyasszony” felõl érkezõ híreket - melyek a Fóth néni kosztoslánya 3182 15| én lányaim nem mászkálnak hírem-tudtom nélkül a házban összevissza; 3183 12| volt, mely a klastrom jó hírén örök szégyenfolt marad. 3184 4 | egy hûtlen pálfordulásnak hírét messze fiókrendházakba is 3185 12| viszont. Mindezt az ostoba hírhordás, zúgás-búgás ellen - e csúnya 3186 16| jól tudták már Marika, a hírmondó útján, hogy a nagytudományú 3187 12| lesz rendünk és zárdánk hírnevéből? Részeg és aljas gonosztevők 3188 11| kell védeniök a zárdájukat, hírnevét, fiataljaik és öregjeik 3189 8 | osztályokban, és amit a századok históriáiból tudott és közölt, maga volt 3190 5 | Ej menjen, maga silány historikus! Már az igaz, hogy a fehérnép 3191 2 | csak ti, tizennyolc évesek hiszitek öregnek; ó, õhozzá képest, 3192 1 | ügyetlenül. Hisz a kicsik alig hisznek a fülüknek, oly reszketve, 3193 4 | tiporva, mint a nekivadult, hisztériás düh fúriája! - Ihr nichts 3194 4 | Holzernéval, ki végre is derék, hitbuzgó katolika nõ, és elnöknõje 3195 4 | továbbképzésre; ha ezzel hiteles, magasabb diploma jár. És 3196 8 | böjtjeit - vagy megtámadta élõ hitét a menten megnyíló örök Életben 3197 12| fogunk-é kapni ezentúl? Hitetlen újságírók, sötét lelkű zsidók 3198 9 | kiizzadt szalonkabátokban hithû „katolikus legények” és 3199 1 | munkaórák, gyakorlatok - hitmagyarázat, karban imádkozások, litánia 3200 8 | a bûnhõdõ léleknek! - Ó, hitnek mágikus ereje...!~Másnap 3201 12| mostanában Fóth tisztelendõt, a hittanóra elõtt az elõszobában; nyilván 3202 7 | összedugott fõ magára vonta a hittantanár figyelmét; Fóth József fõtisztelendõ 3203 12| együtt utaztunk, és azt hittük, lekéstük a vonatot: Van 3204 13| csak el sem kell hagyni a hitünket, mert hisz nem leszünk még 3205 9 | természetnek, szenvedélyesnek, hiúnak, könnyelmûnek (pedig kiskorától 3206 4 | nem parancsolta nekünk a hivalkodó, világi tudományt, sátán 3207 15| az új Fõasszony titkári hivatalában továbbra is, csakúgy, mint 3208 3 | befolyásának. Az év kezdetén „hivatalosan” is a beteg fõasszony titkára 3209 13| vannak megint a mérnöki hivataltól a tervek az újépület kibõvítésérõl; 3210 8 | csak rátermettség és igazi hivatás számítana, senkinek sem 3211 9 | semmi, de semmi kedve, semmi hivatása - ahogy odabenn hívják. 3212 3 | tekintve ez érzést, mellyel õt hivatásához késztette; imádkozott családja 3213 6 | tízéves koromban tudtomra adta hivatásom. Jaj, de mennyi hiábavalóságot 3214 12| teljék. Mert sokan vannak a hivatottak, de kevesen a választottak, 3215 4 | kis Helént talán magához hívatta õtisztelendõsége? - kíváncsiskodott 3216 15| levelet kapott este „hálás híve. Gross Helén” aláírással, 3217 12| Berchtolda maga mérsékelte híveit, és óvta valami túl heves 3218 13| csalásért; csak még tanúkul ne hívjanak bennünket! Igen, errõl önnek 3219 12| kinn a világban flörtnek hívnák az ilyet. No, az meg éppen 3220 8 | bölcs, öntudatos nõ (ezért hívom én csak Böskének, másképp 3221 7 | betûket. Abban a percben hívták fel segíteni, alig hogy 3222 7 | egy „szökellõ õzike”?~- Hja, most nagy heccbe’ van a 3223 16| 16.~Május - boldog hó - tavasz teljessége! Érett, 3224 3 | terhessé is vált az esetlen hódolat, melyben a vénebb apáca 3225 5 | teremtéssel; - az õ lelkes hódolata e kiváló nõ iránt milyen 3226 8 | vannak ígérve, szétkapkodva hódoló növendékek közt; a lassú 3227 8 | hanem mint társaságbeli hölggyel. Vajon, hogy beszélnek? 3228 9 | s egy nagyorrú, sovány hölgy rezedaszín ruhában cimbalmon 3229 3 | érintkeztek is a város katolikus hölgyeivel, a zárdában tartották a 3230 8 | mert egyenletes, jóízû hötyögéssel rázta, ringatta a nevetés. 3231 7 | keresgélt a nevek közt egy hóhér nyugalmával, figyelmesen 3232 6 | die möcht schon der Kukuck hohl’n von da!” Hahaha!~Úgy utánozta 3233 7 | villámgyorsan csúszott bele - (hókuszpókusz) - egy kék papirosba kötött 3234 16| mindegy, hehe! Lám a föld és a hold és az egész naprendszer 3235 6 | kisasszonyok csak regényeskednek; „holdfény” - ki tudja, milyen rossz 3236 2 | szünidõn. A portré, a lugas, a holdvilág, a falusi nagybácsi kertje... 3237 6 | meg Gidu kártyát raktak a holdvilág-fénynél az ablakpárkányon, pasziánszot, 3238 16| együgyüség arról, hogy az édes holdvilággal valami kis huncut kis picurka 3239 9 | hadd ábrándozzon rajta a holdvilágnál (mind a vízig szárazon!), 3240 11| következõ pillanatban rémülten, holtraválva sikoltozta el a szentek 3241 7 | bejöttem. Õ is elkísért Holzerékkal együtt. És az asszonyka 3242 6 | katolikusban, ugye? Persze Holzeréknál ösmerkedtél meg vele? Szép? 3243 15| barátnőjénél, a derék, hű katolika Holzerné-nál fog lakni (gyámatyja előre 3244 9 | Mondd csak - kérdezte késõbb Holzernét -, ismered te Kapossyt, 3245 7 | régen volt neki; hallottam Holzernétól, de elváltak, mert a leány 3246 4 | városban barátságot kössön Holzernéval, ki végre is derék, hitbuzgó 3247 4 | Azután most is ezzel a Holzernével való barátkozás! Mire volt 3248 7 | lehet az arcél, a profil, a homlok és fej karaktere, melyeket 3249 9 | a fiatal leányok bodros homloka mögött rejtõzik...~- Az 3250 6 | másnap göndören lógjon a homlokába. A folyosó felõli ajtón 3251 5 | És ahogy a szenteltvízzel homlokához ért az ajtónál, éhségét, 3252 14| Magdolna, Magdolnám - ó, tedd a homlokomra a kezed egy pillanatig!...~- 3253 3 | áruló részeket takarja be: a homlokot, a hamar ráncosodó halántékot, 3254 1 | érintették csak a huncut homlokukat - borzongva, felületesen 3255 4 | zerstreute Gräd’ln. Minden hónapban kimennek ebédezni rokonokhoz, 3256 1 | kertje ez. A nyári csend hónapjaiban feldajkálták piciny magzatjaikat, 3257 13| bizony pihentetni akarták hónapok óta; de õ akart tanítani, 3258 8 | hogy most soká-soká, tán hónapokig vagy még tovább nem fogja 3259 8 | öreg pap volt, egy rideg hónapos szobában élt a kis fizetésbõl, 3260 6 | jelentenivalóm az Öregnek. Egy hónappal ezelõtt, szeptemberben még 3261 4 | próbaidejét (ez is új szokás) hat hónapra rövidítették három év helyett. 3262 12| hisz már úgyis három-négy hónapról van szó mindössze, akkor 3263 15| szülõktõl és rokonoktól, a honi vidéktõl; tizenhat évünket 3264 12| volna megmondani, mitõl, honnan, ki által kapott lábra.~ 3265 11| Itt akkor még teljes csend honolt; ám felsietõ léptei zajára 3266 10| ugatod itt messzirõl szegény hoppszüzeket? Elég azoknak a maguk baja, 3267 6 | a mi leveleinket is az hordja ki. - Hány esztendõs maga; 3268 8 | volt, és õ volt a kifutó; õ hordta haza a kész munkát, és tizennégy 3269 12| Szóval, még mindig elég hõs és elég szerelmes vagyok; 3270 11| megindultak lefelé; már hõsen, bátran mind, szervezett 3271 5 | földre szállt angyal, egy hõsnõ; tudom, tudom. Hehe!~- No, 3272 2 | heccbõl; volt inkvizíciók hõsnõje, vannak itt szövetségesei 3273 8 | regényes, komoly tragikai hõsnõnek érezte magát. Ó, sokkal 3274 8 | délelõtt folyamán még egy hosszabb énekes misét is hallgattak. 3275 16| csak kissé cirkalmasan és hosszadalmasan és sok maradékkal. Mivel 3276 15| de el akarta kerülni a hosszas magyarázkodást és esetleges 3277 1 | mikor úgyis oly rettentõ hosszúak az ifjúság üres napjai, 3278 8 | tárgyaláshoz arányítva kissé hosszúnak találtam, és nagyon megindító 3279 2 | belül, bár külsõleg ilyen hosszúra megnõttem, mint a boldogult 3280 8 | zsebtükörrel. A bejáró földijével hozatott egy tenyérnyi púderpapirost 3281 3 | a gárda; egy régi püspök hozatta ide õket; az, amelyik megfogadta, 3282 4 | amelyik elmebeli képzettséget hozhat és némi befolyást, jártasságot, 3283 11| Hát ezt csak rendbe kell hozni - vagy mi? Te itt csücsülsz 3284 3 | alapítványi helyre vagy dús hozománnyal, s ha megszálltak itt egy 3285 8 | õk úgy gondolják: ez a hozomány elrendezné a sürgõsebb bajokat, 3286 7 | belepirult. - És milyen tudást hoztál készen ide, mennyi ékesszólást, 3287 8 | alkalmakra; képzeld, el is hoztam ide azt a ruhát. Egyszer 3288 15| évünket mily könnyû szívvel hoztuk! Legtöbb helyt még delizsánszon 3289 4 | amit említettem, fel volt hozva, hogy rendházunkban nincsenek 3290 8 | és nem találtál magadnak hozzád illõ életformát. Voltak-e 3291 8 | csakugyan szobacicus-arc, hozzáférhetõ, jellegtelen és közönséges 3292 2 | összeismerkedni vele, csak nehéz most hozzáférni. Annyit tudok, hogy eddig 3293 15| képesnek. Megmondta, hogy hozzájárulása, sõt tudta nélkül szánták 3294 15| említeni akartam, amihez hozzájárulását kell kérnem - de nem, körülbelül 3295 5 | Virginia az itatóvályúkat, hogy hozzájuthasson. A fehér fátylas múmiaarc 3296 8 | feleség! Mit tegyek, mondd? Hozzak tán Kapossydtól valami emléket, 3297 13| Máramarosszigeten. Csak még ide ne hozzák vallatni a csalásért; csak 3298 7 | sorsáról, Erzsi elszántan hozzálátott, hogy zavarba hozza, belebonyolítsa, 3299 2 | összemosolyogtak, és akkor Marika hozzálépett, megállt szorosan mellette, 3300 12| arra kérem a jelenlevőket, hozzanak ily irányban határozatot, 3301 4 | több gyerekleányt adtak hozzánk nevelésbe magyar úri családok; 3302 13| földhöz vágta a szivarját és hozzásietett; fölemelte, a bõrdívány 3303 8 | nagybácsi, de nem volt kedve hozzáutazni), és Marika sütögette a 3304 4 | ügyesebbek nálam, és inkább hozzávalók! Ach!... - Reszketõ arcvonásokkal, 3305 8 | püspök, e rettentõen kövér, hüllõszemû öregúr, aki beszentelte 3306 9 | épp neki való; egy olyan hülyének, aki még a szépségét sem 3307 2 | Akarva-nemakarva magára szedi ezeket a hülyeségeket. De te idejöttél tavaly, 3308 6 | tacskóban, amíg bele nem hülyült a zárdai tempókba. Egy apáca... 3309 8 | ostya elnyelése és a földi hüvely teljes kihûlése közötti 3310 8 | sajátos, idegen „réndetlen” hüvelybõl, mely az õ hatalma korlátaira 3311 3 | elszabott, önérzetgyilkos hüvelyekben - itt csakhamar meglelték 3312 9 | csak legyünk jók az õ kis húgához!~- Mondd, nem gondolod-e 3313 15| õt kívánjuk - az elsõnek húgát, ki velünk együtt úgyszólván - 3314 11| fejetlen idõben kissé nagyobb hûhóval ment minden, mint egyébkor. 3315 8 | viharral.~És sajkád gyõz a hullámok felett.~Akarj, s foszlik 3316 7 | rajzú vonal, mely gyengéd hullámokba törött a kissé éles áll 3317 16| fejükre az ég langyos cseppjei hullanak, hegy már apró, sûrû szemcsés 3318 5 | boltozatos kõkapun át. Már hullatta magját az a különös, nagylevelû 3319 16| utakon, a drága, nagy fák hullós virága meg friss lombja 3320 13| míg óriási verejtékcsöppek hullottak végig kövérke arcán; aztán 3321 7 | egynegyed is elmúlt. Mondd, nem hûltél össze itt a hidegben?~- 3322 7 | beszédhangja volt, és annyi humort, szeretetet és lebilincselõ, 3323 16| Király Erzsi lépett ki, huncutul rámosolygott, és meglökte 3324 12| kísérletet, mely szemet hunyásra akarta bírni. A távolság 3325 4 | ijedten kapta össze magát, hunyászkodó, elszelídült arccal nézett 3326 5 | tud gondolkodni; - aki nem hunyja le szempilláit az ima áhítatában, 3327 4 | kertben felébredtek a korán hunyó nappali pillék és a Szûzanya 3328 5 | úgy szerette ezt, ha félig hunyt szeme pilláira süttette 3329 16| módszertankönyvet kezükben hurcoltak, vagy egy gazdaságtant ajkukra 3330 7 | Töffler azt mondta, hogy a hûség az német erény.~- Biztos, 3331 7 | Biztos, hogy szerelmi hûséget értett?~- Nem tudom. Õ olyan 3332 8 | gyászt, heti három napon a húsételtõl való tartózkodással.~A nõvérek 3333 7 | üvegszekrények közt, melyekben hússzínû viaszábrák voltak emberi 3334 12| drága, meg fogja lepni húsvétra egy doboz kuglerral; mindennap 3335 9 | Másodszor, hogy tegnap, február huszadikán lejárt a gyászidõ Würdigéért, 3336 4 | szervezete volt, és már túl van a húszas éveken. S az sem kellene, 3337 12| negyvennégy év? Én már a huszonharmadikban vagyok, lássa! Isten vele, 3338 11| Helénnel; és ott, az éj hûvösségében, a falszobor elõtt szerelmi 3339 3 | éjszakára, kilencágú koronás huzattal vonták be a vendégpárnákat, 3340 13| külön; az apró csatákról és huzavonákról körülötte még csak tudomást 3341 9 | nem kell messzire menni - húzódozott a fiatal pap gyanakodva. - 3342 11| meg csendesen a fal mellé húzódva; a három cigánylegény lélegzetfojtva 3343 9 | vegyük a jelenlevõkrõl! - (húzta-vonta Erzsi a hiábavaló társalgást, 3344 4 | van, hát zöldek, és alig húzzák-vonják magukat. Pfuj, milyen rendetlenség! 3345 6 | apáca minden mozdulatát. Az I-es hálóból szökött át a kis 3346 4 | ausgelassene! Ihr Pinkln! Was hab’ ich gesagt? Sind Sie stumm? 3347 15| hogy a veszélyes kaland idáig sikerült. Ah, mit is művelt? 3348 1 | valamit áldozni akartok, ideadhatjátok!~- Igen, jó lesz - mondja 3349 10| érdekelte, mint a hajdani ideál, Komoróczy Sára.~~ 3350 7 | Würdigét akar csinálni az ideáljából.~- Ne mondd, te! No de ilyet!~- 3351 9 | felhasználni, és nem mer az ideáljára még jól ránézni se!~Választ 3352 2 | szalad, mindig közös az ideáljuk. Minap az üres rajzteremben 3353 9 | Fõasszony meg valósággal ideálom volt, bérmaanyám, emberi 3354 9 | jóba vagytok? Szeretném, ha idecsalnád egy kicsit!~- Aha! Érdekes, 3355 1 | pöszméték között; és végre ideérni a drótsövény kerítette lombos 3356 14| élet, más test és - tán idegalkat, igen! Hisz azért van, hogy 3357 7 | fejlõdnek; csak az õ elgyötört idegeit hagyják békén, csak legyen 3358 1 | káplárhang csattogó zsémbelését - idegekig ható, meg-megújuló árját 3359 8 | nagy árvaságának, nagy idegenségének; jólesõ, szerelmes, érzelmes 3360 8 | bölcsesség; de ösztönös idegenséggel maradt távol a zárdai politika 3361 8 | novícia-apácák modoros félszegséggel, idegenül állongtak a zongora körül. 3362 14| És ez... ez a másik... idegességed velem szemközt bizony: kissé 3363 7 | valami kívülrõl... messzirõl idehozott fáradtság és közöny, és 3364 9 | testvért, se rokont, egyenesen idehozták az apácákhoz.~- Aha! Ilyesmit, 3365 12| kolostor szellemét ez az idei, furcsa, új, szabados szellem, 3366 15| mely a vizitek hivatalos ideje a zárdában) - meglátogatta 3367 10| beállítok most, éccakának idejin; de még azt se hidd, hogy 3368 2 | ezeket a hülyeségeket. De te idejöttél tavaly, és alaposan rendbehoztad 3369 4 | a Márthák, most van az idejük! Én csak öreg trombita vagyok, 3370 15| munkája megkönnyítésére - hogy ideküldjük mellé kisegítõül az igazi 3371 16| alsóbb osztályok vizsgái idestova el is kezdõdtek már az újépületben: 3372 9 | szavazni jönnek és mind ideszállnak... Jaj, futok, már ordít 3373 2 | kicsit odább diszkréten; itt idillt zavarunk!~Nevetve intett 3374 12| kivált most, az átmeneti idő fejetlenségében itt lábra 3375 15| elfecsegtem itt a drága idõbõl magamról, magunkról; bocsásson 3376 15| is. „Némöt kutyák! Cudar, idögön frajjok!” - morogták utánunk 3377 14| percben, sok ezerszer, tán az idők végeztéig - hogy vérontás 3378 3 | apácagenerációt - s a penziósok, az idõk e tanúi most már a balszárnyban 3379 4 | én rég; az együtt töltött idõkre már szégyell emlékezni; 3380 7 | alatt és a többi?... Az idõnk mindenhogy letelik...~- 3381 8 | töméntelen sok év óta már, ha idõnként cserélõdtek is a személyek 3382 14| apró holmikkal is kevesebb idõre voltak ellátva; némelyik 3383 4 | vagyok ezekben, de az orvos idõs ember, katolikus ember, 3384 13| iskoláink számára. Ma még nem idõszerû - adja a Jóisten, hogy négy 3385 8 | ki jelenleg városunkban idõzik” - írta a helyi újság. Csak 3386 16| asszonyai, sõt szerelmes ifjai is ismerték, szerették, 3387 8 | jelezve mindenütt a lantos ifjak énekét. A bíráló aztán ki 3388 4 | vétkeztek, és mindig, míg csak ifjúságuk el nem múlott...~- Alighanem 3389 15| kikkel hajdan még gyengéd ifjúságunk idején együtt utaztunk ide 3390 15| áldozatkész segéderõt, Virginiát, igaz-e, aki már a boldogult oldalánál 3391 8 | hát újra megtanulni, és igazában csak azért „ugrott be” most 3392 13| vagy apácaruhában. Nincs igazam, Gregoria kollégácska?~Neki 3393 9 | csak egy kicsit terelni, igazgatni kell még a dolgot - a jó 3394 9 | nyolcadosztályos gimnazisták igazgatói engedéllyel és néhány tanárjuk. 3395 8 | papiroson legalább õ az igazgatónõje; ha tényleg minden a Magdolna 3396 2 | városi iskolaotthon, mindjárt igazgatónõnek ülök bele; hisz õ az alapító, 3397 7 | hiábavalóságot beszéltek, tankerületi igazgatóról meg érettségi szabályzatról, 3398 12| legyünk kevesen, de mind igaziak, kikben Urunknak kedve teljék. 3399 14| borocskát azonmód eltették más, igazibb alkalomra; és csüggedt kedvben, 3400 10| bankóval és cigánnyal; igazit - fehérszemély nélkül, konok 3401 2 | nem tudnám úgy intézni, igazítani a szerelmet, mint te. Engem 3402 8 | megnyíló örök Életben és Igazságban... ó, és ha e pillanatnyi 3403 16| hogy kimutassák, milyen igazságosak a másvallásúakkal is. No, 3404 12| hadd emlékeztessem arra az igazságra, amit soror Leona testvérünk 3405 15| szép, hasznos új dolgokban igazuk is lehet; nekünk már csak 3406 13| villanyvilágításról szólunk, hát igen-bizony a múltkori, éjszakai csúnya 3407 8 | hajtotta barna fejét, és igent intett a zsebkendõbe, vagy 3408 3 | késõbb, mikor egyre kevésbé igénytelenné, csakhamar terhessé is vált 3409 1 | milyen veszejtõ, drága, bûvös ígérete minden földi örömnek, vétke 3410 13| mai szentmisét is, ahogy ígérte? - De... mi baja, az istenért? 3411 8 | hetekkel elõbb el vannak ígérve, szétkapkodva hódoló növendékek 3412 1 | mereven nézte õket, nagy, igézõ szemei beteges tekintetével; 3413 1 | enyhítõül számít e buzgóság, és igyekeznek láttatni magukat az osztályfõnök 3414 14| teljesen, mi emberek. Mégis, igyekeznünk kell erre ugye, hogy aztán 3415 12| és vezetőt mutat nekünk, igyekezzenek minden erejükkel és viseletükkel, 3416 4 | volt a kandidátnõk fõnöke, ígyen szokta oktatni báránykáit 3417 9 | hazamenést intett - a papok nem ihattak éjfélen túl a másnapi mise 3418 11| akinek helyén az esze és nem ijed meg egyhamar.~- Hadd lássuk 3419 13| dolog; megint futkosás, ijedelem, skandalum, mint a minap!... 3420 13| talán még azelõtt, elsõ ijedelmében lihegte el valakinek a folyosón; 3421 6 | ragasztotta le. (Csak ne ijedjen meg, itt nem baj, ha megtudják, 3422 1 | fülüknek, oly reszketve, ijedt-kedvetlenül közelednek a gyümölcs felé.~ 3423 13| reggeli előtt, arcán az ijedtség és felindulás minden jelével 3424 1 | egy körfésûs szöszke az ijedtségtõl még halványan. - Ez igaz? - 3425 15| veszedelmet; a züllés e mostani, ijesztõ képét.~- Ó, magamnak sincs 3426 13| mint novíciákat) - akkor illa berek, nádak erek - még 3427 11| elõkeresték a kötelet; messzire illant már a mocskos kísértet régen. 3428 11| a hideg helyen - s most illanva tûnt a kandidáták szakasza 3429 10| borgõz vegyes és fanyar illatai páráztak. A két italos kicsiny, 3430 1 | a friss, boldog „világi” illatot, mely a külsõ levegõvel 3431 1 | Mert itt a füvek bizony nem illatoznak ájtatos tömjént és halotti 3432 1 | hajukat, és már „igazi” kávé illatozott az asztalon, aztán könyvestáskával 3433 1 | csüngenek a kocsányon, és olyan illattal töltik meg az apácazárda 3434 7 | eszmecsere alatt aligha lehetett illedelmes csend. No, ne értsenek félre, 3435 4 | elébe járultak.~Mindketten illendõen lesütött szemmel, gyászoló 3436 13| Hogy bárkit is váddal illethetnék, kedves? Hisz én nem is 3437 15| rég sürgetett betegüdülõt illeti, erre nézve nekem van egy 3438 4 | jelöltet vagy képezdésznõt illették. A sötét öreg ház át meg 3439 13| válaszul arra a kérésünkre (illetve a gyámleányéra), hogy nagykorúsításába 3440 8 | találtál magadnak hozzád illõ életformát. Voltak-e kérõid?~- 3441 9 | nehezebb, mert a költészet illúziókat táplál. De ami a fiatal 3442 3 | alatt ritkán volt része ilyenben; de a fiókházban, hol éveket 3443 2 | fiatalsága gyötri, és az ilyenbõl baj is lehet, ha az ember 3444 7 | nem csinál nagy dolgot ilyenekbõl. „A csend - szokta mondani - 3445 3 | idõben volt ez, mikor itt ilyenekkel lehetett fogadkozni büntetlenül. 3446 13| meg voltam lepve, és az ilyeneknél kés is szokott lenni, és... 3447 2 | tartok; de hidd el, itt csak ilyenformán lehet kibírni. - Vagy úgy, 3448 9 | tudja tanár úr - szoktak ilyennel gyerekeskedni még a nagylányok 3449 9 | bizalmas, de jó szemem van ilyesmihez. Még bajor földrõl hozott 3450 15| szokták. Virginia, máskor az ilyesmik szenvedélyes intézõje, most ( 3451 12| adni addig. Bizony, itt ilyesmivel is foglalkozik unalmában 3452 14| élt ma, és minduntalan új imába kezdett. Teltek az órák, 3453 4 | forrón megvezekeltek bõséges imában a hideg kövön azért, hogy 3454 13| megzavartan hagyta magára imádásig szeretett és csodált barátnõjét.~~ 3455 1 | hitmagyarázat, karban imádkozások, litánia az ájulásig, hideg 3456 4 | a kertben. Mikor együtt imádkoztunk itt a nagy fa alatt, aztán 3457 3 | szemlélték a dolgok folyását, és imádkozva készülõdtek az égi menyegzõre. 3458 5 | Délután felszökött a láz. Imádkozzatok érte!~- Igen, igen! - bizonykodott 3459 8 | lefekvés elõtt is a hálóban imádkozzék ágya mellé térdelve, a ruhásszéknek 3460 7 | el az osztály fölött.~- Imádkozzunk, halottunk van! - mondta 3461 4 | Szemét lesütötte volt, mikor imádottja újra nem vette észre pillantását, 3462 8 | nem kevesebb misével és imádsággal. A legtöbb növendék hazament 3463 4 | testvér, hogy megzavartam imáját látogatásommal; s még inkább, 3464 13| de nem súlyos vezeklések, imák, böjt, penitencia gyötrelmei 3465 8 | délfelé ájultan esett ki az imapadból; rokona, egy soror, karjaiba 3466 4 | tudhassa, hol hagyta abba az imát. Úgy mozgott, olyan volt, 3467 11| tapasztalatlan is, és most imától, virrasztástól bódult. S 3468 4 | és lábával dobbantott az iménti, néma visszautasítás miatt, 3469 13| érdekében halaszthatatlan immár valami kis hegyi üdülõhely 3470 16| emberiséget. Még egynéhány ilyen impertinens kis lyuk - akkor jön egy 3471 15| Szidu jól hallotta, mikor indignálódva tiltakozott: „Nem, nem - 3472 8 | mindennap tapasztalhatjuk (indokolatlan derültség!). Különben ily 3473 4 | készen a híg vacsorához indulásra; s õ még mindig rázta, rázta 3474 4 | hogy akaratom ellenére az indulatosság vétkébe sodortam. Én másképp 3475 11| így ni! Ti maradtok; ezek induljanak erre a hátulsó lépcsõhöz! 3476 12| idõben már-már lanyhulni indult mûszerelmek újult lángra 3477 9 | középkorú nénik látogatóba indultak egymáshoz. Erzsi már régebben 3478 5 | hároméves csöpp totyogós; az inge kicsüngött hátul. Közönyösen 3479 1 | sárgul a pázsiton - micsoda inger, milyen veszejtõ, drága, 3480 1 | mozgalom, szabadság veszejtõ ingereit. Si-étni! - recsegi egyre, 3481 4 | többen legyünk e szerzet ingyenes szolgálatára, hogy sok új 3482 15| tárgyalnivalója a sok idegen, innen-onnan összekerült vendégapácának 3483 4 | egy fél percet késtem az inspekcióról, hogyne emlékezném! - mosolygott 3484 6 | szegény ijedt kis novícia inspekcióz még köztük, a szép Gerolda, 3485 12| Recht, liebe Schwester! - integetett és hadonászott feléjük Kunigund, 3486 8 | korában jól ismerte a helyi intelligencia minden kis ügyét, pletykáját, 3487 8 | hallgatták Berchtolda anyás intelmeit a szeretetrõl, a tökéletesedésrõl 3488 5 | életkorához képest szokatlan intenzitással érezte most a gyomor kívánságát; 3489 3 | tölt el, szûkkörû, de annál intenzívebb és teljesebb új képzeletvilággal 3490 4 | ritka vendég itt nálunk az internátusban - folytatta az öreg németül, 3491 4 | rendházunkban nincsenek fürdõszobák, intézeteinkben hiányosak a fizikai szertárak 3492 3 | nekik órákat, és állami intézetekbe küldték levizsgázni, hogy 3493 4 | ne kelljen világi, állami intézetekben vizsgázni, keservesen magukban 3494 15| jövedelemforrásokra, új „modernes” intézményekre! Az ötvenezer forintocska - 3495 15| az ilyesmik szenvedélyes intézõje, most (sajátságos) lanyhának 3496 7 | élvezve a tegezõdés titkos intimitását. Odabent a már fûtött tantermekben 3497 11| találta el Erzsi nagy intuícióval és igen meglepõdve. - Borzasztó! - 3498 1 | kívánságnak, sóvár kísértése az ínynek!... Ó, ártatlan fagyümölcs! 3499 8 | örökké valami léha és bûnös inzultus ellen védekeznének. Ott 3500 14| tudok örülni munkának, földi iparkodásnak és erénynek - csak teáltalad 3501 15| pénztõl fosztotta meg az iparkodó derék szerzetet. - Ám a 3502 7 | észrevétlen az ócska Fehér Ipoly kék bekötõpapírját. Zörög 3503 7 | kék papirosba kötött Fehér Ipoly-féle fizikakönyvbe, annak is 3504 2 | milyen kedves leveleket ír; olyan Kármán Fanni-ja stílusban, 3505 3 | szerzetünkért, mert csupa iránta való szeretetbõl megnehezíti 3506 8 | nehezteléssel viseltetnek irántunk, és mindig egymás közt vannak.~- 3507 8 | Különben ily hosszú dolgozat írása nagy szorgalomra vall és 3508 8 | nyiratkozna!) - vagy keze írását? Egy szem mogyorót a giardinettbõl, 3509 13| szerda; vasárnap a választás, írásban kérni kell a méltóságos