Fejezet

  1 1 |          személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet;
  2 1 |          ebből remélem, hogy a halál sem lesz közelről olyan rémséges,
  3 1 |          módos, öreg svábok - látnom sem kell, ha nem akarom. Segítségre
  4 1 |               Azután még gondolkozni sem szoktam azelőtt három éven
  5 1 |        becsesebb játékszert ennél el sem gondolhatok magamnak. Ilyen
  6 2 |             noha a titkunkat egyszer sem árultam el. Tudtam, hogy
  7 3 |            gonosz vagyok, és egy szó sem jött a torkomra.~- A gyertyatartót
  8 4 |              zongoratokbeli „szobát” sem háborgattam többet, és néha
  9 4 |             világon, aminek mi hírét sem hallhatjuk soha itt!...
 10 5 |      rangjáról; külföldies, „semmire sem használható” tudományával
 11 5 |            helyes talán és semmiképp sem igazságos; de bevált.~Szép,
 12 5 |         mindazzal is, amit egyik fél sem említett; a rejtett rugókkal.
 13 6 |             alakon; pedig azelőtt rá sem ért észrevenni az ilyeneket.
 14 6 |             az arcom fölé hajolt. Ma sem tudom, hogy történt az,
 15 6 |              elkomolyodást, de magam sem értettem tisztán. Édes elgyengültség,
 16 6 |            már elintéződött. Egyiket sem viszonoztam.~Azon a héten
 17 7 |          senkit, még ezt a Vodicskát sem tudom lekötni, megtartani.
 18 7 |        gyorsan, dacosan -, én sehogy sem vagyok elég jóravaló a maga
 19 7 |               de mint rendesen, most sem jött el senki közülük. Pedig
 20 7 |         kicsit zavartan. Mintha maga sem tudná biztosan, hogy vélekedjék
 21 7 |          tudom, hogy mi lesz - magam sem képzelem el még, hogy miképpen -,
 22 7 |       mellett nem volna jó tán neked sem; és a lányságból is elég
 23 8 |             adta tehetségem, ízlésem sem volt mindig. Ezzel is, ki
 24 8 |               nem felejti egy percre sem; annál inkább, mert nyilvánvalóan
 25 9 |           erre áhítoztam, és egyébre sem talán.~Ilka búcsúzáskor
 26 9 |             ilyesmit gondoltam -, az sem végső lemondás és elszakadás
 27 9 |           higgye - nem vagyok őrült, sem gonosz. De lehetetlen, lehetetlen,
 28 9 |           bánok semmit már. Egyikünk sem fog így szeretni soha többet.
 29 9 |               De egy pillanat feléig sem voltam kísértetben, hogy
 30 10|     természetesnek találta, hogy szó sem lehet az ilyen látogatások
 31 10|             Ha megtudnám, hogy senki sem hisz, én akkor is hinnék.
 32 11|             meg akarja nyerni. Nyoma sem látszott nála a családi
 33 11|              rendezkedéshez. A bútor sem volt így elég, sokat kellett
 34 11|         mondanak még így, h-val írva sem), ügyvéd szintén és már
 35 11|              később, mivel az idegen sem játszott a keze valami hibája
 36 11|           elgondolkozva. - Ha semmit sem fésülne fölfelé, hanem az
 37 11|        különben könyvtárnyi tudomány sem volna elég. Egészen különös,
 38 11|            olyan nagy eset az; semmi sem nagy dolog közelről. Vagyis
 39 12|             vagy fűtőfa-megrendelést sem végeztem el magam, saját
 40 12|            Jenő új kartársa. „Hát ma sem maradhatunk magunk!” - dörmögte
 41 12|             nem nézett ő soha semmit sem alaposan, „tudományosan” -
 42 12|       Melanie-t a társaságos életben sem lehetett volna mellőznöm
 43 12|             ezt, tán egész életemben sem gondoltam rá, vagy szándékosan
 44 12|      úritraktus”-át. Már akkor senki sem beszélt róluk, már régen
 45 12|     kataszteri hivatalra vártában ki sem mozdult az odvából: „A sok
 46 13|         Sándorka öcsém első miséjére sem tudtunk átjutni a szomszéd,
 47 13|           csukló hangon, pedig senki sem mondott neki ellent. „Isten
 48 13|              Úgy látszik, ennyi pénz sem volt kéznél.~- Jenő, lelkem,
 49 13|                 Semmiképp! Erről szó sem lehet most választás előtt.
 50 14|             én mellette állok, és el sem pillantva még a beszélő
 51 14|             csak soha egy pillanatra sem szabad levágyni vagy beljebb
 52 14|             hogy a legrosszabb dolog sem olyan rossz, hogy óvni és
 53 14|       diadalkapu alatt.~De már semmi sem történt! Mozgalmas és teli
 54 14|            Nem tudtam volna magamnak sem beszámolni, hogy miért;
 55 14|           vendégek elutaztak, már ki sem mentem a vonathoz a búcsúztatáskor,
 56 14|    tájékozódni az ügyekről, de senki sem tudott felőle, hogy mit
 57 14|          reggelére vártuk. Az utcára sem volt kedvem már kilépni
 58 15|       szerencsés, egységes élet után sem lehetnék egyéb, mint ami
 59 15|       öregasszony; sőt tán akkor meg sem tudnék ebben így nyugodni,
 60 15|            tudok, nem tudok még most sem rettenet nélkül, felindulás
 61 15|            volt csak az egész, semmi sem történt.~Anyámnál laktam
 62 15|            heteken át még véletlenül sem fogta meg a kezem beszéd
 63 15|           nem volt elég az energiája sem a kiszakadásra, sem a felülkerekedésre.
 64 15|        energiája sem a kiszakadásra, sem a felülkerekedésre. Ezeket
 65 15|            tűrhetnek prozelitákat,43 sem férfit, sem nőt. Ma már
 66 15|          prozelitákat,43 sem férfit, sem nőt. Ma már mindenkinek
 67 15|             független, férjetlen nőt sem, hogyha kedvére éli világát
 68 15|       kikívánkozik belőle. Hiszen rá sem értem gondolkozni még. Nem
 69 15|              felszámolatlanul, észre sem véve, soha nem gondolva
 70 15|          korai még most ez. Hisz fel sem ocsúdtál még a nagy fájdalomból.
 71 15|         világosan, amit odáig István sem tudott, hogy a végrendeletében
 72 16|   dévajkodnak, élik világukat, észre sem véve a nem odatartozót.
 73 16|             társaságban, rájuk ügyet sem vetve. Istenem, hát elég
 74 16|           lehet, hogy a pénz értékét sem értettem igazán át és az
 75 16|        legalább egypár évig gondolni sem szabadna egyébbel. A pénzed
 76 16|             szeretnének lerázni, fel sem venni, de nem hagyja békén
 77 17|          vagy cipője hibázott. Észre sem vette az életét; s az élet
 78 17|              ennyi is elég. Világért sem kívántam volna az ő helyzetét
 79 18|            és ezek a kamaszok szólni sem mernek hozzám!” Nyilván
 80 18|             csinos tisztaságot; most sem kegyelemből akar tartani,
 81 18|         siettetett, bár ezt magamnak sem vallottam be; a válasza
 82 18|            nem hagyom zavarni magam, sem szétválasztani attól, aki
 83 19|         hoztak itt mindent; de senki sem látott a kártyájába egészen.
 84 19|            korú férfiak is...~Semmit sem szólt, mintha semmi sem
 85 19|              sem szólt, mintha semmi sem történt volna. Egyébről
 86 19|                gondoltam -, egy szót sem! Jöjjön, amit akar! Valahogy
 87 19|          volt nekem Szinyéren házam, sem fekvő vagyonom... semmim!
 88 19|               de annyi sok régi, meg sem nevezhető szépség és különösség
 89 19|           lesz valahogy! Az különben sem az én dolgom!... Most csak
 90 20|             Dénes... ilyennek eszébe sem szabadna jutni most már.
 91 20|              nagyon erős, mert semmi sem nagyon fontos neki, és kiforgatni
 92 21|         olyan módra, mint akit semmi sem köt, mintha egy napról a
 93 21|          róla a fél város; amiért ki sem mozdulhatok, nem hallom
 94 22|   szerelempercek is; de egyetlen szó sem hangzik el nyom nélkül.
 95 22|    feszüléseit; de magunkfajtánál ez sem lehet. A nevelésük vagy
 96 22|              most, és nyilván eszébe sem jutott, milyen más volt
 97 22|             a kedélye, a régi humora sem veszett el. Ő sohasem vette
 98 23| stílusgyakorlatok voltak azoknál, de sem közvetlenebbek, sem emberien
 99 23|               de sem közvetlenebbek, sem emberien melegebbek. De
100 23|         igazságait. Igen, az anyaság sem csupa ösztön; hisz nem vagyunk
101 23|                volt neki; hisz senki sem várta tőle, hogy másképp
102 23|                Úgy látszik, hogy azt sem éreztük nagyon fontosnak.
103 24|  természetünkké vált; már elképzelni sem tudtuk volna magunkat más
104 24|              életben.~Dénes különben sem volt már az, akivel komoly
105 24|            uralkodó. Ő ugyan semmibe sem avatkozott, szegény, soha.
106 24|        ízlett már mindig, az ételben sem válogatott, hanem a rossz,
107 24|            piszkos szájjal, de maguk sem híve suttogott félig sejtetőn