bold = Main text
    Fejezet                                     grey = Comment text

  1 1     |          kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre,
  2 1     |            az ember, ami tőle telt, s amit az életével általában
  3 1     |         ember erősebben a másiknál, s nem érzi híját olyan dolgoknak,
  4 1     |              mint bármikor azelőtt; s ebből remélem, hogy a halál
  5 1     |            viaskodik a gyerekekért, s azt hiszi, ez mindfogytig
  6 1     |         lapozgatom néha a múltamat; s csak egyszer-egyszer jut
  7 2     |         elnyúlt a Hétsastoll utcáig s a Hajdúvárosig; később,
  8 2     |        lehetett szaladni az ólaktól s a régi aszaló romjától a
  9 2     |         jeleneteket, apró eseteket, s azt is elváltozott formában,
 10 2     |           nevem Vulpaverga királyné s az övé Rombertáró király.
 11 2     |             járkálunk itt a földön, s a grószi házában csak véletlen
 12 2     |    lesúrolni reggelre a leveleket - s egyéb rendetlenséget csinálnak.
 13 2     |           volt guvernánt3 tartotta, s a két felnőtt lánya is tanított
 14 2     |           volt kicsit a német szó - s egy-két szepességi cselédleány.
 15 2     |            is, de otthon, a kertben s az ólak körül, zavartalan
 16 2     |      miénkkel meg a szomszédnéival; s a bábuimmal nem is igen
 17 3     |             Balra a konyha nyílott, s a pitvarban volt egy régi
 18 3     |   aranyrámás, krinolinos pasztellek s az ócska, piros brokátfüggönyök
 19 3     |     táncolnak a nagy vizitszobában, s az anyám, gyönyörű, viruló
 20 3     |             körülte, csak Ilka néni s a két sovány, jókedvű Reviczky
 21 3     |           dobostorta jutott eszembe s a málnafagylalt, amit ott
 22 3     |       Szinte örültem már, hogy jön, s kikapok, és aztán rend lesz
 23 3     |            még; anyám felkönyökölt, s a virágos, habos batisztruha
 24 4     |          ruhánk, hajunk régi színét s az akkori napsugárét, mely
 25 4     |         végig a Megye utca hosszán; s a félig hunyt zsaluk mögül
 26 4     |          itt, félték és tisztelték, s mi, az övéi tudva és hálásan
 27 4     |           bandájával az udvarunkra, s a konyhaház eresze alá állította
 28 4     |         érett málna erjedt aromája, s a szemétdomb fülleteg, meleg
 29 4     |         bútorok, a krinolinos képek s a furcsa kotillionfigurák
 30 4     |         névadó, ősi, zsombékos föld s itthon maradt, haragos-szürke
 31 4     |    albumokat, az ezüst névjegytálat s a porcelán gyufatartót a
 32 5     |            Gách-féle selyemruhákat, s a vizitszoba földjén reszkető
 33 5     |        hegyes topánok is ott voltak s a virágos hajékek.~Hanika
 34 5     |      véletlenség az első fellépésem s ezzel az egész bálozó leányéletem
 35 5     |          eszméivel az egyenlőségről s az ész egyedüli rangjáról;
 36 5     |          ilyen dolgokról beszéljen; s az udvarlása mégis gáláns
 37 5     |   lekötelezettjei, az anyám udvara; s a bajban mégiscsak összefutó
 38 5     |          legyen. Rábíztuk a belépőt s a legyezőket; szelíd gonddal
 39 5     |            házassági terve énvelem, s a sánta lábú Kendy Elemérrel,
 40 6     |     Skrofulások24 vagyunk, lelkem!” S a társaságunk azon mulatott
 41 6     |          lélegzéssel, míg a nénémet s a többieket bevártuk.~Emlékszem,
 42 6     |          zavart egy kicsit a háziak s a többiek idegensége iránta.
 43 7     |              utazás, bálozás címén; s az anyám özvegyként kapott
 44 7     |             tel bekenni a karjaimat s a nyakam, a hajam vuklikba29
 45 7     |              Kallósak, a Reviczkyek s a Zimánok. Az uradalmiaknak
 46 7     |     holdvilágot, az ezüstszínű port s a messzi, messzi mezőt.
 47 8     |           új, monogramos ezüstneműt s a metszett, vékony poharak
 48 8     |       akadozó nyelvvel egyre Bankót s a cigánybandát emlegette.
 49 9     |        hunyó, bocsánatos mosolyában s az ünnepi elcsendesülésben,
 50 9     |             szavai az igaz érzésnek s a szándékolt léhaságnak?
 51 9     |       álltak a nagy vaskos tölgyfák s a fehérbe öltözött kicsiny
 52 10    |         szoptatós dajka életrendjét s az ő kisember-kosztját utóbb
 53 10    |             könyvből az igeragozást s a grammaire-t;35 Bardeaux
 54 11    |             a lápos, eldugott falut s az oszlopos, ősi házat,
 55 11    |         udvart, a szárazmalmot lenn s a »kastély« kőereszes, ormós
 56 11    |             túl barátkozónak lásson s a mágnásatyafiságon kapaszkodónak.
 57 11    |     mennyire nagy szüksége lesz rám s a barátságomra, hogy tájékoztassam
 58 11    |     lakásunkba, közel a megyeházhoz s a vendéglőhöz, mert már
 59 11    |      amorettes selyemfotelok lábait s a tükröt újraaranyoztatni,
 60 11    |       kikocsizom a pónikkal, Pityut s a bonne-t37 hátam mögé ültetem
 61 11    |  csodálkozásával; eltátja a száját, s azt füllenti restelkedve,
 62 12    |            kellett törülni naponta, s a pádimentom39 is csak úgy
 63 12    |     uralkodott már az egész városon s a környéken. Neki nem voltak,
 64 14    |             ragyogását. A püspökhöz s az ezredeshez intézett valami
 65 14    | bíboroskalapról, nagy palotákról -, s a hívői és leányi kedvezés
 66 14    |        hazamenést. Hajnalodott már, s a maskarában nem is akartam
 67 14    |            szép ruhás asszony közé; s a vadászatról megtérő kocsik
 68 15    |            valami enyhülést érezve, s az egész lelkemmel a heves
 69 15    |          megkapaszkodnia az életen, s a mai viszonyok nem tűrhetnek
 70 15    |       amiket szegény Jenő ültetett, s a málnabokrok fekete, kusza
 71 16    |          kertes házért a verandával s a málnabokrokkal... És csak
 72 16    |        fogta a kis lankadt formáit, s a fűző szalagjai egész térdéig
 73 16    |             pénzed eltartana odáig; s az iskolai formaságokat
 74 16    |       elmondta röviden a viszonyaim s a színészséget mint kész
 75 17    |           kályha fülleteg melegével s az avítt rongyszőnyegekkel.
 76 17    |             minden e húsz év alatt; s a legnagyobb jogász fiának
 77 17    |          Észre sem vette az életét; s az élet elment.~Mintha fölöttem
 78 17    |             is igen beszéltek rólam s az életem szünetlen, zaklató
 79 17    |             Már lestem, erre jön-e, s azt mondtam: „Üljön le a
 80 19    |        homlokzata, a reves lépcsők, s az ámbitus nagy, tömzsi
 81 19    |        szokások ez özvegyes házban. S a nagy, rosszul fűlő szobák
 82 19    |         dolgokat, meg hogy ki, hogy s mint atyafia a másiknak;
 83 19(53)|                                     S. Vigano olasz táncosnő nevéből
 84 19    |       láttam felcsapó füstfelhőket, s az alkonyatban szinte naponta
 85 19    |      napszámosai jöttek Gencs felől s az Ábris bátyám kőművesei,
 86 19    |       bevilágított sivár négyszögét s a cédulaházat a piac közepén.
 87 20    |          holdújulás, vízár, hó, eső s az évszak virágai és gyümölcsei!
 88 22    |     keresztül-kasul a három szobán; s én estétől le se hunyt,
 89 22    |           hentest, ahol tartoztunk; s a nyelves szolgáló szemembe
 90 22    |          szerelembe ringatva magam. S a Cifrasor kiskertjei a
 91 22    |         állati gondok, kötöttségek, s az értelmét ösztönök igazítják.
 92 22    |             olyan, mint a virágoké, s a magvak hallgatag, igénytelen,
 93 22    |   járásaiban is, falvakon át menve. S a betegség gombáit, amik
 94 22    |      kúráival, ócska ruháit ráadja, s a jó modoráért, szép kézírásáért
 95 22(57)|            melynek első alkalmazója S. Kneipp orvos volt~
 96 23    |         gödreiben a seprűs redőkkel s a mély ráncokkal ajkam körül.
 97 23    |      szelleme volt ez az öregember, s a gyermekemet mégis átengedtem
 98 23    |        idegennel lépünk házasságra, s a gyermekünk az ő vére is,
 99 23    |             hitelezői.~Így voltunk. S a lányok már nem sokáig
100 23    |          érteni ezek a földi életet s az embert?...~Anyámék felé
101 24    |            nem neveltek vallásosan; s a rítus minden szépsége,
102 24    | titokzatossága, a hagyomány poézise s a dogma kristályos észfelettisége,
103 24    |            a padló kockás mozaikján s a redős ruhájú szenteken.
104 24    |            sietve áthelyezést kért, s a grófné, hogy le nem beszélhette,
105 24    |             a férfiak, a lutheránák s a szomszéd város társasága.