Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
Alphabetical [« »] elzüllött 1 elzuhant 1 emancipálódása 1 ember 90 emberárnyékokat 1 emberbol 1 embercsapatok 1 | Frequency [« »] 92 igen 92 jeno 92 maga 90 ember 89 majd 89 mit 89 szegény | Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances ember |
Fejezet
1 1 | játssza belé magát a felnőtt ember is a célratörő, a szorgos, 2 1 | magahitető fontoskodás.~Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza 3 1 | Mikor aztán végigcsinálta az ember, ami tőle telt, s amit az 4 1 | Egy állapotot nem érez az ember erősebben a másiknál, s 5 1 | ezekért az örömekért az ember nem fizet olyan nagy árat, 6 1 | idegen dolgokban érzi meg az ember. Hogy lassanként lemarad 7 1 | nyugtalanítja többé, mert az ember nem engedi magát mellőzni, 8 1 | egy idegenre. Például az ember liheg és viaskodik a gyerekekért, 9 1 | Hallottam egyszer, hogyha az ember hegyes vidéken jár - néha 10 3 | mintha most is látnám. Egész ember volt ő, igazságos, osztó 11 4 | árnyalata. „Na nézze meg az ember!” - lobbant arcomba hirtelen 12 4 | Nekem ugyan... Nézze meg az ember!~A közülünk való férfiak 13 4 | verselő, literátus, híres ember nem került, mint a mi vármegyénkből 14 6 | nem gondolkozna tovább az ember!~Elhalkult a hangja, fojtott 15 6 | is kikapós, préda, durva ember volt, a falu minden parasztleányát 16 7 | is vagyok nála, és eszes ember, derék is. És férjhez kell 17 8 | szappantól friss az egész ember. De én láttam őt az imént, 18 9 | az idő olyan, vagy az ember belső elkészültsége -, valaminek 19 9 | Amiért temetőbe megy az ember. Fájás kell néha!~Milyen 20 9 | olyan szépek, így. Egy ember, aki szeret engem - akivel 21 9 | játékba.~- Gyáva, bolond az ember néha. Aztán viselheti holtig 22 10| ítéletű és nagyon tanult ember a maga dolgában.~- Mi van 23 10| valaki akarok lenni. Vezető ember felesége, akit senki se 24 10| és tisztességes szándékú ember!~- Ugyan, ne beszélj! A 25 10| bizonyos.~- Valaki az az ember?~- Modern, intelligens és 26 10| hitem, bennem van. Elvész az ember, ha nincs valami olyan minden 27 10| ruhájú és mocskos körmű ember volt, félhomályos múltú, 28 11| dolog volt az itt, hogy az ember ugráljon, szaladozzon, lihegjen, 29 11| legkivált, délutánra az ember már ülni kívánt szépen kiöltözve, 30 11| Furcsán tudott nézni az ember arcába, valami örvendő és 31 11| Friss arcú, tiszta, szőke ember volt, eleven szájú és fehér 32 11| afféle kellemetlenül „szép ember”-nek; volt benne egészben 33 11| Ó, istenem, mikor az ember úgy jár, impresszárió a 34 11| hírességet? De meg ha látja is az ember, nem olyan nagy eset az; 35 11| ha erőlteti az ilyet az ember, kényszeredett az, ízetlen! 36 11| olyan pénz nem maradós! Az ember azt hiszi, fogytig úgy lesz; 37 12| embereket, az atyafiságot. Ha az ember egyszer benne van...~- Bizony, 38 12| megszerette egymást ez a két ember a nyár óta, és nagyon sokat 39 12| kellemes, tiszta, szőke ember volt. A Jenőt elfoglaló 40 12| kezes baráttal, akire az ember rákap egy kicsit a szeretete 41 12| Szinyéren. Akárki jött ide új ember, katonatiszt, hivatalnok 42 12| elememben voltam ilyenkor, sok ember közt, szemek előtt, cselekvőn 43 12| nem látott engem másféle ember, mint cseléd, kofa, bejáróasszony, 44 12| véletlenül; de kaputos40 ember elől elbújtam, vagy cselédnek 45 12| legjobban; minden rendű és rangú ember egyhangúan zengte a dicséretét; 46 12| dolgokon, amiket a többi ember szégyellve és szenvedve 47 12| igaz, megcsendesült egy ember... pedig csak egy-két évvel 48 12| álmokat egész végigvalókat. Az ember nem a menyegzője éjszakáján 49 12| Nincs ennél derekabb, különb ember, dolgosabb, talentumosabb, 50 13| úgy, hogy elmentem a más ember tagja mellett aratás után, 51 14| polgárnépnek is; özönlött a sok ember a megyeház nagy termében, 52 14| tudhat ártani egy ilyen ember!~- Hát sokáig élek-e még?~- 53 14| hegyen, amit sok-sok millió ember szíve fölöslegéből, pici, 54 14| emberkereső felérzésével. Olyan ember szemével, akinek vannak 55 14| körülözönlött engem a sok ember. Kíváncsiság, irigység és 56 15| apró véletleneken múlik az ember élete!~Különös volt, és 57 16| árkos szemű, érdekes fekete ember!... Ó, már-már én is nagyra 58 16| nagy tömegben elvész az ember, itt ki voltam szakítva 59 16| elfogultságból, ha igazán ember akar lenni és a maga ura. 60 17| ami fél esztendeje minden ember tekintetében kérdőn felém 61 17| papírszalagot. De mi az, amikor az ember hónapokig szót se vált kaputos 62 18| ő összevissza adósodott ember és negyvenéves, agglegénységhez 63 19| és körültem csupa idegen ember. Csupa mord és bizalmatlan 64 19| ebben. Hogy Horváth másféle ember... hogy az anyagiak... ejh, 65 20| Istenem! Mennyire más típusú ember az udvarlónak való meg a 66 20| vajszívű és kedvesen könnyelmű ember rokonszenves típusául ismerték - 67 20| más asszonya is volt. Puha ember, nagyon gyönge vagy nagyon 68 20| hogy ő azért is szabad ember. És sokszor rendetlenül 69 21| járják, most már akármiféle ember jó nekik. Hol a régi gőg? 70 21| tekintélyes, tisztességes ember is, józan, szorgalmas, de 71 21| Így már csak elérhet az ember egyet-mást a világban, mi?~- 72 21| nagyon megelégeltem.~Ilyen ember mellett, ilyen apától! „ 73 21| komoly érzésű, lelkiismeretes ember, aki meg tudott halni, mikor 74 21| is sikerül neki. Milyen ember!~És én mégis ezt szerettem. 75 22| történhet két együtt élő ember közt egyéb, mi lehet fontosabb: 76 23| volna!... De amit így az ember mondhat egymásnak, lássa, 77 23| két szegény, szerencsétlen ember!~ ~ 78 24| de ha nem dolgozott az ember, az egyhangúság ölte és 79 24| kocsikorzót nézni; fiam, itt az ember szeme lakik jól; odalent 80 24| folyton-folyton jön-megy a sok ember, és kétszer se látod ugyanazt. 81 24| megfigyelni! Hát még mikor az ember otthoni ismerőst lát: megörül, 82 24| hórihorgas, őszes, rongyos ember, a hóna alatt csomó újság: 83 24| hova fordulok, ha ez az ember addig húzza ilyen félholtan, 84 24| mindig, csakhogy erre az ember utólag jön rá. Miért nevezzük 85 24| szomszéd szobából az alvó ember nehéz horkolása hallatszott.~ 86 24| szerencsétlen emberrel?~- Nem ember az már, Ilka. Már nem is 87 24| igazával egy tiszta életű ember; de ő nem küzdött, nem állt 88 24| tán, mi volt ez? A hűdött ember félállati, határozatlan, 89 24| számára ez a halálra vált ember. Később megnyugodtam, de 90 24| Hogy múlik el, hova jut az ember, mennyi néma titok! De mindez