Fejezet

 1 1 |         történt-e, vagy csak sokszor gondoltam és mondtam úgy el azóta,
 2 3 |   idegenszerű nyughatatlanságokat? - gondoltam akkor. - Sőt grószi is,
 3 3 |       mellőznek mindenből a nagyok!” gondoltam lázadozva, és minden átmenet
 4 3 |              Válassz kedved szerint, gondoltam. Ott volt először Bojér.
 5 3 |               Grószinak igaza van! - gondoltam én is, nyugodt, egyszerű
 6 4 |            megint másféle leszek!” - gondoltam. A lényem egészben elevenebb
 7 4 |            fog beszélni mindenki!” - gondoltam izgatott örömmel. A Megye
 8 4 |              akarta kísérni. „Igen - gondoltam lobbanó felindulással -,
 9 4 |               Szégyenes bosszúsággal gondoltam Kallós Palira, és apró,
10 4 |           megszeretne engem valaki - gondoltam e ritka, magános percek
11 4 |        haragos-szürke fundáció. „Ó - gondoltam pirosra vált arccal hirtelen -,
12 5 |             ez a vegyesség benne!” - gondoltam néha, de Klári mama naivul
13 5 |           most ilyeneket beszélni? - gondoltam bosszúsan és fáradtan, és
14 5 |             egyszer jót alhatnám!” - gondoltam akkor először támadt, hirtelen
15 5 |           Grószi legjobban tudja!” - gondoltam végül is megenyhülten.~ ~
16 6 |               Ez a Telekdy tanítása, gondoltam, és anyám mindennek olyan
17 6 |              legyen. „Milyen butaság gondoltam néha elámultan -, hogy a
18 6 |          szakállát. „Hát ő volna?” - gondoltam. „De én nem leszek szerelmes
19 7 |         anyjával kedveskedett. Lám - gondoltam keserűen -, ezt hát megcsinálták
20 7 |     Világosabban kellene beszélniük, gondoltam gyerekésszel, arról is,
21 7 |             behunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a tánc öröme máig
22 7 |            két összekötött csónak” - gondoltam, amíg a karján végigsétáltam
23 7 |              benne. „Egy szép álom!” gondoltam -, semmi több! Ennek is
24 8 |           mire várni. „Most elment - gondoltam -, délig emberek közt jár,
25 8 |              jobban még. „A lányok - gondoltam -, az idei lányok most kezdik
26 8 |       Mosolygott a kicsi dáma, és én gondoltam, igaza is van tán. De rólam
27 8 |    kiengesztelni, nem hagy békén?” - gondoltam dúlva-fúlva titokban. Jenő
28 8 |          felemlegeti. Hát mindegy! - gondoltam akkor dacosan. Láttam, hogy
29 9 |            az asszonyélet - ilyesmit gondoltam -, az sem végső lemondás
30 9 |      elértett szavakon át.~Percig se gondoltam ilyesmire: „Bár Ilka néni
31 9 |             feltűnik, szóvá teszik - gondoltam -, de most ez egyszer nem
32 9 |          messze vagyok otthonról!” - gondoltam kissé megriadva.~- Magda,
33 10|         elkényeztették. „Első lesz - gondoltam -, amint tehetem, hogy varrok
34 10|          Alábbvalók a cselédeimnél - gondoltam -, azok inkább a maguk életét
35 10|             haza ilyenkor. Ő tegye - gondoltam -, ő hivatalos embere. És
36 10|        kérdezhetsz ilyet?~- Csak úgy gondoltam, nézd, az a sok kedves,
37 10|              komolyan?...~- Csak úgy gondoltam. Talán te nem tudod még!
38 10|                Kicsit ostoba talán - gondoltam magamban -, de milyen jó,
39 10|          hadd irigyeljenek, az jó” - gondoltam néha gőgös indulattal.~Őszre
40 11|          vagyona fölényét. „Eb ura - gondoltam -, őneki már az ükapja se
41 11|            Hát most már azért is!” - gondoltam felháborodva. Utálatos volt
42 11|              boldogtalan!” „Persze - gondoltam -, neki most már csak úgy
43 11|  megyeszékhelyen nem volt idáig. Úgy gondoltam, hogy ketten állnánk az
44 11|    visszalépni, és én titkos örömmel gondoltam: milyen szép lesz, ha majd
45 11|     túlságosan befogad mindenkit!” - gondoltam első percekben; de később,
46 11|           egy kis bosszús lenézéssel gondoltam azokra az asszonyokra, akik
47 11|              Horváthot. „Rendén van, gondoltam, ámbár egy nappal se lesz
48 12|        becsvágyam kíván. Igen, igen, gondoltam, egy férfival mindent el
49 12|        tehetem még én is egyszer!” - gondoltam ilyenkor reménykedve, és
50 12|              tán egész életemben sem gondoltam rá, vagy szándékosan temettem
51 12|            nem féltékeny az uram?” - gondoltam egy percig, mikor később
52 14|           kockázata. „A királyfi!” - gondoltam ellenőrizetlenül és különös
53 14|          asszonytársasághoz.~Sokszor gondoltam az életben azóta csudálkozva,
54 14|          úgyis mindegy ez a vén pap, gondoltam egyszerű józansággal, holnap
55 14|          uramért. Én lovaltam bele - gondoltam -, most már exponálta magát,
56 14|        sikertelen ebéd készült, arra gondoltam éppen; hiszen úgy volt,
57 14|              lehetett reggel óta!” - gondoltam, és örültem, hogy jól eszik.
58 15|             igaz, hűséges emberem! - gondoltam akkor megindultan, valami
59 15|             elkeseredetten, gyűlölve gondoltam rájuk; de már nem azzal
60 15|       apjával ültünk így mellette! - gondoltam, elnézegetve az alvó vékonyka
61 15|              Nagy fájdalommal, sírva gondoltam el, hogy mostanában én is
62 16|             a sokszor hallott esetre gondoltam, mikor Lipi zsidó, aki valami
63 16|          senkivel. Szeret, szeret! - gondoltam -, ez hát az életemben az
64 16|            elhalt a jó uram! - Nem - gondoltam -, nem fogok korcsolyázni
65 17|  szakítólevelet írtam. Vagy-vagy!... gondoltam; ha elmúltak már a nagy,
66 17|             Így most már jól van!” - gondoltam akkor éles, de csudálatosan
67 17|            Élni mindenhogy lehet!” - gondoltam fázós, kegyetlen érzéssel.
68 18|             Lám, nem is csalódtam! - gondoltam igazi, hálás örömmel, mikor
69 18|               szinte egy éve már!” - gondoltam türelmetlenül. Olyan semmilyenül
70 18| boldogtalanért is, néha a gyerekemre gondoltam; hát abból mi lesz? De Horváth
71 18|     házasságra. „Ejh, bánom is én! - gondoltam bosszankodva megint, ezen
72 19|        megtörhet, megalázhat. „Nem - gondoltam -, egy szót sem! Jöjjön,
73 19|              selyempárnás szalonomra gondoltam, a virágokra és a zongorára.
74 19|             kell!... Ó, isten ments, gondoltam, csak azt ne higgye, hogy
75 19|            úrnő nem rendelkezhetik - gondoltam, és úgyis látható, hogy
76 19|           hazárd szenvedélye, és azt gondoltam: „Ejh! Ki kellene fizetni,
77 20|         nemsokára. Meg kell próbálni gondoltam -, szépen, jó szóval megértetni
78 21|              hát, ha már úgyis...” - gondoltam konokul, mert nem is tudva,
79 22|          érdemes veszekedni vele!” - gondoltam akkoriban már néha, és hagytam
80 23|            jogász fiam van Pesten! - gondoltam néha, szinte elcsudálkozva
81 23|              takarékba! - Lám, lám - gondoltam szomorkás mosollyal -, én
82 23|             már ez a farkasétvágy! - gondoltam, elnézegetve kékesvörös
83 23|           egy fél forintja sincs!” - gondoltam fásultan.~És egy ilyen nap
84 23|           sokszor volt, mikor nem is gondoltam rá, hogy behunytam a szemem,
85 24|              hamar megszerették. Ó - gondoltam -, én már nem mennék sehova
86 24|         estéje volt már életemnek! - gondoltam hirtelen...~A szomszéd szobából
87 24|            is riadva és megütődötten gondoltam el: hát valóban lehetséges-e,
88 24|                Hát ma beteljesül!” - gondoltam még, szelíd elcsillapodással.