Fejezet

 1 1 |        amúgy? Minden egyre megy!” Pedig nincs igazunk, csakhogy
 2 1 |           elképzelni az öregkort; pedig már az életben elváltozunk,
 3 1 |         ha nem akarom. Segítségre pedig közel vannak és jámbor népek,
 4 1 |           néznek rám, az a néhány pedig, aki még itt maradt az én
 5 2 |          az eső vagy a hó - nekem pedig ezer bajom, gondom van a
 6 2 |           nak4 szólították őt, mi pedig „tanté”-nak. A német beszéd
 7 3 |         vén ottománon. Ez a szoba pedig minden időben a Zimán-féle
 8 3 |     tanulni mennek. A leány... Az pedig már nagyleány. Egy-két év
 9 4 |      könyvek módján fűzni a szót, pedig a könyvek nyelve is - mondják -
10 4 |         nagybátyám, aki életében, pedig idestova hatvanéves, soha
11 5 |         regényes, szerelmes leány pedig sztrichnint kerített az
12 5 |   elevensége inkább illett hozzám pedig! Közel a cigányhoz egy-egy
13 6 |           nevetséges báli alakon; pedig azelőtt rá sem ért észrevenni
14 6 |        könnyen a hatalmába kerül!~Pedig mindebből egyéb is látszott;
15 6 |          szőttek-fontak hajnalig. Pedig már volt akkor a városi
16 6 |     ostobának tarthatjuk egymást, pedig nem vagyunk azok. Csak nem
17 7 |    sértőbbnek ezt a vádat? Tudtam pedig, hogy igazságtalan.~Így
18 7 |        Anyám nemigen táncolt már, pedig arra, hogy önfeláldozó őrizőm
19 7 |   csakugyan nem volt alkalmas. Én pedig szilaj és erőszakos kedvű
20 7 |         és hevesen kifakadt érte, pedig nem volt szokása háborgatni
21 7 |        sem jött el senki közülük. Pedig az egyszer grószi maga szólt
22 7 |          balgatag óra.~Háromkor - pedig javában állt még a bál -
23 8 |      kielégülten, mosolygósan; én pedig összeszedem utána a lomot,
24 8 |    sértett volna, nem is akartam! Pedig tán jó dolog az, nehéz és
25 8 |           Nagy vendégségek vannak pedig őköztük is, csak hát persze
26 9 |         el. Alig néztem a szemébe pedig. Mellettem ült, és halkan
27 9 |         azért tán, mert szeret -, pedig gondolatban vagy álmában
28 9 |          és töltött a poharába.~- Pedig ennek a keserves jónak is
29 9 |      belső ijedelemmel. Hazudtam, pedig a szóban nem is volt hazugság.~-
30 9 |       hullott mind a drága csibe, pedig tejbe aprított gyenge salátával
31 10|           tudta a leghamarabb.~Én pedig elkezdtem újra járni-kelni
32 10|         odaadó szeretetét? Csak - pedig vétek erre gondolni mégis! -
33 10|      uradalom is érdekelve van!~- Pedig mégis... „Atyafiság jussán”
34 10|         boszorkám, meglássuk!” Én pedig egészen felhangolódtam ezen
35 10|         áron el nem mentem volna; pedig a többiek, öregebb asszonyok
36 11|          hivatalfőnöke az ura; az pedig, ha egy kicsit szereti,
37 12|       engedte a gyerek mellől. Én pedig nem tűrtem a félmunkát.
38 12|        megcsendesült egy ember... pedig csak egy-két évvel öregebb
39 13|          az irodába kéredzkedett. Pedig néha meglestem; nem is dolgozott
40 13|   doktorok -, gyógyulnia kell!” - Pedig jelölve volt másodtitkárnak
41 13|      Péter sírásba csukló hangon, pedig senki sem mondott neki ellent. „
42 13|           Nem lehetett sokról szó pedig! Néhány nagyobb vacsora,
43 14|    Jenőtől, hogy ott maradhasson. Pedig Zimán Ilka a szivarnál volt
44 14|              Már minden megvan.~- Pedig milyen szép lett volna mégis!~-
45 14|            Mozgalmas és teli volt pedig a város, a vidékiek nagy
46 14|            szaladtam Horváth elé, pedig még alig telt el egy félóra.~-
47 14|       doktor fia, Hankó, a rőfös. Pedig vannak egynéhányan, és mind
48 14|     verejtékes volt a sietségtől. Pedig nem volt messze a megyeháza.~-
49 15|         énvelem, énbennem mindez.~Pedig így van! Nem tudom. Akkor
50 15|   emelkedést az emberek szemében. Pedig szegény Sándorka öcsém úgysem
51 15|           meghitten az ő kezében.~Pedig naponta meglátogatott. Nem
52 15|    először, kezébe fogni a kezem. Pedig az egész lényén, minden
53 15|       micsoda aljas hazugságokat! Pedig az ő véleménye most már
54 15| egyezségben vannak ellenem. Péter pedig folytatta egyre általánosabban,
55 16|        óvott, takargatott... Most pedig jövök magamra hagyottan,
56 16|            szegény kis özvegykém?~Pedig nem volt közel; jó darabon
57 16|       iskolából, a sarki fűszeres pedig sietett hírül adni. Mikor
58 16|        Így nagyban tegezett most; pedig azelőtt úgy kikerülgette
59 16|       valahogy mindez. Még az is (pedig görcsös szenvedélyes zokogás
60 17|           anyámhoz képest is még; pedig hármuk közt a legmódosabb
61 17|     dolgot; legyen vége! Igazában pedig nem tudtam volna megmondani,
62 18|       kettőnk közül.~Szeptemberre pedig bementem Szinyérre, hogy
63 18|           ne zavarjon. Jól láttam pedig, hogy ez a különc nem arra
64 19|   feledett; a rang és több vagyon pedig megtette a magáét. Lám,
65 19|               Az ittmaradtak közt pedig lassan oszlott, osztályodott
66 19|            szóvá tett mindent, én pedig nem intézkedtem többé olyasmiben,
67 19|      bélyegesre.~Nem is volt okuk pedig!... Bizonyára... nem történt
68 20|         vártam Dénest, hazajön-e? Pedig, ha elmaradt vacsorától,
69 21|           náluk. Magát felkapták, pedig azt se tudják, honnan való,
70 22|        nem bírtam magammal többé. Pedig éreztem akkor is már, hogy
71 22|     frissek, doktorok, stréberek; pedig ez a pálya se ontotta már
72 22|        életet. Mennyi csapás érte pedig. Az egyik fia az őrültekházában,
73 23|        észrevétlen megöregedésem.~Pedig bizony nekem már nagy, embernyi
74 23|          Hm, Magda! Furcsa is ez! Pedig tán ez lett volna az igazi.~-
75 24|    elmélkedett a betegségeken.~Én pedig néztem ezt az emberi roncsot
76 24|      azóta csak nehezebb lett, én pedig holtrafáradt, elcsigázott.
77 24|           kap utána semmit, neked pedig nincs, mint nekem, ez a
78 24|            és a nap körül kering. Pedig ehhez a hithez nem kell
79 24|           még mi nem is ösmertük. Pedig még élhetett volna! Hatvanegy
80 24|    lesznek a lehervadt virágok... pedig ők is élnek, virulnak, vannak!