| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 7 1 8 1 9 1 a 3947 abba 7 abbahagyja 1 abbahagyni 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3947 a 1922 és 1680 az 850 hogy | Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1001 8 | Középre tettük, és leültünk a sarokdíványra, ölbe tett
1002 8 | Ágnessel, Ilkát hozták és a kisebbik Reviczky lányt.
1003 8 | mert én magam előre féltem a kétfajta rokonság összeterelésétől.
1004 8 | ilyen későre hagytam ezt a próbát. Lám, grószi is az
1005 8 | mindjárt-mindjárt eszébe jut, hogy ő a köztiszteletben álló családfő,
1006 8 | elkomolyodik egy perc alatt.~A vacsoránál, emlékszem, gyönyörűen,
1007 8 | gyönyörűen, simán ment a felszolgálás, Zsuzsi szépen
1008 8 | szépen és idejére tálalt, a fogások remekül sikerültek,
1009 8 | amint az ételsor fogyott. A kedvek is élénkültek. Az
1010 8 | Ágnes lányosan pironkodott, a rokon fiúk harsogva kacagtak.
1011 8 | kacagtak. Reviczky Tilda a láncos karkötőit csörgetve,
1012 8 | Akkor vettem észre, hogy a második fogás óta apósom
1013 8 | nem nyúl semmihez. Ijedten a feledékenységemért kínálkozni
1014 8 | kell észrevenni!~- Jó ez a kappan, nászom, megehetnéd! -
1015 8 | hirtelen, hevesen futott el a harag érte. „Hát nem lehet
1016 8 | titokban. Jenő elterelte a szót. Ilka megint kacagott,
1017 8 | már, és hangosan beszélt a szomszédja fülébe. Éjféltájban
1018 8 | tereltem át az asszonyokat a vendégszobába.~Itt friss,
1019 8 | meleg volt, megint úrrá lett a vidám, trécselő hang. Grószi
1020 8 | vidám, trécselő hang. Grószi a hálóba ment titokban borogatást
1021 8 | mellére, aki most választotta a picinyjét, és halványan,
1022 8 | volt, üvegszekrénybe való, a talpán hétágú, koronás címerrel.
1023 8 | feküdt egy magyar ezred, a tiszt urak nálunk kosztoltak,
1024 8 | ingyen, ezzel fizettek. Ők a haza oltáráról szerezték
1025 8 | tanyáján egy nagy ládában... A tisztek rendesen megosztoztak
1026 8 | hangosan volt István bátyám a fiúkkal, politizált Kallóssal,
1027 8 | nyelvvel egyre Bankót s a cigánybandát emlegette.
1028 8 | Nem volt szokatlan nekem a borközi élénkség, de most
1029 8 | elmarad. Grószi emlegette is a készülődést. Akkor jött
1030 8 | hallgatva ült azóta színjózanon a lármázók között. Egy darabig
1031 8 | aztán mellém telepedett a kis díványra, hogy beszélni
1032 8 | folytatta, és kezében tartotta a kezem tartós, kenetes, türelmetlenítően
1033 8 | Mondd meg nekem, fiam, az a torta ott az asztal közepén
1034 8 | de...~- Ha megtagadod a feleletet, semmi jogom a
1035 8 | a feleletet, semmi jogom a többihez. Nem kényszeríthetlek,
1036 8 | üvegje. Ne szóljunk most a háromféle pecsenyéről, csak
1037 8 | pecsenyéről, csak még azt a gizgaz virágot szeretném
1038 8 | órán együtt legyünk. Nézd, a torta szinte egészben maradt.
1039 8 | Ki bír annyit enni? És a drága boroknak mi a haszna!
1040 8 | És a drága boroknak mi a haszna! És virág... Grófi
1041 8 | megmondhatom. Lejtő ez, a romlás felé vezet. Még fiatalok
1042 8 | türelmem vesztve, kirántottam a kezem a tenyeréből.~- Apa,
1043 8 | vesztve, kirántottam a kezem a tenyeréből.~- Apa, hagyja
1044 8 | láttuk. Én nem bírom eltűrni a prédikációkat.~Elakadtam
1045 8 | Láttam, hogy feláll, és int a feleségének.~- De apám,
1046 8 | sürgölődött Jenő. - Hisz a lovászmesterék kocsit küldenek...~-
1047 8 | küldenek...~- Nincs helyem a házatoknál, fiam - mondta
1048 8 | fagyos-kegyetlenül, és röviden búcsúzott a többitől. Én ideges sírással
1049 8 | Én ideges sírással ástam a díványvánkosba a fejem,
1050 8 | sírással ástam a díványvánkosba a fejem, grószinak Ilka beszélte
1051 8 | bele lágy asszonyhangján a napám is, amíg a lornyonját
1052 8 | asszonyhangján a napám is, amíg a lornyonját gyorsan kapkodta
1053 8 | megmondani.~Egymásra nézett a két öregasszony, olyan idegenül,
1054 8 | anyás szigorúsággal, amiből a legnagyobb szolidaritás
1055 8 | utánuk menjek. Kinn voltak a hideg, havas tornácon, a
1056 8 | a hideg, havas tornácon, a többiek is kiléptek utánuk
1057 8 | elnémultan és értetlenül. Apósom a befagyott kilincset rángatta
1058 8 | alázatos suttogását, ahogy a fia vállát simogatta félénken.
1059 8 | félénken. De Jenő ebben a percben vette észre, hogy
1060 8 | hogy én kendő nélkül mentem a hidegre. Ijedten lépett
1061 8 | dülöngélve, részegen botorkált a többiek előtt, egyszer csak
1062 8 | némán kerülte ki. Akkor a fiú botlott egyet, a kerítésnek
1063 8 | Akkor a fiú botlott egyet, a kerítésnek esett, és belefogódzott.
1064 8 | mondta akkor Vodicska a fiának -, ez nálatok a rendje!
1065 8 | Vodicska a fiának -, ez nálatok a rendje! Ide keveredtél!~
1066 8 | Ide keveredtél!~Elmentek.~A megzavart, méltatlankodó,
1067 8 | legény jót iszik.~- Hát a házisült-torta olcsóbb bizony,
1068 8 | bizony, bor is elég lett von’ a mi termésünk; de ezeribe
1069 8 | mondogatta grószi, mintha a rendesnél picinnyel határozatlanabb
1070 8 | csak hát persze könnyű úgy, a gróféból!~- Így felizgatni
1071 8 | gróféból!~- Így felizgatni a szegény asszonykát, hogy
1072 8 | éleskedni az Ilka hangját még a búcsúzó, oszladozó csoportban.
1073 8 | kedvetlenül, némán, kínosan rágta a szivarját.~ ~
1074 9 | 9~A Béltekyné vacsorájára készültünk,
1075 9 | Hanika egész héten igazgatta a tavalyi, kelengyébe kapott
1076 9 | akkor - sejtés volt-e az a furcsa, édes, nyugtalan
1077 9 | ennek úgy kellett történni. A sors hozta - és az én közbeeső
1078 9 | az én közbeeső időm, ez a kötelességes, begubózott,
1079 9 | nem fog történni többé, és a mi kicsi regényünk befejezetlen
1080 9 | szándékolt velünk valamit a környezet is, a regényre
1081 9 | valamit a környezet is, a regényre éhes, családi romantika.
1082 9 | élénkülő, sovány arcára kiült a furcsa, bolondos együttérzés,
1083 9 | ilyesmi volt bizonyos ez - a Bélteky tánt szemet hunyó,
1084 9 | figyelt mindenki akkor. A helyét mellettem jelölték
1085 9 | foglalja el. Alig néztem a szemébe pedig. Mellettem
1086 9 | szókat pillanatok alatt -, a titok, vétek és édesség
1087 9 | Hol jár? Meddig marad?~- A világ úgy tudja, hogy eladó
1088 9 | eladó birtok után nézek a környéken, mert megosztoztunk.~-
1089 9 | keresek. Magam se tudom. A tavalyi esztendőt - valami
1090 9 | ilyen régi, együgyű szavait a szerelemkezdésnek. Hisz
1091 9 | szavai az igaz érzésnek s a szándékolt léhaságnak? Mint
1092 9 | mértéke asszonynak soha a férfi szerelméről. „Minden
1093 9 | lelkiesnek is lehetne mondani a leghitványabb kalandot is,
1094 9 | vagyok, és jól megnéztem a világot, de bizonyos, hogy
1095 9 | világot, de bizonyos, hogy a férfiakat nem ismerem eléggé.~
1096 9 | eléggé.~Akkor - hát akkor a lelkembe hasított minden
1097 9 | ujjongó gyönyörűséggel. A szók forróvá hevítették
1098 9 | szók forróvá hevítették a levegőt körültem, és én -
1099 9 | és magamban mosolygón -, a szép sárga bársonypongyolámba
1100 9 | és soká fényesítgettem a körmeimet. „Lám, az asszonyélet -
1101 9 | hozzánk Ilkát.~Hárman ültünk a kis vizitszobaasztalnál,
1102 9 | kis vizitszobaasztalnál, a divatos állólámpa alatt,
1103 9 | fodroztam körül. Ezekre a percekre emlékszem - legszebbek
1104 9 | meleg, otthoni szobában, a csendben -, lágyan nyilalló
1105 9 | sorsot; Ilka sóhajtott, és én a lámpafénybe néztem merőn.
1106 9 | merőn. Endre elkomolyodva, a fotelba ernyedten, kitartón
1107 9 | belemelegedve beszélgetett a két férfi már. Odafigyeltem
1108 9 | mindig hamarabb, mint Jenő a kaszinóból.~- Nem tehetek
1109 9 | róla. Nem tudok elmenni a városból. Tudom, hogy semmit
1110 9 | Bólintottam, és végighúzgáltam a kezem a fotel rojtján. A
1111 9 | és végighúzgáltam a kezem a fotel rojtján. A lámpa sercegett
1112 9 | a kezem a fotel rojtján. A lámpa sercegett halkan,
1113 9 | lámpa sercegett halkan, a tűz fel-fellobbant - kinn
1114 9 | kinn léptek ütődtek tompán a havas kövezeten -, messze
1115 9 | havas kövezeten -, messze a konyhán edénnyel csörömpölt
1116 9 | konyhán edénnyel csörömpölt a cseléd. - Olyan drágák voltak
1117 9 | Olyan drágák voltak ezek a negyedórák, olyan szépek,
1118 9 | vacsorára marasztotta a vendéget.~- Jól érzem magam
1119 9 | boszorkám! - nevetett Jenő a kezemért nyúlva. - Akkor
1120 9 | kezemért nyúlva. - Akkor kövesd a jó példát, pajtás, házasodj
1121 9 | merészkedtem bele én is a játékba.~- Gyáva, bolond
1122 9 | Aztán viselheti holtig a baját.~- Ojjé, öcsém, akad
1123 9 | férj-gyanútlansággal Jenő, és töltött a poharába.~- Pedig ennek
1124 9 | poharába.~- Pedig ennek a keserves jónak is vége nemsokára! -
1125 9 | gyorsan, hallhatóan szedve a lélegzetet; aztán hirtelen
1126 9 | mozdulatlanul fekve hallgattam a Jenő gyönge horkolását.
1127 9 | Egy délután elindultam a Bélteky néni látogatására.
1128 9 | Bélteky néni látogatására. A Megye utca sarkán, téli
1129 9 | szürkületben, csendben ráismertem a lépteire a hátam mögött.~-
1130 9 | csendben ráismertem a lépteire a hátam mögött.~- Hova megy?~-
1131 9 | hátam mögött.~- Hova megy?~- A nagynénjéhez.~- Tíz perc
1132 9 | surrantunk végig az utcaközökön - a sétatér zúzmarás fái közt
1133 9 | sétatér zúzmarás fái közt csak a hó világított már -, aztán
1134 9 | világított már -, aztán a Várkert aljába értünk, ahol
1135 9 | Távoli, pislogó lámpafények, a boltok sora világos ajtajai
1136 9 | felől, messziről törtek át a ködön - megettünk hólepetten,
1137 9 | hólepetten, nesz nélkül álltak a nagy vaskos tölgyfák s a
1138 9 | a nagy vaskos tölgyfák s a fehérbe öltözött kicsiny
1139 9 | ültünk, és Endre csókolta a kezem, csuklóm fehérjét
1140 9 | kezem, csuklóm fehérjét a kesztyű fölött. „Jaj, milyen
1141 9 | szeretni soha többet. Jöjjön!~A szavai úgy hulltak a lelkemre,
1142 9 | Jöjjön!~A szavai úgy hulltak a lelkemre, mint erős, nagyszerű
1143 9 | mond. El tudtam választani a szép percek színjátékát
1144 9 | szép percek színjátékát a valóság nappalias és közömbös
1145 9 | Nézze, Endre - mondtam a lelkem mélyéből és hittel -,
1146 9 | lehajtott fejjel kísért haza. A szűk zsidóközben hirtelen
1147 9 | szétnézett, és megszorította a karom.~- Nézzen rám egyszer
1148 9 | még!~Mikor felé fordultam, a szájamra szorította száját
1149 9 | hogy nem védekezhettem. A másik pillanatban felzaklatva
1150 9 | látni többet!~Futva értem ki a sikátorból. A Hajdúvároson
1151 9 | Futva értem ki a sikátorból. A Hajdúvároson a harmadik
1152 9 | sikátorból. A Hajdúvároson a harmadik ház volt a mi lakásunk.
1153 9 | Hajdúvároson a harmadik ház volt a mi lakásunk. Benn tiszta
1154 9 | volt minden és meleg, és a cseléd terített vacsorához.
1155 9 | fűzőt - két perc múlva a bő, szokott háziruhában,
1156 9 | ijedelemmel. Hazudtam, pedig a szóban nem is volt hazugság.~-
1157 9 | mondta másnap délben Jenő -, a mi Endrénk hirtelen elutazott.
1158 9 | ültem az ebédnél. Délután a cseléd beszólt, hogy menjek
1159 9 | tőled!~Átadta és kibontotta a nagy lepedő pesti újságot.
1160 9 | Semmi különöst!~- Hol az a levél? - És még ártatlan
1161 9 | megváltozott arccal meredt a szemembe.~- Beszélj! Valami...
1162 9 | nekem! Bánom is én!~Megfogta a két vállam, eltorzult, tehetetlen
1163 9 | útjából. Véletlenül-e, éppen a török díványon estem végig.
1164 9 | díványon estem végig. Ő bement a hálószobába, magára zárta
1165 9 | vége? Ez az élet visszája, a regényes, érdekes, gyöngéd
1166 9 | is kérdve. Milyen gyarló a férfi ebben; kötött, gyámoltalan
1167 9 | fáradtság után. Megmozgattam a kilincset, és vártam egy
1168 9 | hazulról, gondolattalan a grószi háza felé.~Ágnes
1169 9 | szó nem jött ki belőlem a rejtegetett izgalomtól.
1170 9 | István milyen ideges, ha a piciny sír éjszaka, dugdosni
1171 9 | ringat. És már útban van a második. Hát hiába, ez az
1172 9 | szép kis madonnás fejével a nagy, dús hajkorona alatt.~-
1173 9 | ellenség. Irigyel engem! A fülem zúgott, lehunytam
1174 9 | fülem zúgott, lehunytam néha a szemem. Jólesett, hogy nem
1175 9 | mostohád! Be kellene csukni a bolondokházába - a sok zagyva,
1176 9 | csukni a bolondokházába - a sok zagyva, bolond könyvét
1177 9 | könyvét meg máglyán égetni el a nagypiacon. Egyebet se csinál,
1178 9 | gépekbe, építkezésbe! Hogy a „földmunkásnak” is - így
1179 9 | földmunkásnak” is - így híja a parasztot - egészséges meg
1180 9 | látott, valahol. Na - és a régi magtárat, az apjáét
1181 9 | Na, osztán úgy is bánik a parasztjaival, mintha ispotályba
1182 9 | kár az emberi méltóságért. A télen meg a kerítést is
1183 9 | méltóságért. A télen meg a kerítést is lelopták, kitördelték
1184 9 | akkor az udvarba hívatta a zselléreket, és valami ríkató
1185 9 | vetni, mert hogy az öli meg a magyar földet, meg hogy
1186 9 | kelt, el is hullott mind a drága csibe, pedig tejbe
1187 9 | kisasszonyokat.~- Ilyet!~- Na, osztán a fő megháborodottság még
1188 9 | Tudod, vót az ő apjának, a vén istentelennek valami
1189 9 | tartott. Az is elholt már, a fiú meg suszterinas volt
1190 9 | elszíjazták kicsit - mondta a mestere. - Hát ő ezt odahívatta
1191 9 | most hallom, lábtul ültette a ravatalnál, maga meg fejtül
1192 9 | én!” Na, most meg kivette a mesterségből, és ott tartja
1193 9 | jussból, elcábérodott34 a legény, iszik, pipál, cselédekkel
1194 9 | cicázik egész nap, csapja a lábszárán a legyet, anyád
1195 9 | nap, csapja a lábszárán a legyet, anyád tűri ezt is
1196 9 | Szerelmes bele. De mi lesz a vége ennek?~- Mi lesz?...~-
1197 9 | tudom, nagymama!... Istenem!~A szemem előtt kavarogva sötétült
1198 9 | valami enyhén csörgedezett a fülemben; olyan jó volt
1199 9 | ebédlő díványán feküszöm, a nagy óra tiktakol, lámpa
1200 9 | asszonykám! - hajolt fölém a Jenő ijedt és gyöngéd arca.
1201 9 | Jenő ijedt és gyöngéd arca. A földön térdelt mellettem,
1202 9 | földön térdelt mellettem, és a kezem, arcom simogatta kérlelő
1203 9 | Illik ez? Hisz igaz, ő a legjobb tanácsot adta, hogy
1204 9 | hogy elküldjétek hamar azt a szegény bolond fiút, aki
1205 9 | nesztelenül, fehér köntösében a mécsvilág előtt - mint egy
1206 9 | nem kell félni. - Járkálva a szobákon át a mécses fátyolos
1207 9 | Járkálva a szobákon át a mécses fátyolos világa előtt,
1208 9 | nyugtalan, síró csöppséget - a fiát.~ ~
1209 10 | egyéves volt már Pityu; a földön csúszkált, az apja
1210 10 | lovagolt. Kimondani is ezt a szót: „apa”, tudta a leghamarabb.~
1211 10 | ezt a szót: „apa”, tudta a leghamarabb.~Én pedig elkezdtem
1212 10 | elkezdtem újra járni-kelni a világban, ahonnét félig
1213 10 | nehezemre esett most megvetni a lábam újra. Emlékszem, hónapokon
1214 10 | anyává fejlődésemen is. A kicsi nem volt szép gyerek:
1215 10 | sápadt. Míg feküdtem, vagy a szomszéd megyei kis fürdőn
1216 10 | itt más gondozta őt -, a szoptatós dajka életrendjét
1217 10 | imádkozósan összetenni a parányi kezét, „anyuka egészségéért”.
1218 10 | emlékeztetett volna az apjára néha!~A szülői nem laktak már itt.
1219 10 | mentes. „Megbecsüld ezt a jó uradat - mondogatta grószi -,
1220 10 | jómódban tart; mert bizony a betegségedre felment az
1221 10 | betegségedre felment az a kis pénz, amennyid még lehetett!”
1222 10 | Nagyobb lakásba mentünk, a Templom utcába, és az irodája
1223 10 | délelőttjein csak úgy rajzott be a sok poros atyafi, gatyás
1224 10 | hoztak, ellátták tojással a háztartást. Néha mégis csitítania
1225 10 | ha zsörtölődni kezdtem a bagariaszag meg a csizmájukon
1226 10 | kezdtem a bagariaszag meg a csizmájukon behordott sár
1227 10 | behordott sár miatt; mert a szőnyeges előszobán kellett
1228 10 | érdekel - és elmagyarázgatta a furcsa jogi eseteket, nagyjából
1229 10 | jogi eseteket, nagyjából a törvény szellemét, az igazság
1230 10 | egészen otthonos lettem a szakkifejezésekben is. És
1231 10 | ítéletű és nagyon tanult ember a maga dolgában.~- Mi van
1232 10 | maga dolgában.~- Mi van a Kendy Péter osztályos perével? -
1233 10 | Atyafiság jussán” adta kezedre a dolgát; tudod-e, hogy ez
1234 10 | engem nem hagyott nyugodni a dolog. A Kendyek csakugyan
1235 10 | hagyott nyugodni a dolog. A Kendyek csakugyan a megye
1236 10 | dolog. A Kendyek csakugyan a megye eleje voltak - nekem
1237 10 | uram lekötelezheti őket. A feketekávénál aztán kipattant
1238 10 | lehetne-e több neked, mint a pökhendi grófjaid?~- Miket
1239 10 | kedve támad politikához.~- A politikát én keveset bánom,
1240 10 | egészséges vagyok!~Elkacagtam a végét, Jenő ölbe kapott,
1241 10 | egészen felhangolódtam ezen a majdnem véletlen szócserén.
1242 10 | központja, egybesugárzása volt a grófi család belső és külső
1243 10 | izgalommal. „Alábbvalók a cselédeimnél - gondoltam -,
1244 10 | gondoltam -, azok inkább a maguk életét élik!” Eszembe
1245 10 | zongoráztak, kikérdezte tőle a városi pletykákat. De hát
1246 10 | én grószim Spach Nánival, a hátikosaras gyolcsasszonnyal
1247 10 | ezt, de mindig elfogott a düh, ha eszembe jutott.
1248 10 | düh, ha eszembe jutott. A Lajos gróf fiatal feleségéhez,
1249 10 | nem mentem volna; pedig a többiek, öregebb asszonyok
1250 10 | Lajos gróffal vadkacsára a lápra, és mindig jókedvvel
1251 10 | kinőttem valahogy lelkileg is a gyereksorból. Másképp, emberiesen
1252 10 | dolgok. Valami párnahímzéssel a kezemben sokszor jól odafigyeltem,
1253 10 | heveskedett egészen kiöntve a szívét Jenő előtt. - Hidd
1254 10 | micsoda egy züllött ország ez a miénk! Az egész; de ez a
1255 10 | a miénk! Az egész; de ez a tájéka legkivált. A vármegyét
1256 10 | de ez a tájéka legkivált. A vármegyét csak alá kellene
1257 10 | Csupa sógorság-komaság; a lustaságuk, tudatlanságuk,
1258 10 | megerősített érdekszövetkezet. A délolasz rablóbandák különbek,
1259 10 | vizet zavarnak. Emlékszel A falu jegyzője regényre?
1260 10 | ember!~- Ugyan, ne beszélj! A bornírtság fészke az egész.
1261 10 | Hát azt hiszed, van még a föld hátán valahol olyan
1262 10 | termelési rend, mint ebben a híres, búzás-boros Magyarországban?
1263 10 | Magyarországban? Jó, jó, csak legyints a kezeddel! Könnyű neked,
1264 10 | öreg!~- Persze, leszavazták a bizottságban a gazdasági
1265 10 | leszavazták a bizottságban a gazdasági gépek közös beszerzésére
1266 10 | valóbban és jobban kiszínezni a dolog praktikus megoldását,
1267 10 | dolog praktikus megoldását, a részleteket. Te mindig csak
1268 10 | kis dolog! De itt van most a láplecsapolás kérdése. Olyan
1269 10 | kérdése. Olyan világos, mint a nap, mindenkinek ingyenhaszonnal
1270 10 | értette az öreg. Mindent a grófnak! Nem, ahogy az előbbeni
1271 10 | kormány próbálta odafenn, a régi telekviszonyok szerinti
1272 10 | hogy az uradalomnak volna a legnagyobb haszna. Hiába!
1273 10 | Hiába! De azért jutna ott a birtokosoknak is bőven.
1274 10 | mert ez már ősi ellenérzés a grófok iránt; és mert a
1275 10 | a grófok iránt; és mert a Szinyér mentiek csakugyan
1276 10 | megterhelődnének az új adóval.~- Ejnye, a keserves istenit! Hát én
1277 10 | másutt; nekünk volna jobb, ha a miénk maradna.~- Hm! Erről
1278 10 | nem hittem, hogy komoly a dolog. Az apját elvadították
1279 10 | dolog. Az apját elvadították a politikától.~- De a felesége
1280 10 | elvadították a politikától.~- De a felesége családja beleviszi.~-
1281 10 | beszédére nem kell sokat adni. A Kendy-ügyben engedhetne
1282 10 | nevetett, és elhúzta az ujját a homlokomon. - Hát persze,
1283 10 | igyekszünk majd. Csak aztán a nyelvecskédre vigyázni,
1284 10 | sértődve, és büszkén tartottam a titkot. Félig játszósan
1285 10 | halt meg Bélteky bácsi, a volt közjegyző, aki az én
1286 10 | öcsémnek is tutora volt. A család kérte akkor, hogy
1287 10 | Ha vakációzni hazajött a szemináriumból, etettük,
1288 10 | ő lesütött szemmel járt, a breviáriumot olvasva, és
1289 10 | volt nálunk, láttam mozogni a szája szélét az úrangyala-imádságon.~-
1290 10 | kell gyújtani.~Piros lett a homloka tövéig, hogy megszántam.
1291 10 | ti egészen úgy hiszitek a vallást, ahogy írva van?~-
1292 10 | úgy gondoltam, nézd, az a sok kedves, okos, világias,
1293 10 | Mégis jó papok, előremennek a pályájukon. Nincs vajon
1294 10 | azért!~- De honnét veszed a bizonyosságot?~- Magamból.
1295 10 | az egyház. Nekem részem a hitem, bennem van. Elvész
1296 10 | kell mindenen gondolkodni, a gondolkodás másodrendű.
1297 10 | összes enyéim közül, és a kisfiam, azt hiszem, hasonlított
1298 10 | volt, mint régi képeken a kis Jézust dajkáló szent,
1299 10 | szent, ifjú szerzetesek.~A valaki, aki belépett, a
1300 10 | A valaki, aki belépett, a francia nyelvmester volt,
1301 10 | volt, aki akkoriban került a városba, és az uram mindjárt
1302 10 | könyvből az igeragozást s a grammaire-t;35 Bardeaux
1303 10 | múltú, furcsa egzisztencia - a tintás tollat mindig a vastag
1304 10 | a tintás tollat mindig a vastag szálú, fekete hajába
1305 10 | törülte, és néha dőlt belőle a pálinkaszag. Tavasz felé
1306 10 | lelték reggel az egyik padon a Várkert alatt. Akkor elvesztette
1307 10 | csak - ahogy jött - eltűnt a városból.~Jenő akkoriban
1308 10 | csinálni velem. Egyszer, hogy a fogam fájt, Debrecenből
1309 10 | Debrecenből utaztatta ide a legdrágább fogorvost; vége
1310 10 | nem engedtem kihúzni, és a nagy költség hiába volt.
1311 10 | hamar szóbeszéd indult odaát a tisztiházak uzsonnáin. „
1312 10 | maga költségén tartotta jól a parasztjait, Jenő a városban
1313 10 | jól a parasztjait, Jenő a városban csinálta a hangulatot;
1314 10 | Jenő a városban csinálta a hangulatot; és nagy kortes
1315 10 | rokonaim révén sikerült, a gróf maga is tudta ezt,
1316 11 | Jolsvay alispán, akinek a felesége másod-unokatestvérem
1317 11 | éreztetni próbálja velem a híres Bach-korszakban kiármánykodott
1318 11 | kiármánykodott bárósága és a vagyona fölényét. „Eb ura -
1319 11 | ükapja se látta Pórtelket, a lápos, eldugott falut s
1320 11 | emlékezetben még, és látni a szérűs udvart, a szárazmalmot
1321 11 | és látni a szérűs udvart, a szárazmalmot lenn s a »kastély«
1322 11 | udvart, a szárazmalmot lenn s a »kastély« kőereszes, ormós
1323 11 | túl barátkozónak lásson s a mágnásatyafiságon kapaszkodónak.
1324 11 | lett. Egészen lefegyverzett a kicsit idegenszerű, különös
1325 11 | szőke asszony volt Melanie, a Pórtelkyekre őt is csak
1326 11 | kevéssé érintkeztünk újabban a grószival való sok, apró
1327 11 | nagy szüksége lesz rám s a barátságomra, hogy tájékoztassam
1328 11 | Nyoma sem látszott nála a családi gőgnek vagy elfogultságnak. „
1329 11 | vendégeskedést jelentett nekem. Hogy a házam tájéka rendes, tiszta
1330 11 | egy cseléd; hát behozattam a környékbeli falvakból egy-egy
1331 11 | Nagyon sokat bajlódtam a pontos, előkelő felszolgálással
1332 11 | ilyen parádézásban főleg a vidéki urak előtt, akik
1333 11 | most mind gyakrabban voltak a vendégeink. Többnyire ügyük
1334 11 | olyan nagy valakikül ezek a híres Széchyek, Kendyek,
1335 11 | tündökletes tiszta szobáimban a fövényes, papírcifrás köpőládákkal;
1336 11 | Fél év múlva beköltöztünk a harmadik lakásunkba, közel
1337 11 | harmadik lakásunkba, közel a megyeházhoz s a vendéglőhöz,
1338 11 | lakásunkba, közel a megyeházhoz s a vendéglőhöz, mert már ez
1339 11 | vendéglőhöz, mert már ez és nem a nagypiac adta a kliensek
1340 11 | ez és nem a nagypiac adta a kliensek javát. Mennyi pörös
1341 11 | akkori időben, milyen aratása a fiskálismesterségnek! Még
1342 11 | kezdődő, tervezett dolog volt a láplecsapolás, és már mennyi
1343 11 | vízimadárnak adtak fészket. A Megye utcához közel hát,
1344 11 | Megye utcához közel hát, a Hétsastoll utca sarkán béreltünk
1345 11 | újonnan épített házat. A régiek alacsonyak voltak,
1346 11 | mennyezettel és szemöldökfával; de a miénket már az új pallér
1347 11 | ablakokat hagyott fatáblákkal a zsaluk helyett, és cifrás
1348 11 | az udvar felőli oldalon a sok, szép tágas szoba elé.
1349 11 | elemünkben éreztük magunkat mind a ketten! Igen, igen, most,
1350 11 | ketten! Igen, igen, most, a messzeségből felidézve ezeket,
1351 11 | szerette és igényelte mind a finom, csinos dolgokat,
1352 11 | tervezgette nagy lelkesen -, a legközepére rózsatőket ültetünk,
1353 11 | az orgonák tövébe kerül a Pityu hintája a tornázószerekkel.
1354 11 | tövébe kerül a Pityu hintája a tornázószerekkel. A kistornác
1355 11 | hintája a tornázószerekkel. A kistornác mentében sok leandert
1356 11 | sok leandert és gránátfát, a sarokba egy szép szőlőlugast.
1357 11 | sarokba egy szép szőlőlugast. A bérlet tíz évre szól, úgy
1358 11 | úgy rendezkedünk, mint a magunkéban, Magdi! Hátha
1359 11 | Milyen szép mustrájú ez a fal, arany és lila; ez,
1360 11 | arany és lila; ez, ez lesz a szalon!~Mert így hívtuk
1361 11 | szalon!~Mert így hívtuk a vizitszobát most már, mióta
1362 11 | új, franciás szót.~- Azt a kis különszobát a tornác
1363 11 | Azt a kis különszobát a tornác végén, Magdi, az
1364 11 | vakációra jönnek. És tudod, azt a Képíró Zsuzsit, aki a lakodalmunkon
1365 11 | azt a Képíró Zsuzsit, aki a lakodalmunkon főzött, azt
1366 11 | Kendyéknél szolgált már a tanyán. Mit szólsz hozzá?~-
1367 11 | életörömmel, tűzzel fogtam a rendezkedéshez. A bútor
1368 11 | fogtam a rendezkedéshez. A bútor sem volt így elég,
1369 11 | amorettes selyemfotelok lábait s a tükröt újraaranyoztatni,
1370 11 | tükröt újraaranyoztatni, a zongorát igazítani, ezüstholmit,
1371 11 | már felnőttek gyereksorból a kis comtesse-ek36. Nagyon
1372 11 | és hát istálló úgyis volt a házban, és egy udvarosfiút
1373 11 | játszó kedvvel hajkurásztam a kedves, felcicomázott kis
1374 11 | felcicomázott kis öregeket végig a Váralján és ki a szőlők
1375 11 | öregeket végig a Váralján és ki a szőlők felé. Már nekiszelesedtem
1376 11 | kicsit, és nem bántam, hogy a tisztiházak sora előtt visz
1377 11 | vitázni, igazkodni kezdtem a vádak ellen. Pár napig volt
1378 11 | bevádoltak és kiszínezték a mi „őrült pazarló” életmódunkat.
1379 11 | Utálatos volt nekem ez a jóakarat színébe öltözött
1380 11 | nem ösmertem! Jönnek, mint a jó kútra, boldog, boldogtalan!” „
1381 11 | most már csak úgy jó, ahogy a menye él, Ágnes, aki már
1382 11 | menye él, Ágnes, aki már a negyedik gyereket várja,
1383 11 | várja, sehova se jár, és a fiatalsága egészen belegémberedett
1384 11 | hangján, és hátrasimította a dús, szőke haját. - Megint
1385 11 | megnyernők díszelnöknek. Ez a Jenő küldetése lesz, hogy
1386 11 | mellettünk legyen tanáccsal, a hivatalos formák igazításával.
1387 11 | asszonyok vagyunk! És ez a komoly, nemes cél összehozná
1388 11 | nemes cél összehozná itt a széthúzó elemeket. Lehetetlen,
1389 11 | terheljük, azt elintézzük, csak a neve, a személyes tekintélye
1390 11 | elintézzük, csak a neve, a személyes tekintélye kell
1391 11 | személyes tekintélye kell és a tanácsai néha. No, ne gondolkozzék,
1392 11 | tisztában, hogy kedvére van-e a dolog. De hát miért ne?
1393 11 | javunkra lehet.~- Hány éves a kisfiad? - kérdezte Melanie
1394 11 | elnézett szokása szerint a gyerek feje fölött. - Még
1395 11 | én is most írok emiatt: a kislányaimhoz akarom.~-
1396 11 | lesz, ha majd kikocsizom a pónikkal, Pityut s a bonne-t37
1397 11 | kikocsizom a pónikkal, Pityut s a bonne-t37 hátam mögé ültetem
1398 11 | hozta itt divatba Melanie a lawn38-tenisz játékot, amit
1399 11 | nyáron; az tanította rá a kislányokat. És Melanie
1400 11 | kislányokat. És Melanie a megyeház udvarán csináltatta
1401 11 | kénytelen vele; és mint a gyerek, színes labda után.
1402 11 | hajladoztunk, melegedtünk délelőtt a háztartásunkban eleget,
1403 11 | bizony nemigen erőlködtem a játékkal, de társaságban
1404 11 | embert mutattak be nekem a tenisznél, aki azóta került
1405 11 | mivel az idegen sem játszott a keze valami hibája miatt,
1406 11 | idegenszerűnek tetszett, másnak, mint a többiek itt, és elég rokonszenvesnek;
1407 11 | gondozottak és kedvesek.~- A hajviseletét nézegettem! -
1408 11 | oldalra húzná, azt is, ami a kalap alatt rejtőzik, igen,
1409 11 | hatásos. Mily pompás haj az, a legritkább fajta! Hogy egészen
1410 11 | ez! Csak úgy silabizálom! A maga külsejéhez különben
1411 11 | nagyon!~- Ugyan? Ismerte a másomat?~- Igen, ha úgy
1412 11 | az arca pirosas kicsit és a haja láthatóan lágy és finom.
1413 11 | csaknem szabályos volt, a keze ápolt; és valami igen
1414 11 | földet bejárt - kezdtem újra a szószaporítást a játszókat
1415 11 | kezdtem újra a szószaporítást a játszókat nézve, ezt már
1416 11 | kevesen vannak, nem győzik a dolgot. Jó, tiszta, igazságos,
1417 11 | fiskális.~- Rontja majd a mi dolgunkat! - mosolyogtam
1418 11 | örömest ide fogják nekem adni a maradék, unalmas, fölös,
1419 11 | dolgokat, aprókat, amikkel a három idevaló röstellne
1420 11 | idevaló röstellne bajlódni. A maga ura is, Jenő, aki mellesleg
1421 11 | is, Jenő, aki mellesleg a legkülönb, szinte sok is
1422 11 | Csak süssön ilyen szépen a nap, ezt nagyon szeretem.~-
1423 11 | kérdeztem visszatérve a gondolatomra -, hogy elhagyta
1424 11 | gondolatomra -, hogy elhagyta a művészkedést?~- Nyolc esztendeje,
1425 11 | igen, hogy csúz támadt a karomban, és nem bírtam
1426 11 | és nem bírtam azután jól a vonót. Hisz nem volt az
1427 11 | csak kísértem Perényit, a nagy művészt, azóta más
1428 11 | alkalmazkodó voltam játékához és a drága, bolond, szeszélyes
1429 11 | vele. Láttam és csudáltam a mestert; és magammal nem
1430 11 | lustaságon az ilyenekben, de a lustaság is eredendő bűn.~-
1431 11 | ember úgy jár, impresszárió a nyakán; éjszaka játszani
1432 11 | kellett. Ki ér rá megnézni a régi templomokat, múzeumot,
1433 11 | dolog közelről. Vagyis nem a kihíresztelt dolgok az igazán
1434 11 | minden jövő-menő bepiszkol a csodálkozásával; eltátja
1435 11 | csodálkozásával; eltátja a száját, s azt füllenti restelkedve,
1436 11 | ám egészen. Néha láttam a vonatablakból hirtelen feltűnni
1437 11 | mezítlábost, ahogy kockáztak a kerek kavicsokkal. Közéjük
1438 11 | kavicsokkal. Közéjük ültem; a szavakat nem értettem, de
1439 11 | elnyerték az ezüstpénzeimet. A mesternek elmondtam másnap
1440 11 | kerültek meg soha többet a csirkefogók, még olyanformák
1441 11 | gondolkozom! Olyan furcsa! De a híres, nagy emberek mégis?~-
1442 11 | magukból az érdekességüket, a sokból összerakottságukat,
1443 11 | és gondolják: elég abból a deszkán, most a magam ura
1444 11 | elég abból a deszkán, most a magam ura vagyok! És így,
1445 11 | ilyen kis helyen, mint ez a város, nézze, csak hetek
1446 11 | adódóbban. Nagy emberek! A mesteremnek az apja kötélverő
1447 11 | egy nagy színésznő, és a legtöbb, házmester lánya
1448 11 | azért mindenen át.~- De a sok pénz!~- Az, az, gyönyörű,
1449 11 | fogytig úgy lesz; és szereti a jót, és asszony, olyan átmenő
1450 11 | már magának udvarlóul ezt a Horváthot. „Rendén van,
1451 11 | szárad!” - vontam egyet a vállamon; de ez azért szimpatikus,
1452 12 | 12~A zöld ernyős kis lámpa szunyókált
1453 12 | ernyős kis lámpa szunyókált a gyerekszobaasztalon, és
1454 12 | testecskéről. Jenő benyitott ide a kaszinóból jövet, itt talált
1455 12 | szó nélkül leültünk ketten a gyerek mellé. Nem volt vendégünk
1456 12 | díszbe. Egy darabig néztük a kis lenyírott, szöszke fejét,
1457 12 | vigyázva, nagyon gyöngéden a falnak fordította, szépen
1458 12 | szépen simára húzta rajta a tiszta ingecskét, betakarta,
1459 12 | egyszerre Jenő.~Kihúztam a kezem a tenyeréből, és nem
1460 12 | egyszerre Jenő.~Kihúztam a kezem a tenyeréből, és nem szóltam
1461 12 | ellágyult, sajnáló szemmel a gyerekre, és valami érzelgős
1462 12 | ruházata, sétája, és minden a legpontosabban megy, Jakobi
1463 12 | arról, csak én akartam? A fáradsága úgyis mind énrajtam!
1464 12 | elfordult, és súgva mutatott a kicsink felé.~- Nézd, milyen
1465 12 | szép így fehér ingben! Ez a finom, nyúlánk fiúalakja,
1466 12 | okos kis képe, igaza van a dadának, mint a kisjézus!
1467 12 | igaza van a dadának, mint a kisjézus! Tudod, hogy már
1468 12 | kisjézus! Tudod, hogy már a mö-betűt is ismeri; azt
1469 12 | volt nálam az irodában, én a díványon feküdtem, ő a földön
1470 12 | én a díványon feküdtem, ő a földön ülve levelezte a
1471 12 | a földön ülve levelezte a német lexikont. Azt kérdi
1472 12 | kérdi egyszer: „Apu, mi ez a kis golyó?” „Az a nap -
1473 12 | mi ez a kis golyó?” „Az a nap - mondom -, itt meg
1474 12 | nap - mondom -, itt meg ez a kis pont a föld, mert látod,
1475 12 | itt meg ez a kis pont a föld, mert látod, ez ennyivel
1476 12 | látod, ez ennyivel kisebb a napnál!” Nagyot néz, és
1477 12 | Nagyot néz, és azt kérdi. „A holdnál is kisebb?” „Nem,
1478 12 | is kisebb?” „Nem, Pityu, a hold még a földnél is kisebb!” „
1479 12 | Nem, Pityu, a hold még a földnél is kisebb!” „Hát
1480 12 | Jenő.~- Csakhogy átesett a betegségeken - mondta aggodalmas
1481 12 | hittem néha már, hogy mind a ketten itt hagytok - asszony
1482 12 | elég! - feleltem beléesve a komolykodásba. - Majd kiigazodik
1483 12 | költséggel élni, Magdi, aztán meg a jövedelem is csak több mindig.
1484 12 | Jenő, csak az ér valamit. A vármegye, hiába!~- Hát hiszen...~
1485 12 | Hirtelen megindulással átfogtam a nyakát, a karja alá fúrtam
1486 12 | megindulással átfogtam a nyakát, a karja alá fúrtam a fejem.~-
1487 12 | nyakát, a karja alá fúrtam a fejem.~- Istenem, uracskám,
1488 12 | dolgozni, neki gyűjteni, a kis mókusnak. Hidd el, sokat
1489 12 | látom, hogy Péter apád úgy a végit járja Telegden; mindig
1490 12 | lehetne itt csinálni! Esetleg a két fiú pénzéhez felvenni
1491 12 | hármótok számára; azután a fiúkat, ha nagykorúak lesznek,
1492 12 | évig tartaná még magát ez a Péter!~- Ej, vége annak!
1493 12 | lenni, Melanie-val kiállni a versenyt. Hát akarnád, hogy
1494 12 | hatott ez igazándiban is. A háztartásban energikus és
1495 12 | háztartásban energikus és a társaságban fölényes voltam;
1496 12 | egyszerre sohasem is volt a tulajdonom, soha fontosabb
1497 12 | fontosabb életdolgot, még csak a lakáskiválasztást vagy fűtőfa-megrendelést
1498 12 | gondosan, jól lesz intézve.~A tea után megbújtam mellette
1499 12 | ebédlődíványon.~- No hát a titkot!~- Hát ide figyelj!
1500 12 | székbe Jolsvay kerül még most a tavasszal. Ez már biztos!~-