Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
7 1
8 1
9 1
a 3947
abba 7
abbahagyja 1
abbahagyni 1
Frequency    [«  »]
-----
-----
-----
3947 a
1922 és
1680 az
850 hogy
Kaffka Margit
Színek és évek

IntraText - Concordances

a

1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3947

                                                          bold = Main text
     Fejezet                                              grey = Comment text
1501 12 | áprilisban hozza Lajos gróf a kinevezést.~- És akkor az 1502 12 | közbe nem jön, meglátogatja a kastélyt a fiatal trónörökös. 1503 12 | meglátogatja a kastélyt a fiatal trónörökös. Hajtóvadászat 1504 12 | egyelőre! Ma még csak én tudom a gróftól. Hát akkor, tudod, 1505 12 | tisztújítás előtt; ezzel a gróf maga is tisztában van. 1506 12 | gróf maga is tisztában van. A jövendőbeli király jön, 1507 12 | mindenképp; országos érdek szinte a magyar főurakkal való ilyen 1508 12 | Nem elég az uradalom és a város, a megye is kell, 1509 12 | az uradalom és a város, a megye is kell, például nemesi 1510 12 | itt sokan dúlnak-fúlnak a vízszabályozás miatt. Nem 1511 12 | vízszabályozás miatt. Nem egyöntetű a hangulat az urasággal szemben. 1512 12 | többnyire! Hisz be kell látnia a sok vaskoponyájúnak, a sok „ 1513 12 | látnia a sok vaskoponyájúnak, a sok „járomszeghegyezőnek”, 1514 12 | járomszeghegyezőnek”, ahogy a gróf hívja őket, hogy végin 1515 12 | novemberben még - meglesz a tisztújítás. Jolsvay megkapja 1516 12 | Jolsvay megkapja az utasítást a jelölésre, a gróf is mindent 1517 12 | az utasítást a jelölésre, a gróf is mindent megmozgat 1518 12 | gróf is mindent megmozgat a bizottságban, és ilyen dolgokban 1519 12 | is, ha meg tudjuk nyerni a vármegyét az ő számára, 1520 12 | az örömtől, tapsoltam, és a nyakára fontam a két karom. 1521 12 | tapsoltam, és a nyakára fontam a két karom. Úgy éreztem, 1522 12 | teljesítse és véghezvigye a világban, amit az én becsvágyam 1523 12 | hallatszott: Horváth Dénes jött, a Jenő új kartársa. „Hát ma 1524 12 | Őszintén megszerette egymást ez a két ember a nyár óta, és 1525 12 | megszerette egymást ez a két ember a nyár óta, és nagyon sokat 1526 12 | lassan, várakoztatóan; de a maga különös, lagymatag 1527 12 | mondogatott is, hogy: „Ez a bolond élet mindenestül 1528 12 | tiszta, szőke ember volt. A Jenőt elfoglaló dolgok nem 1529 12 | egy idegen, helyeselte is a Jenő ítéleteit - a közigazgatásról, 1530 12 | helyeselte is a Jenő ítéleteit - a közigazgatásról, a mostani 1531 12 | ítéleteit - a közigazgatásról, a mostani rezsim tunyaságáról -, 1532 12 | kedves trécselést. „Mint hal a vízben, úgy él a világon!” - 1533 12 | Mint hal a vízben, úgy él a világon!” - mondta Zimán 1534 12 | leginkább - és Ilkán látszott is a féltékenység -, mert velem 1535 12 | volt otthon Jenő; ilyenkor a kis kék szobában ültünk, 1536 12 | gömbölyített nekem, vagy a kicsit hibás kezével befűzte 1537 12 | kicsit hibás kezével befűzte a tűimet. Ha Jenő jött, Horváthnak 1538 12 | Horváthnak kellett sietve eldugni a névnapjára vagy karácsonyra 1539 12 | az ember rákap egy kicsit a szeretete révén, de akivel 1540 12 | érte. Ő nézte meg először a ruháimat, a kézimunkáim 1541 12 | meg először a ruháimat, a kézimunkáim és minden apró 1542 12 | minden apró átalakítást a szobák berendezésén vagy 1543 12 | szobák berendezésén vagy a vendégek fogadása körül. 1544 12 | csakugyan első ház volt a mienk a Melanie-éké után 1545 12 | csakugyan első ház volt a mienk a Melanie-éké után Szinyéren. 1546 12 | vizitelt, és csak azután a többieknél. Ha este volt 1547 12 | Jenő maga gyújtotta sorba a sok-sok szál egész gyertyát 1548 12 | sok-sok szál egész gyertyát a nagy szalon makartcsokrai 1549 12 | makartcsokrai és japán vázái mögött; a szép új zongora nyitva volt 1550 12 | volt hófehér fogsorával, és a Horváth hegedűtokja mellette, 1551 12 | varrtam piros rózsákat; a székek és tükrök aranyozott 1552 12 | fáján ragyogva imbolygott a sok, kis ideges, mozgalmas, 1553 12 | dolgoztam azért délelőttönként a háztartásban. A nagy lakást 1554 12 | délelőttönként a háztartásban. A nagy lakást takarítani kellett, 1555 12 | szobalány mégiscsak egy volt; és a bonne-t Jenő nem engedte 1556 12 | bonne-t Jenő nem engedte a gyerek mellől. Én pedig 1557 12 | mellől. Én pedig nem tűrtem a félmunkát. A nippeket, amelyek 1558 12 | nem tűrtem a félmunkát. A nippeket, amelyek mesésen 1559 12 | kellett törülni naponta, s a pádimentom39 is csak úgy 1560 12 | ha magam tenyereltem neki a felfestésnek. Tizenegy óráig 1561 12 | Szinte örömem volt ebben a kettősségben; mit tudok 1562 12 | tudok én! Délután sokszor a nőegyletbe mentem, korcsolyára, 1563 12 | és néha felforrt bennem a gőg és harag ezért, de tudtam, 1564 12 | nem változtathatok semmit a viszonyunkon, hiszen szükségünk 1565 12 | hiszen szükségünk volt a leendő főispánékra. És Melanie-t 1566 12 | főispánékra. És Melanie-t a társaságos életben sem lehetett 1567 12 | uralkodott már az egész városon s a környéken. Neki nem voltak, 1568 12 | ember egyhangúan zengte a dicséretét; hogy szép, , 1569 12 | kapatta az embereket a teázásra is, és az odáig 1570 12 | teaestélyt adott mindjárt a tél elején, és sorjában 1571 12 | külön-külön összehívta az elsőre atársaságot” (elsősorban 1572 12 | nőegyleti összetartás címén, a jobb kereskedőket és zsidó 1573 12 | zsidó asszonyokat. Ehhez a népszerűsködéshez csakugyan 1574 12 | Hogy tudott mindenkivel a maga nyelvén beszélni! És 1575 12 | terítésért, bukdácsolásért a szalonban. Könnyű volt neki 1576 12 | szalonban. Könnyű volt neki a megyeház csűrnyi termeiben, 1577 12 | szinte szívdobogást kaptam a kétségtől és az örömtől. 1578 12 | elém az akkori időből!... A nagy, heves, lelkendező 1579 12 | zavaros gyűrődések vonalai a papírfoszlányon, amelynek 1580 12 | amelynek hiába kerestem a többijét. Istenem! Azok 1581 12 | Jenő, aki példás férj volt, a leggondosabb családfő, és - 1582 12 | én őt; és ezt így tudta a világ, a város, így tartotta 1583 12 | és ezt így tudta a világ, a város, így tartotta számon 1584 12 | város, így tartotta számon a család; és eszerint voltam 1585 12 | hogy említsem neki ezt a dolgot és számon kérjem? 1586 12 | dolgot és számon kérjem? A helyes asszonyi ösztönöm 1587 12 | egy frázis, érdekvadászat a család jólétéért? Ki ismerheti 1588 12 | jólétéért? Ki ismerheti a férfit... az embert? Még 1589 12 | Az árverés ki volt tűzve. A nagypiac megetti Cifrasoron 1590 12 | apai, ükapai házból, és a világ forog tovább! A falu 1591 12 | és a világ forog tovább! A falu parasztjai is így érezhették; 1592 12 | érezhették; odagyülekeztek a porta elé sereggel, és fellázadva 1593 12 | hogy be nem engednek ők a határba úgysem más uraságot, 1594 12 | verik ki, „visszafoglalják” a kastélyt. Péter alig győzte 1595 12 | győzte lecsendesíteni őket. A harmadik faluba elkísérték 1596 12 | harmadik faluba elkísérték a négyökrös szekereket, amelyek 1597 12 | gömbölyödött, amióta elérte a negyvenet. Az élcelődés 1598 12 | kifejlődött. Tán ez volt a szerencséje, nem tudott 1599 12 | emésztődni, tragédiát csinálni a dologból, mindennek meglátta 1600 12 | dologból, mindennek meglátta a kacagtató, keservesen figurás 1601 12 | mulatott olyan dolgokon, amiket a többi ember szégyellve és 1602 12 | sem mozdult az odvából: „A sok dohos, bolond biblia, 1603 12 | sok dohos, bolond biblia, a sok pokol fóliáns közül, 1604 12 | anyám, hogy nem nagyon fáj a szíve érte, legalább megszabadult 1605 12 | érte, legalább megszabadult a terhes, nagy, falusi gazdasszonykodástól, 1606 12 | visszajöhetett övéi közé a városba, ahol a fiatalságát 1607 12 | övéi közé a városba, ahol a fiatalságát élte.~És eljött 1608 12 | fiatalságát élte.~És eljött a nyár megint, nagy, heves, 1609 12 | ernyedt és édes virágillatok a bazsalikomos, verbénás városi 1610 12 | esztendős voltam.~Ennek a nyárnak az emléke olyan 1611 12 | amely igen sok volt akkor a kertünkben, és felérzett 1612 12 | kertünkben, és felérzett a verandáig, ahol szép, késő 1613 12 | ült ilyenkor Horváth.~Ez a kép így rögződött meg az 1614 12 | az emlékemben. Jenő lenn, a nagy virágágy rózsatői közt 1615 12 | végig az utakon, nyikorog a kútkerék távolabb, Pistike 1616 12 | ruhában futkos, labdázik a fehér ruhás német lánnyal; 1617 12 | német lánnyal; lejjebb száll a nap, és a kannák szűrőcsövéből 1618 12 | lejjebb száll a nap, és a kannák szűrőcsövéből aranyosan, 1619 12 | aranyosan, szivárványosan száll a vízpermeteg; ferdén, a ferde 1620 12 | száll a vízpermeteg; ferdén, a ferde fényben a százszínű 1621 12 | ferdén, a ferde fényben a százszínű virágszőnyeg felett. 1622 12 | ahogy én, az udvaron át, a kert szilvafái fölé és át 1623 12 | kert szilvafái fölé és át a fapalánkokon, a messzi többi 1624 12 | fölé és át a fapalánkokon, a messzi többi kerteken, a 1625 12 | a messzi többi kerteken, a rózsaszín sávos egen. „Paradicsom 1626 12 | sávos egen. „Paradicsom a maga háza! Minden szép, 1627 12 | hozzányúl, ami körülveszi. És a boldogságból, asszonyom, 1628 12 | ilyen jóviseletűn meghúzódom a kuckóban. És csak nézem!...” - 1629 12 | Ezt mondta annak a nyárnak estéin Horváth Dénes, 1630 12 | átöltözött, és közénk ült a habos kávéhoz. „Az asszonyodnak, 1631 12 | csak behúzódott az irodába a kis testmozgás után, lámpát 1632 12 | után, lámpát gyújtatott a munkához, és otthagyott 1633 12 | vacsoráig. És visszaemlékeztem a Tabódy Endre néhány látogatására 1634 12 | végigvalókat. Az ember nem a menyegzője éjszakáján válik 1635 12 | talentumosabb, Magda, ennél a maga uránál a föld kerekén 1636 12 | Magda, ennél a maga uránál a föld kerekén se tán! - mondta 1637 12 | özvegy, független asszony, a kényelmes, a veszélytelen! 1638 12 | független asszony, a kényelmes, a veszélytelen! Az a ! Én 1639 12 | kényelmes, a veszélytelen! Az a ! Én csak úgy nézésre, 1640 12 | komplikáció ne legyen... pfuj, a férfiak csúnya, vénes megalkuvása, 1641 12 | legalább!...”~- Milyen erős ez a nagy málnaszag a kert felől! - 1642 12 | erős ez a nagy málnaszag a kert felől! - mondta lassan. - 1643 13 | 13~A málna elérett, augusztus 1644 13 | varrt. Menyasszony volt a szegény kis szeplőkirályné, 1645 13 | ajánlásra, arckép után kérte meg a Lipi szenzáltól, a családfőtől 1646 13 | kérte meg a Lipi szenzáltól, a családfőtől egy pozsonyi 1647 13 | várt, lihegett, szinte fűlt a belső eltitkolt, boldog 1648 13 | Jenő egészen beásta magát a dolgai közé; néha alig lehetett 1649 13 | mindig, hanem járkált fel-alá a szobában órákon keresztül.~ 1650 13 | három hónap választja el a nagykorúságtól, akkor minden 1651 13 | rendeződik. Nekünk most a magunk ügyében kellett dolgozni. 1652 13 | régibb összeköttetéseire a vidéken, de ő éppen akkor 1653 13 | jajgatni most, hisz annyi volt a gondunk. Nekem diktált néhány 1654 13 | Tyukody bácsinak is, akinek a két hóbortos vénleánya volt. 1655 13 | Másoknak ő maga írt, Kendyt, a volt kliensét és a fiatalabb 1656 13 | Kendyt, a volt kliensét és a fiatalabb Kehidayt maga 1657 13 | csínján, többet beszélve a főhercegfogadásról, mint 1658 13 | főhercegfogadásról, mint a mi dolgunkról; de a közel 1659 13 | mint a mi dolgunkról; de a közel rokonokkal bizalmasan 1660 13 | füttyszava szerint abban a megyei kormányzatban, ha 1661 13 | egyszer végképp kikerül a gróf hatásköréből. De ezzel 1662 13 | gróf hatásköréből. De ezzel a kortesfogással nagyon óvatosnak 1663 13 | utánunk. Besúgtak-e vajon a vén árulkodónak valami ilyen 1664 13 | Jenő csinált egyre irkált a nyakára, és küldözte az 1665 13 | utánra rendbe kell lennie a számadással! Jenő végre 1666 13 | számadással! Jenő végre a grófnak írt, és persze szó 1667 13 | persze szó nélkül megkapta a haladékot. Tudtam volna, 1668 13 | egyszer mosolyogva nézni erre a hosszú Imrére, ha nem is 1669 13 | nem is úgy, de legalább a hiúságot legyezgetőn! De 1670 13 | De könnyen engedett volna a nagy hivatalos tartózkodásból, 1671 13 | inkább; úgy gyűlöltem ezt a konok, német parasztfiút - 1672 13 | parasztfiút - mert olyan volt - a nyers ridegségbe és néha 1673 13 | neki.~Az idő úgy sietett. A Sándorka öcsém első miséjére 1674 13 | miséjére sem tudtunk átjutni a szomszéd, püspöki városba, 1675 13 | reszketett, és felemelte a megszentelt ostyát. Ájultan 1676 13 | után. „Idegbajos - mondták a doktorok -, gyógyulnia kell!” - 1677 13 | jelölve volt másodtitkárnak a püspöki rezidenciába.~Mennyi 1678 13 | váltotta magához, Béltekyné, a nagynénje hozta nekem nagy 1679 13 | nekem nagy sebbel-lobbal a furcsa újságot. Házas volt 1680 13 | újságot. Házas volt már akkor, a kis Pongrácz Anna volt a 1681 13 | a kis Pongrácz Anna volt a felesége, akit abban az 1682 13 | abban az évben mutattak be a megyebálon, mikor én férjhez 1683 13 | Tabódy Endre az új földesúr, a Szinyér menti birtokosok 1684 13 | kívánt legtöbb áldozatot a leendő vízszabályozás - 1685 13 | leendő vízszabályozás - amit a gróf kedvéért csinált a 1686 13 | a gróf kedvéért csinált a megyei kormány: Jolsvay 1687 13 | maga nincs eladósodva - a feleségével is kapott -, 1688 13 | hatszorosan térülhet meg az a költség! Vajon, vajon, hogy 1689 13 | összeálló ellenzékiség is már. A Tótfalussyak, az Ecsedyek, 1690 13 | Tótfalussyak, az Ecsedyek, a nagyhangú Berey Gábor és 1691 13 | emberük az alispánságra.~De a mi táborunk is erősen együtt 1692 13 | akkor először közeledett a családhoz újra, sokévi haragoskodás 1693 13 | itt voltak Hiripyék is - a falusi rokon család -, akiknél 1694 13 | leánykoromban jártam utoljára a holdfényben, a jegenyék 1695 13 | utoljára a holdfényben, a jegenyék alatt. Hogy megforgatják 1696 13 | célok, színváltozások! A bácsi most képviselő volt, 1697 13 | bácsi most képviselő volt, a kerületében sokat jelentett 1698 13 | szinte tálalás előtt már, a hatalmas Kendy Péter kocsija 1699 13 | kocsija is. Ő volt az egyetlen a megyében, akit a gróf meghívott 1700 13 | egyetlen a megyében, akit a gróf meghívott a készülő 1701 13 | megyében, akit a gróf meghívott a készülő főhercegi vadászatra. 1702 13 | sejtette, hogy titokban a Jenő műve volt ez is.~Kicsit 1703 13 | bizalmatlan és hűvös volt eleinte a hangulat a virágos, ezüsttől 1704 13 | volt eleinte a hangulat a virágos, ezüsttől ragyogó 1705 13 | néni vagy furcsán, szinte a mellőzéstől féltükben gőgös 1706 13 | elszokott, távolodott rokonok. A férfiak is kertelve kerülgették 1707 13 | kerülgették azügyet”, a nemesi bandérium kérdése 1708 13 | voltak tolni az uram szekerét a megyénél, de hogy éppen 1709 13 | de hogy éppen ők járjanak a gróf kezére most, amikor 1710 13 | háromszáz éves ellenkezést!~A Szinyéryek birtokszerző 1711 13 | is így tányérnyalóskodott a német körül - sok császári 1712 13 | úgy harácsolták össze a megye harmadát, osztályos 1713 13 | milyen ügyesen tereli át Jenő a szót, az ingerültséget az 1714 13 | kormányra. Tisza Kálmánt meg a többit szidni vagy pártolni, 1715 13 | összetaláltak vagy feltódultak a hangulatok. A két vármegyei 1716 13 | feltódultak a hangulatok. A két vármegyei hajdú, akiket 1717 13 | rendelt át, bontogatni kezdte a pezsgőket.~Éjféltájban a 1718 13 | a pezsgőket.~Éjféltájban a szalonba mentem át a nőkkel. 1719 13 | Éjféltájban a szalonba mentem át a nőkkel. Odabenn az urak 1720 13 | voltak, egyre sűrűsödött a dohányfüst, élénkebb lett 1721 13 | dohányfüst, élénkebb lett a vita.~Már sokan beszéltek 1722 13 | gesztusokkal el-eltérve a tárgytól, és ki-ki a szomszédját 1723 13 | el-eltérve a tárgytól, és ki-ki a szomszédját próbálta kapacitálni. 1724 13 | feketekávés tálcát vitt be a lány. Ábris bátyám szinte 1725 13 | szinte ordítva szónokolt már a fojtó füstfellegben, szidta 1726 13 | fojtó füstfellegben, szidta a jobbágyfelszabadítást, és 1727 13 | jobbágyfelszabadítást, és a karcsú üvegpoharat úgy verdeste 1728 13 | összeroppant, és szétmállott a kezében. „Én nem csaltam, 1729 13 | mondott neki ellent. „Isten a tanúm, ujjal se nyúltam 1730 13 | ujjal se nyúltam akarva a máséhoz! Nem hazudok, pajtás! 1731 13 | volt úgy, hogy elmentem a más ember tagja mellett 1732 13 | állt az élet. Leszálltam a szekérbül, és kihúztam négy-öt 1733 13 | meglássam, milyen volt arra a termés. Ennyi volt az én 1734 13 | Kehiday átölelve tartotta a Galgóczy fiú nyakát, a vállára 1735 13 | tartotta a Galgóczy fiú nyakát, a vállára borult, úgy fogadkozott: „ 1736 13 | soha!” - Jenőre néztem. A józanság lehangoltságával 1737 13 | józanság lehangoltságával ült a helyén, mint rendesen ilyenkor, 1738 13 | majdnem szégyenkezve. És ebben a percben hasított belém először 1739 13 | belém először világosan ez a gondolat: „Milyen idegen 1740 13 | előállt, Piroska nénémet meg a másik két asszonyt elszállásoltam 1741 13 | asszonyt elszállásoltam a vendéghálóban. Szürkült 1742 13 | vendéghálóban. Szürkült már a reggel, mikor még egyszer, 1743 13 | végén még ketten voltak a félhomályban; hátradőlve 1744 13 | félhomályban; hátradőlve a székben, lepittyedt szájjal, 1745 13 | horkolt; ez Gencsy Tibor volt, a másik Galgóczy. Már kialudt 1746 13 | Már kialudt minden lámpa, a virágok szétzilálva és lekonyultan, 1747 13 | lekonyultan, halottan hevertek a borfoltos, szivarmocskos 1748 13 | cirógatta ölében Sport, a barna foltos vizsla fejét.~ 1749 13 | lelkendezésbe öltem azt a nyomasztó bizonytalanságérzést, 1750 13 | idegessé tett. Leginkább az a gondolat kínozott, hogy 1751 13 | lehetek jelen mindenütt, ahol a választásról beszélnek, 1752 13 | választásról beszélnek, ahol a hangulatok irányítódnak, 1753 13 | szinte létkérdés neki ez a dolog. Mintha mindent erre 1754 13 | dolog. Mintha mindent erre a kockára tett volna fel.~ 1755 13 | Jenőnek semmi készpénze nincs a választási és egyéb költségekre. 1756 13 | egy kis reprezentálás a királynapok idején! Úgy 1757 13 | zártkörű tanácskozásra hívta a bizottsági tagokat, hogy 1758 13 | hiszem, így majd tisztázódik a helyzet, a mi javunkra. 1759 13 | majd tisztázódik a helyzet, a mi javunkra. Minden arra 1760 13 | titkolózz komoly dolgokban. A feleséged vagyok.~Némán 1761 13 | vagyok.~Némán tette elébem a kassai levelet. Nem csalódtam! 1762 13 | még nem késő, hagyja abba a nagyzoló fényűzést, dolgozzék - 1763 13 | öregkorára, és gondoljon a gyerekére. Hogy lám, előre 1764 13 | tudta ő, mire fog vezetni a nagyravágyás és uraskodás, 1765 13 | figyelmeztette elégszer, nem vethet a szemére semmit; lám, ide 1766 13 | semmit; lám, ide sodorta az a léha környezet, melyben 1767 13 | Itt engem értett, lám, és a családomat! És az ilyen 1768 13 | Édesanyám biztosan nem is sejt a dologról! - mondta Jenő 1769 13 | Ő úgysem tehetne semmit, a vagyon apámé! Csak felzaklatnók.~- 1770 13 | mondja Lipi. Mint alispánnak, a vízrendezés vezetőjének 1771 13 | zsidó többet ér, látod, mint a legközelebbije az embernek!~ 1772 13 | emelt vézna kis karján. A rojtos farok zizegve húzódott 1773 13 | farok zizegve húzódott utána a küszöbön.~- Nézzed, apa, 1774 13 | apa, mit csinált nekem a Mitru hentes! Mikor szél 1775 13 | várni kell. Addig ide teszem a te asztalod mögé, a sarokba, 1776 13 | teszem a te asztalod mögé, a sarokba, mert te tudsz 1777 13 | szél nem jön! Apád lesz a sárkánylovag!~ ~ 1778 14 | Fényes október délelőtt. A kis vasútállomás tele virággal, 1779 14 | kikészítettséggel mindenen. A városban - mosolyogtató 1780 14 | lampionokat. És kinn, messze a vadaskert majorjáig - amerre 1781 14 | vadaskert majorjáig - amerre a vadásztársaság útja vezet 1782 14 | vezet majd másfél órányira - a vármegye költségén hengerelték 1783 14 | költségén hengerelték le a szekérutat, vakoltatták, 1784 14 | vakoltatták, kimeszeltették a parasztházak arra néző elejét 1785 14 | Telekdy Péter fanyar-mogorván a Rousseau-ja mellől.~A parádés 1786 14 | fanyar-mogorván a Rousseau-ja mellől.~A parádés vonat berobog, tömeges 1787 14 | kimért harsanása, megszakítva a nagy tömeg fojtott csendjét. 1788 14 | tömeg fojtott csendjét. Most a Melanie üdén rezgő, kellemes 1789 14 | beszédhangját hallom, ahogy a fejedelmi asszony felé fordul, 1790 14 | hullámú aranyhaja megcsillan a reggeli napfényben, az ő 1791 14 | tiszta szépsége kiragyog a ruhája hamvaszöld, finom 1792 14 | hamvaszöld, finom színei közül. A nagy kaméliacsokrot emelve 1793 14 | és el sem pillantva még a beszélő arcáról, az ösztön 1794 14 | idegen férfi tekintetét. Most a virágok árnya véd, visszanézem 1795 14 | amilyenhez nem elég az akarás, a játékkedv néha: ritka felhangoltság 1796 14 | felhangoltság perce kell hozzá és az a biztosság, hogy ennyi minden: 1797 14 | minden: és nem zavarhat meg a folytatás kétsége vagy kockázata. „ 1798 14 | kétsége vagy kockázata. „A királyfi!” - gondoltam ellenőrizetlenül 1799 14 | betegesen felpirosló ajkakat a sötétszőke bajusz alatt. 1800 14 | sötétszőke bajusz alatt. A két aranysas csillogott, 1801 14 | aranysas csillogott, vakított a búzavirágkék atilla kihajtóján, 1802 14 | búzavirágkék atilla kihajtóján, a nyúlánk, fiatal alakon végigsurrant 1803 14 | fiatal alakon végigsurrant a vörös stráf. Így, most átadják 1804 14 | stráf. Így, most átadják a virágokat, a nőegylet éljenez 1805 14 | most átadják a virágokat, a nőegylet éljenez mögöttem, 1806 14 | ruhás asszonyok korzóznak a Várkert alatt; a helyőrség 1807 14 | korzóznak a Várkert alatt; a helyőrség bakái mozdulatlan 1808 14 | ragyogó parádéban. Most a fogatok sora jön, ó, hogy 1809 14 | elsurrant; az anyagrófné, a fiatal az udvarmesterrel, 1810 14 | fejű főkatonák, és akkor a bandérium. Ügető, szép, 1811 14 | pompázatos, eleven szerszám a ló; mennyire hat, a női 1812 14 | szerszám a ló; mennyire hat, a női érzésre szinte! Az ott 1813 14 | szinte! Az ott fiatal Hiripy, a szolgabíró, nagynéném fia; 1814 14 | nagynéném fia; Kendy beh pompás! A két Kehiday együtt; a Galgóczyék, 1815 14 | pompás! A két Kehiday együtt; a Galgóczyék, apa és fiú! 1816 14 | Jaj, az ősz hajú Bojér, a szép, violaszínű, aranyos 1817 14 | Jótékony vásárt csináltunk a nőegyleten, a sok benn időző, 1818 14 | csináltunk a nőegyleten, a sok benn időző, telt zsebű 1819 14 | vidéki családra gondolva. Fel a kastélybeli, főúri vacsorához 1820 14 | cigányputrinak utánozva a selyemponyvás, aranyos odú, 1821 14 | ékszeres hajjal ültünk a bejárat előtt.~Horváth Dénes 1822 14 | maradhasson. Pedig Zimán Ilka a szivarnál volt odaát.~Nagyon 1823 14 | alatt? Mindenki ott volt a vidékiek közül, de szabad 1824 14 | közül, de szabad járása volt a városi polgárnépnek is; 1825 14 | polgárnépnek is; özönlött a sok ember a megyeház nagy 1826 14 | is; özönlött a sok ember a megyeház nagy termében, 1827 14 | az oszlopok közt, végig a bódék és boltocskák szegte 1828 14 | boltocskák szegte szőnyeges úton. A két unokahúgom osztotta 1829 14 | két unokahúgom osztotta a pezsgőt; én kártyát vetettem, 1830 14 | Nem fél így játékba fogni a sorsot? - mormogta mögöttem 1831 14 | Idegesítő, nyilalldosó, mint a villámcikázás! Fáj a nézése.~- 1832 14 | mint a villámcikázás! Fáj a nézése.~- Ritkán udvarol 1833 14 | legyintettem felé kacagva, de jól a szeme közé nézve -, hanem 1834 14 | mondta, és végigállta a nézésem komolyan. Elfordultam, 1835 14 | komolyan. Elfordultam, de most, a nagy körülrajongottság közepett 1836 14 | hódolata.~Éjfél előtt volt. A teremben parfümös zsúfoltság 1837 14 | parfümös zsúfoltság és meleg. A nem társaságbeli, városi 1838 14 | eltávoztak önszántukból, a mulatság most már a szokott, 1839 14 | önszántukból, a mulatság most már a szokott, zártkörű esték 1840 14 | leeresztett karokkal várta, míg a kártyát kikeverem.~- Emelje 1841 14 | meg!~- Melyik kézzel?~- A ballal!~Az arcába néztem 1842 14 | néztem merőn. Deresedett már a halántéka körül, és a kicsit 1843 14 | már a halántéka körül, és a kicsit hanyagul szabott 1844 14 | délelőtt, díszmagyarban a táncos, cifra lovon. De 1845 14 | nézésű madárszeme; és az a kicsit nyers, kicsit bánatos 1846 14 | kézmozdulatra összemarkolta kezemben a laza kártyacsomót, a csuklóm 1847 14 | kezemben a laza kártyacsomót, a csuklóm is átfogta vele 1848 14 | ujját súlyosodni éreztem a karperec fölött. Aztán kivette 1849 14 | karperec fölött. Aztán kivette a kezemből a kártyákat, és 1850 14 | Aztán kivette a kezemből a kártyákat, és letette a 1851 14 | a kártyákat, és letette a padkára.~- Nem kell azt 1852 14 | ellenfél vagyok én már! A dolgok viszik az embert, 1853 14 | katonatisztek gyűltek oda a Reviczky leány meg a húga 1854 14 | oda a Reviczky leány meg a húga köré, a pezsgő jeges 1855 14 | Reviczky leány meg a húga köré, a pezsgő jeges habja fehérlőn, 1856 14 | futott az atilla ujja alá, a lányok kacagtak, ezüstpénzt 1857 14 | előttem termett Tabódy Endre. A piros bársony sátorfának 1858 14 | mozdulatlanul, nem nyúlva a kártya után. Mintha semmi 1859 14 | ellágyulással halkan, és lehajtottam a fejem. - Már minden megvan.~- 1860 14 | hogy visszagondolunk mind a ketten , tán öreg fejjel 1861 14 | Tegyük el öregkorunkra!~A kezemre hajolt, és megcsókolta 1862 14 | hogy akaratlanul kerestem a szememmel, láttam, hogy 1863 14 | bensőleg beszélgető párra. A felesége volt, régi táncosával, 1864 14 | felesége volt, régi táncosával, a fiatalabbik Kallós fiúval. „ 1865 14 | bogozódnak is az érzések, a kötelékek... Hogy hátrafordultam, 1866 14 | hátrafordultam, megint ott láttam a közelben Horváth Dénest; 1867 14 | zajtalan tolongás indult meg a bejárat körül. Messze volt, 1868 14 | és nem láthattam odáig a szála közepén végigsorakozó 1869 14 | pillérek kettős rendje között. A zene elhallgatott; aztán 1870 14 | elhallgatott; aztán láttam, hogy a szembeni emelvényről leszállnak 1871 14 | szembeni emelvényről leszállnak a második banda cigányai, 1872 14 | mostanáig, mert Bankóék a kastélyi vacsorához voltak 1873 14 | szegődve. Most megjelentek a szép új, aranygombos, piros 1874 14 | egyenruhában, és elfoglalták a helyüket. A mozgolódás halk 1875 14 | elfoglalták a helyüket. A mozgolódás halk sziszegéssé 1876 14 | sziszegéssé csitult, és a tolongó csapatok gyorsan 1877 14 | sorfalat az oszlopok közt, a széles szőnyegen. „A fenségek!” - 1878 14 | közt, a széles szőnyegen. „A fenségek!” - suttogták mellettem 1879 14 | Láttam, hogy közeledik a kis csapat, végighaladva 1880 14 | végighaladva az árusok közt. A főhercegasszony paraszthímzést 1881 14 | tréfálkozva alkuszik helyette. A férfiak egy része előbbre 1882 14 | az én cigánysátorom elé a király fia. Rám ismert. 1883 14 | valami gyors nembánomsággal a mozdulatában hirtelen odafordult, 1884 14 | mosolygott, és elém tartotta a kezét. Udvarmestere, az 1885 14 | szelídséggel, majdnem súgva. A kinyitott tenyeremmel könnyedén, 1886 14 | alátámasztottam az övét, a másik kezem ujja hegyét 1887 14 | mókásan, mutatva tartottam a tenyere közepén; de a szemébe 1888 14 | tartottam a tenyere közepén; de a szemébe néztem. Nagyon akartam 1889 14 | lopva mindenki arra néz, bár a szavaimat nem hallják.~- 1890 14 | levágyni vagy beljebb ásni a szívek fölöslegéből való 1891 14 | szavaknál eleresztettem már a kezét. Nem felejthetem a 1892 14 | a kezét. Nem felejthetem a meglepett, komoly és eltöprengő, 1893 14 | egybe akkor bennem mindazt a sok eleven gondolatot, amellyel 1894 14 | nyomorúság képét? És annak anem nagyon érdemes”-nek 1895 14 | dédelgetett lényemben? Vagy a magam jövője kísértett? 1896 14 | vagyok, tudom már, hogy a legrosszabb dolog sem olyan 1897 14 | percig még kábultan álltam a főherceg után nézve. Elhaladt 1898 14 | főherceg után nézve. Elhaladt a csoporttal, búzakék atillája 1899 14 | színes folt, és látni véltem a két nagy aranysas ragyogását. 1900 14 | nagy aranysas ragyogását. A püspökhöz s az ezredeshez 1901 14 | kérdést; az udvarmester a selyemrojtos jótékonysági 1902 14 | nyúlt felém, és belegyűrte a nagy papírpénzt. Bankó cigány 1903 14 | rázendítette még egyszer a királyfi nótáját: „Éjszaka 1904 14 | font, nappal mosott...” Már a túlsó, udvari kijáratnál 1905 14 | udvari kijáratnál volt, ahol a kocsik vártak rájuk, a vállrojtja 1906 14 | ahol a kocsik vártak rájuk, a vállrojtja megcsillant még, 1907 14 | megcsillant még, de beleveszett a szemem káprázatába, ő ment 1908 14 | Egyszerre körülözönlött engem a sok ember. Kíváncsiság, 1909 14 | mosolyogva élveztem, már megint a régi, tapasztalatlan és 1910 14 | fiatalasszony fejével. Csak a grófék távoztak az udvarral, 1911 14 | grófék távoztak az udvarral, a többi meghívott, vacsorai 1912 14 | körülvettek, tízen is vártak a jóslásomra. Beszéltem, most 1913 14 | már mindjobban beletanulva a szibillai stílus talányszerű 1914 14 | talányszerű zagyvaságába. A megyés püspök is kezembe 1915 14 | püspök is kezembe tette a kezét. Hihetetlen nagy felmagasztalásról 1916 14 | felmagasztalásról beszéltem neki; itt a földön valóról még - bíboroskalapról, 1917 14 | bíboroskalapról, nagy palotákról -, s a hívői és leányi kedvezés 1918 14 | szorosabban melengettem a két tenyeremben a nagy, 1919 14 | melengettem a két tenyeremben a nagy, kövér, fehér ujjakat. „ 1920 14 | Nekem úgyis mindegy ez a vén pap, gondoltam egyszerű 1921 14 | mozdulattal nyújtotta elém a kezét; finomabb meghajlással 1922 14 | akárki itt az urak közül. A helyi újság szerkesztője 1923 14 | faggatott, mit jósoltam a trónörökösnek? Valami egészen 1924 14 | be az újságba. Az uram is a közelemben maradt már, talán 1925 14 | és szokatlanul sürgette a hazamenést. Hajnalodott 1926 14 | hazamenést. Hajnalodott már, s a maskarában nem is akartam 1927 14 | is akartam táncba menni; a kocsiba ültetett. Mint egy 1928 14 | eleven bennem még ma is ez a régi, ünnepi éjszaka.~Aztán 1929 14 | ki-kivonultam az esti sétára a Várkert alá; mindannyiszor 1930 14 | vadonatúj, szép ruhában a többi új ruhás, szép ruhás 1931 14 | szép ruhás asszony közé; s a vadászatról megtérő kocsik 1932 14 | végigrobogtak még három estén a fényben úszó városon, a 1933 14 | a fényben úszó városon, a kivilágított diadalkapu 1934 14 | Mozgalmas és teli volt pedig a város, a vidékiek nagy része 1935 14 | teli volt pedig a város, a vidékiek nagy része idebenn 1936 14 | nagy része idebenn maradt a hét végére kitűzött tisztújítás 1937 14 | nyugodtan és hittel tudtam várni a sorsom fordulását. Nem tudtam 1938 14 | hogy az uram alispán legyen a hét végén. Már nemcsak játszós 1939 14 | és hordott nekem híreket a közhangulatról. A magas 1940 14 | híreket a közhangulatról. A magas vendégek elutaztak, 1941 14 | elutaztak, már ki sem mentem a vonathoz a búcsúztatáskor, 1942 14 | ki sem mentem a vonathoz a búcsúztatáskor, és a város 1943 14 | vonathoz a búcsúztatáskor, és a város is másnapra mintha 1944 14 | figyelem az új szenzációé volt, a választásé. A grófok most 1945 14 | szenzációé volt, a választásé. A grófok most visszahúzódtak; 1946 14 | visszahúzódtak; pihenték a vendégies fáradságot és 1947 14 | vendégies fáradságot és a nagy költekezést is tán; 1948 14 | elutaznak hamarosan. Jolsvayt a kastélyba kérették egyszer, 1949 14 | Dehogy! Az még nincs benn a bizottságban. Hisz csak 1950 14 | került ide, két hónapja. A többi Szinyér mellékiek 1951 14 | hogy mondja meg őszintén a véleményét: biztosak lehetünk-e? 1952 14 | két nap hiányzott csak. A benn rostokoló vidékiek 1953 14 | királyfilátni”, őt csak a választás reggelére vártuk. 1954 14 | belém is. „Mindjárt hozzuk a tekintetes alispány urat!” - 1955 14 | kiáltott vissza Galgóczy a kapuból, mikor elindultak.~ 1956 14 | kedvvel öltöztem megint a szép, szürke selyem otthoni 1957 14 | megpróbálok felszaladni a karzatra. Szólt Jenő a hajdúnak? 1958 14 | felszaladni a karzatra. Szólt Jenő a hajdúnak? Tán be is nézhetek, 1959 14 | mégis megfelejtkezett Jenő: a városbeli virilisekről; 1960 14 | városbeli virilisekről; mint a gazdag Korporák kékfestő, 1961 14 | oláh pap doktor fia, Hankó, a rőfös. Pedig vannak egynéhányan, 1962 14 | maga nem is ment fel, de a pártja nagyon handabandázik. 1963 14 | jól? - kérdeztem hirtelen a kezébe téve a kezem. Forró 1964 14 | kérdeztem hirtelen a kezébe téve a kezem. Forró és remegő lehetett 1965 14 | és remegő lehetett ebben a percben - de más, új - asszonyos 1966 14 | is reszketett tán ebben a mozdulatban. Akármilyen 1967 14 | csaknem mindennap láttam, és a közelemben éreztem béketűrő, 1968 14 | Igen, most megyek. Hozom a hírt.~Egy kicsit bizonytalanabbul 1969 14 | újra fél tizenegy tájban; a homloka verejtékes volt 1970 14 | homloka verejtékes volt a sietségtől. Pedig nem volt 1971 14 | sietségtől. Pedig nem volt messze a megyeháza.~- Közfelkiáltás 1972 14 | Mellém ült, egészen közel a fotelra, kezébe vette a 1973 14 | a fotelra, kezébe vette a kezem, és némán, szorosan 1974 14 | csak vissza nem jöttek. A szívverésem lecsendesült, 1975 14 | álomból ocsúdtam fel láttukra. A bukás, hát ilyen az? És 1976 14 | éles fájással nyilalt belém a sajnálat. „Szegény, szegény 1977 14 | hogy Jenő ma közösen ebédel a diadalmas pártjával. Hiripy 1978 14 | és én nem néztem felé. A kis Pityu játszott, zörömbölt 1979 14 | Pityu játszott, zörömbölt a kanállal; rászóltam szigorúan. „ 1980 14 | reszketegen kanalazta fel a levesét. „Éhes is lehetett 1981 14 | jól eszik. Mikor elszedték a tányért, felállt, hogy egy 1982 14 | Intettem, hogy várjanak a hússal. Hallgatva ült a 1983 14 | a hússal. Hallgatva ült a társaság; kinéztem az udvari 1984 14 | láttam az őszi, kusza kertet, a vedlett udvart, dércsípte 1985 14 | volt. Hűvös nap volt, és a szobaleány egy lapát parázsszenet 1986 14 | parázsszenet hozott be éppen, hogy a kályhába tegye. Mikor az 1987 14 | előszobába ért vele, láttam, hogy a nyitott ajtóban összerezzen, 1988 14 | mind. Ő tisztábban hallotta a lövés zaját.~Mind felugráltak... 1989 14 | összeestem... Nem tudok a többiről.~Akkor... ott mindennek, 1990 14(42)| A jövendőmet! (német)~ 1991 15 | elkerülni, kihagyni annak a napnak iszonyatát, és egynéhány, 1992 15 | robajos, rettenetes csapását, a nagy változást, a nagy összeomlást, 1993 15 | csapását, a nagy változást, a nagy összeomlást, ami úgy, 1994 15 | összeomlást, ami úgy, mint a zúzómalom kereke, szétőrölte, 1995 15 | egész odáigvaló énemet, a sorsom, az életem, mindent... 1996 15 | dobott, kihúzta talpam alól a földet, fejem felől a fedelet; 1997 15 | alól a földet, fejem felől a fedelet; és soha én többet, 1998 15 | semmi erőlködéssel azt a volt magamat meg nem találtam; 1999 15 | Igen, ez, ez az erőlködés, a sok erre pazarolt erő és 2000 15 | pazarolt erő és szenvedés és az a kegyetlen félbetörtség magyarázhatja


1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3947

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License