| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 7 1 8 1 9 1 a 3947 abba 7 abbahagyja 1 abbahagyni 1 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3947 a 1922 és 1680 az 850 hogy | Kaffka Margit Színek és évek IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
2501 17 | 17~A régi jegenyefasor sudarai
2502 17 | szégyellős-nyurgán meredeztek a sáros, fekete út két oldalán,
2503 17 | felkiáltójelek rendje, és a gyászosra ázott, kora tavaszi
2504 17 | hócsíkok fehérlettek itt-ott. A kis futókocsi tengelyig
2505 17 | futókocsi tengelyig ragadt a sárba; a falu nádfedeles,
2506 17 | tengelyig ragadt a sárba; a falu nádfedeles, kékre mázolt
2507 17 | féloldalt billenve tüsténtették a bárgyú türelmet és földhözragadt,
2508 17 | pipafüstszagú szobáival, a búbos kályha fülleteg melegével
2509 17 | lehervadt és elhanyagolt volt a pesti nővéréhez, sőt anyámhoz
2510 17 | is még; pedig hármuk közt a legmódosabb volt, a legnagyobb „
2511 17 | közt a legmódosabb volt, a legnagyobb „szerencsét”
2512 17 | tizenöt gyereket hozott a világra, megszámlálhatatlan
2513 17 | szövetett (konyharuhának a kislányai számára majd),
2514 17 | tollúval tömötten. Közben a háza állandó tanyája volt
2515 17 | garasos és önző szellemét a változó idő. Itt csak az
2516 17 | minden e húsz év alatt; s a legnagyobb jogász fiának
2517 17 | egy-egy drága selyemruhája a szekrényben avasodott; mikorra
2518 17 | és nem volt semmi dolgom. A házigazda a szántásnál járt
2519 17 | semmi dolgom. A házigazda a szántásnál járt vagy az
2520 17 | melegágyakat csinált, és a vetemény alá ásatott.~Jött
2521 17 | vetemény alá ásatott.~Jött a Horváth Dénes levele. Furcsa,
2522 17 | vagy csak én éreztem így! A csupa szavakból táplálkozó
2523 17 | kérődzik, és kínlódva keresi a megfrissülést. Vannak felhangolt,
2524 17 | becses percei; de ezeket a csúcsokat csak valami görcsös
2525 17 | kereső szándék köti össze és a sokszor nagyon fárasztó
2526 17 | beismerni. Ilyenkor jönnek a szerelmes szemrehányások...
2527 17 | szemben nem kell összeszedni a hangulatait, szavait, humorizálhat,
2528 17 | de azért fölháborított a gondolat, hogy ő is van.
2529 17 | gondoltam; ha elmúltak már a nagy, erős, teljes érzések,
2530 17 | érzések, kiéltük mindennek a legigazát, szépségét, telijét,
2531 17 | és megalázó lehet érezni a hanyatlásomat valaki szemében,
2532 17 | hanyatlásomat valaki szemében, látni a fanyalgó kíméleteskedést,
2533 17 | elközönségeskedni hagynunk ezt a dolgot; legyen vége! Igazában
2534 17 | súgta? Néhány napig vártam a válaszra, a következő héten
2535 17 | napig vártam a válaszra, a következő héten háromszor
2536 17 | szeles, tavaszi délutánokon a szomszéd Inácskóra a postáért.
2537 17 | délutánokon a szomszéd Inácskóra a postáért. Nem jött semmi! „
2538 17 | történhet velem akármi!”~És a dacnak e különös lendülete
2539 17 | amitől visszarémültem volna a szokott, eddigi magaméreztében.
2540 17 | gondolatot; valószínűleg a levélvárás napjaiban szóba
2541 17 | akiről hallottam, hogy a híres Tomanóczy famíliából
2542 17 | szép, nagy fekete nő volt, a szemöldöke szinte összeért,
2543 17 | szájából ragyogva harsantak elő a fogak. Gyönyörű sötét szeme
2544 17 | erős nézésű, tüzes; de a vonásai szétmentek, elközönségesedtek
2545 17 | parkettrékliben,47 berlinerkendőben a vállán, fásult unalmú arccal
2546 17 | arcom és mogorva, unatkozó a tekintetem... De semmi!
2547 17 | ebédnél megmondtam, hogy a postát akarom tanulni Inácskón. „
2548 17 | lehet próbálni!” - mondta a bácsi, és Piroska tánt magas
2549 17 | észrevétlenül zsendült ki a tavasz; langyosultak a szelek;
2550 17 | ki a tavasz; langyosultak a szelek; hamvas barkák az
2551 17 | útszéli bokrokon, sok kékség a levegőben; friss napfény,
2552 17 | korán esteledett még, és a postahivatal nyitott ablakán
2553 17 | csendesen zsongták körül a mi két szegény, csüggeteg
2554 17 | van itt egy ajánlott levél a papnak, ezt megmutatom,
2555 17 | még egy kicsit, úgy ment a gyújtóért. - Ez ilyen hatsoros
2556 17 | ilyen hatsoros vonalzás, és a szelvénye is másféle!...~
2557 17 | figyelemmel, fásult arcom a tenyerembe támasztva. A
2558 17 | a tenyerembe támasztva. A pitvarajtó nyílott, és csizmás
2559 17 | és csizmás lépések zaja a küszöb felé tartott csendes-vonakodón.~-
2560 17 | Tráján? - kérdezett ki a postásné vissza se nézve. -
2561 17 | Kerüljön előre, Tráján; oda a lócára, mindjárt készen
2562 17 | átküldték, félórányira, Hiripről a kisbéres feleségét, mert
2563 17 | kisbéres feleségét, mert a csillag is feljött már.
2564 17 | csillag is feljött már. A parasztfiú ott gunnyasztott
2565 17 | parasztfiú ott gunnyasztott a padkán súlyos, mogorva némaságban;
2566 17 | virágban állt, rózsaszínellett a gyümölcsös, nekibolondultak
2567 17 | gyümölcsös, nekibolondultak a fák, pompázott, pillangózott,
2568 17 | pompázott, pillangózott, virult a mező. Sietni kellett, futni,
2569 17 | mert úgy teli lettem ezzel a nagy, oktalan tavasszal,
2570 17 | összevissza virulással. A postaház kertjében is parádéztak
2571 17 | kertjében is parádéztak a szép, terebély kis szilvafák,
2572 17 | harangszó hintált fölötte. A hajunkat is borzolta. Akkor
2573 17 | De hát kihez?~- Bizony a Trájánnal megesküszök!~Nem
2574 17 | Hogy jobban beárnyolódtunk a szürkületbe, magától elkezdett
2575 17 | nehézkes, paraszti néha a szavajárása, egész viselete.~-
2576 17 | apja-anyja is... rangos vagyok a szemükben, meg a megspórolt
2577 17 | vagyok a szemükben, meg a megspórolt kis kétezer forintom
2578 17(47)| oldalán bolyhos pamutszövet; a barhent szó régies alakja (
2579 17 | keserű kacajt lihegett el a végén. Szinte rám förmedt. -
2580 17 | éppen ilyen piszkos faluban. A pap kezdte, majd mindig
2581 17 | majd mindig az kezdi, aztán a földesúr. De a fia is akart,
2582 17 | kezdi, aztán a földesúr. De a fia is akart, tejfelesszájú
2583 17 | éve. Itt senki sincs, csak a parasztok. Elolvastam lopva
2584 17 | parasztok. Elolvastam lopva a Hiripyék újságjait mindig,
2585 17 | mindig, és visszaragasztottam a papírszalagot. De mi az,
2586 17 | érintkeznek velem... Ez a legény... nem is tudom,
2587 17 | Emlékszem, hogy előbb csak a pitvarajtóban köszönt be
2588 17 | magam néha. Már meg is állt a pitvar közepén, én itt benn
2589 17 | parasztlagziba híttak, mindig a bíróékkal kerültem egy asztalhoz.
2590 17 | kerültem egy asztalhoz. Azok a borzasztó téli esték jöttek,
2591 17 | borzasztó téli esték jöttek, az a pokoli csend, véghetetlen
2592 17 | s azt mondtam: „Üljön le a ládára!” Attúl már csak
2593 17 | mint most. Mi kell még? A nyáron éjszakahosszat ott
2594 17 | úgy, mint egy apáca, csak a pénzkuporításnak. Szép legény,
2595 17 | pénzkuporításnak. Szép legény, a szava is elállt előttem;
2596 17 | Szeretik egymást?~Felrántotta a vállát, keserűn, közönséges
2597 17 | Még jó szerencse, hogy az a kis pénzem van.~Siettem,
2598 17 | pénzem van.~Siettem, siettem a tavaszi allén; a jó szagú
2599 17 | siettem a tavaszi allén; a jó szagú sudárfák karcsú
2600 17 | karcsú sora nézett le rám a magasból, és éreztem, hogy
2601 17 | mögöttem összecsukódnak. A sarlós hold csillogott a
2602 17 | A sarlós hold csillogott a világos lomb közt. Itt,
2603 17 | Lihegve szívtam be ezt a nagy, bolondító, sokféle
2604 17 | sokféle jó szagot. Ó, csak a fiatalság, csak az ne múlna
2605 17 | hova tegyem? Borzasztó ez a szegény Anna! Nem öregebb,
2606 17 | házasulandók, katonatisztek; mert a nagyobbik kisleány már tizenhat
2607 17 | engem, konfidenskedik50 a gavallérokkal; még minden
2608 17 | már szerelmes évődéseket a vén kuglizóasztalra? Én,
2609 17 | vén kuglizóasztalra? Én, a szép özvegy rokon néni gardírozom
2610 17 | nagy összevissza tavasz!~A cselédház megett, mikor
2611 17 | surrant, és szakadt kétfelé a holdsütötte falon, és a
2612 17 | a holdsütötte falon, és a törpe birsalmák gallya zuhogott,
2613 17 | Megálltam alatta; még hullt rám a virág, ahogy meghorzsolták.
2614 17 | meghorzsolták. Megismertem. A kamasz gimnazista úrfi volt,
2615 17 | kamasz gimnazista úrfi volt, a húsvéti vakációs diák meg
2616 17 | húsvéti vakációs diák meg a kis buksi Domnyika szolgáló,
2617 18 | néha fél napokig ültünk a jégverem gádorában az egész
2618 18 | fagylaltcsináló gépet, annak a csudájára járt le mindenki,
2619 18 | alkonyatig, pokrócokat terítve a szalmára. Különben hihetetlen
2620 18 | turkesztánt is felvágtak, és a nem tökéletes aromájút lehajigálták
2621 18 | tökéletes aromájút lehajigálták a teraszról a cselédségnek.~
2622 18 | lehajigálták a teraszról a cselédségnek.~Sok vendég
2623 18 | legtöbben egészen fiatal fiúk, a húgocskám udvarlói; jogászok
2624 18 | udvarlói; jogászok Pestről, a környéken nyaraló rokon
2625 18 | Milyen másféle volt már ez a generáció, mint az én leánykorombeliek!
2626 18 | kíméletlenül élceskedők. A leányokkal is így beszéltek,
2627 18 | lassanként az érdeklődésen, a számbavevésen; kijjebb tolódtam,
2628 18 | már »néni«-nek, és ezek a kamaszok szólni sem mernek
2629 18 | addig barangoltam egyedül a kertet, a szilvást, egyre
2630 18 | barangoltam egyedül a kertet, a szilvást, egyre lázasabb
2631 18 | egyre lázasabb rohanással a fehér utakat a vaníliák
2632 18 | rohanással a fehér utakat a vaníliák meg tubarózsák
2633 18 | míg felrohantam hirtelen a szobámba, és Horváthnak
2634 18 | elháríthatja utólag is azt a fecsegést, hogy meg legyen
2635 18 | sohase szabad visszahívni a férfit; nem ér az semmit!
2636 18 | nem bírtam szót fogadni a régi bölcsességnek, türelmetlen
2637 18 | hogy máris minden elveszett a számomra. Én hívtam vissza!~
2638 18 | vissza!~Éppen másnapra hozott a véletlen eset az én számomra
2639 18 | hónapok óta céltalanul éltem, a postaság kényszeredett eszméje
2640 18 | és felelős közösségben, a családomban vagyok; földemen,
2641 18 | összejönnek, megtárgyalják a soromat, és idejére kitalálnak
2642 18 | szívtelen ridegséggel, mint a mostohám szeretné. Lám,
2643 18 | Hiripy bátyám megmutatta a Pórtelky Ábris bácsi levelét,
2644 18 | szeretettel ajánlja fel a házát, az egyetlen, elhalt
2645 18 | csudálta és megbecsülte a háztartásomban a rendet
2646 18 | megbecsülte a háztartásomban a rendet és csinos tisztaságot;
2647 18 | Egészen meghatott ez a szíves és jóságos hang ettől
2648 18 | jó tanáccsal segít, mint a pestiek és a többi, hanem
2649 18 | segít, mint a pestiek és a többi, hanem tettel, egy
2650 18 | fellendülő kedvet éreztem ehhez a dologhoz. Igen, ez való
2651 18 | értek, ebben nevelődtem, a háztartás; az otthoni, asszonyi
2652 18 | asszonyi munka. Úrnő lenni a saját édes nagybátyám portáján,
2653 18 | portáján, rendbe szedni a cselédséget, összefogni
2654 18 | összefogni és kicsinosítani a házat, szabad kezet kapni
2655 18 | meglepni és meghatni őt a sok kedves változtatással,
2656 18 | változtatással, és... be-bejárni a fogatán Szinyérre, amikor
2657 18 | hogy e nyáron kiépítették a megyei utat elvezetett vagy
2658 18 | három óra járás mindössze a várostól.~Azt is hallottam,
2659 18 | ezért kell neki asszony a házhoz, rend, csinosság,
2660 18 | részt akar tán jobban venni a megyei életben. Hiszen a
2661 18 | a megyei életben. Hiszen a most folyó lápi kérdések
2662 18 | vagyok az, akire szüksége van a másiknak kettőnk közül.~
2663 18 | Szinyérre, hogy ott töltsem ezt a szép őszi hónapot. A Horváth
2664 18 | ezt a szép őszi hónapot. A Horváth levele siettetett,
2665 18 | magamnak sem vallottam be; a válasza olyan volt, amilyent
2666 18 | Milyen rég nem voltam a városomban, a rossz, nyomorult,
2667 18 | nem voltam a városomban, a rossz, nyomorult, kedves
2668 18 | Jól láttam pedig, hogy ez a különc nem arra a pár forintra
2669 18 | hogy ez a különc nem arra a pár forintra áhítozik éppen,
2670 18 | Egész életében az volt a bolondja, hogy minden nyomtatásban
2671 18 | rendszert meg akart próbálni a valóságban is. Most a nőemancipáción
2672 18 | próbálni a valóságban is. Most a nőemancipáción lovagolt,
2673 18 | voltak az életében. Ott a Délvidéken, ahol állomásozott,
2674 18 | gazdag szerb földbirtokosnak a leányát; a lány is belebolondult
2675 18 | földbirtokosnak a leányát; a lány is belebolondult a
2676 18 | a lány is belebolondult a nyalka huszárba; hát a szülők
2677 18 | belebolondult a nyalka huszárba; hát a szülők kénytelen-kelletlen
2678 18 | kénytelen-kelletlen megtartották a kézfogót. De kívánták, hogy
2679 18 | dolgozzék majd az apósával a gazdaságban, mert a kaucióval
2680 18 | apósával a gazdaságban, mert a kaucióval ők nem okoskodnak,
2681 18 | se adják el hazulról... A fiú nem kérdett senkit,
2682 18 | és jegygyűrűvel. Bizony! A huszár főhadnagyi ruha jobban
2683 18 | Szerencsétlen gyerek! A sok huszárcsínyje meg...
2684 18 | sok huszárcsínyje meg... a szegény Vodicska holta utáni
2685 18 | zavarok alig hagytak valamit a pár ezrecskéjéből, azt a
2686 18 | a pár ezrecskéjéből, azt a keveset verte itt most bújában
2687 18 | tehetett róla szegény... De a menyasszonya egészen vad,
2688 18 | Rossz volt itt látni; ezt a zülleni induló, összezavarodó
2689 18 | életet; anyám sírdogál néha a másik boldogtalanért is,
2690 18 | boldogtalanért is, néha a gyerekemre gondoltam; hát
2691 18 | kerültem ki gondolatban is a teljes igazat; hogy hiszen
2692 18 | bosszankodva megint, ezen a kis időn (egy hét már mindössze)
2693 18 | közepén mentem ki Pórtelekre, a pusztára.~ ~
2694 19 | 19~És megláttam újra a nagy, szérűs udvart a szárazmalommal,
2695 19 | újra a nagy, szérűs udvart a szárazmalommal, ahol valamikor,
2696 19 | koromban még én is játszottam a béresek fiai, pendelyes
2697 19 | súlyosabbnak, hatalmasabbnak a kőcifrás, szürke ház csúcsos
2698 19 | csúcsos ereszű homlokzata, a reves lépcsők, s az ámbitus
2699 19 | megkopott volna! De mégis ez az; a régi, régi ház, ahol szorongva,
2700 19 | idegenül settenkedtem át a szobákon, és kicsi kezemet
2701 19 | kezemet magasra nyújtottam a nagy, cifra kovácsoltvas
2702 19 | igen-igen tágas ebédlőre, aminek a pádimentumát nyolc asszony
2703 19 | hogy meg fogom találni azt a kiugró ablakú kerti szobát,
2704 19 | ahol Pórtelky nagyanyám, a szelíd nagyasszony kerekes
2705 19 | ellenszegült, nyakaskodott ez a kemény, kis úri nemzetség.
2706 19 | összeköttetéseket osztogatott a régi versengő királyok,
2707 19 | erek, náderdők gyűrűjétől a lápvidék e dús, kicsiny
2708 19 | legendák szálltak ott beljebb a megyében. Volt egy régi
2709 19 | Volt egy régi Szaniszló, a Gutkeledek és Balog-Semjének
2710 19 | valami asszonyért levágta a kisujját, hogy gyűrűstül
2711 19 | volt neki, hogy ott lesz a gyűrű örökre az ujján.~Egy
2712 19 | váltott szót paraszttal, csak a kutyakorbácsot suhogtatta
2713 19 | kutyakorbácsot suhogtatta köztük; de a nagy kolera világban minden
2714 19 | haldoklónak maga fogta le a szemét. „Minden Pórtelky
2715 19 | jól meggazdagodott; de a valódi lápi Pórtelkyek rebellis
2716 19 | áruló” rokonhadat. De a világ tovább folyt, feledett;
2717 19 | tovább folyt, feledett; a rang és több vagyon pedig
2718 19 | több vagyon pedig megtette a magáét. Lám, Melanie bárónő
2719 19 | kézen is volt egy szép telek a gencsi oldalon. Az én apám
2720 19 | kofák, egyszer letérdepeltek a porba a szinyéri piacon
2721 19 | egyszer letérdepeltek a porba a szinyéri piacon a kocsija
2722 19 | porba a szinyéri piacon a kocsija előtt, és úgy átkozták
2723 19 | emelt öklüket rázva, még a maradékát is... Istenem,
2724 19 | Istenem, ez így volt! A hármunk kis jussát meg az
2725 19 | munkához erősítette magát a szesszel eleinte... Rákapott,
2726 19 | mindent; de senki sem látott a kártyájába egészen. Elözvegyült
2727 19 | időben sűrűn kezdett bejárni a megyebizottságba, és a szegény
2728 19 | bejárni a megyebizottságba, és a szegény uramat hirtelen
2729 19 | atyafiskodik nagyon; és lám, a nyáron már vízimérnököket
2730 19 | vízimérnököket szállásolt hozzá a vármegye, és kiépült a szekérút
2731 19 | hozzá a vármegye, és kiépült a szekérút Szinyér felé az
2732 19 | esztendeig is alig húztam ki a lábam innét. Most vót egy
2733 19 | kis sűrvités, igaz, míg a földigazítást kijártam;
2734 19 | kijártam; itt kezdik legelébb, a grófi uradalommal meg a
2735 19 | a grófi uradalommal meg a Kendyekével egyszerre!...
2736 19 | azért nem csődítem ide éppen a Sisera hadját! Majd előszeded,
2737 19 | Csuhaj, húgám! Az mind a te motyód? Láda, kettő-három
2738 19 | vajon?~Elkezdődtek sorjában a napok; hirtelen, sáros,
2739 19 | ősz, pállott, nehéz ködök a vizes tájak felől, hosszabbodó
2740 19 | szokások ez özvegyes házban. S a nagy, rosszul fűlő szobák
2741 19 | öregúrnak. Szemben ült velem, a csibukját szívta; a szopókával
2742 19 | velem, a csibukját szívta; a szopókával néha kétfelé
2743 19 | szopókával néha kétfelé törülte a nagy fehér bajuszát, és
2744 19 | bajuszát, és messzire köpött a padlóra. Néha beszélt is
2745 19 | ki, hogy s mint atyafia a másiknak; ehhez néha előkereste
2746 19 | másiknak; ehhez néha előkereste a polcról a bőrbe kötött,
2747 19 | néha előkereste a polcról a bőrbe kötött, nyűttes Nagy
2748 19 | Ivánt,52 abból böngészte a családfákat. Ha én beszéltem,
2749 19 | de miért gondolok erre? A szél zörgette a pusztai
2750 19 | gondolok erre? A szél zörgette a pusztai kastély ablakát,
2751 19 | pusztai kastély ablakát, a szabad kéményen beszállalt
2752 19 | szabad kéményen beszállalt a tőzeg finom pernyéje, zsongott,
2753 19 | pernyéje, zsongott, zizegett a csend, kinn a kutyák ugattak...
2754 19 | zizegett a csend, kinn a kutyák ugattak... Néha lopva
2755 19 | szöktem le egy negyedórára a cselédházba, ahol a béresasszonyok
2756 19 | negyedórára a cselédházba, ahol a béresasszonyok fontak, danoltak,
2757 19 | ábrás képes kártyából mondta a csíziót; nekem is olyankor. „
2758 19 | szeret, soha többet, míg a világ, meg nem menekedik
2759 19 | világ, meg nem menekedik a keze közül, ha elveri is
2760 19 | zubog, itt terem az, akit a szíve kíván, pántos ajtón,
2761 19 | ajtón, ablakon, beesik akár a kéményen is!...” Súgva lihegte
2762 19 | kéményen is!...” Súgva lihegte a tarka hazugságokat, és kiforgatott
2763 19 | szeme fehérébe világított a piros tűzparázs.~- Ábris
2764 19 | kötőpamut, apróság. És hát a kocsisnak úgysincs dolga!~-
2765 19 | Adhatok én neki dógot! Mire az a sok furikálás? Rend az?
2766 19 | itthon főtt szappan? Elrontja a szépséget, ugyi? Szagos
2767 19 | kávé... káávéé... mintha a jó kifejt tej nem is volna
2768 19 | eriggy, ha mán nem férsz a bőrödbe!... Héjnye, az akasztófáravaló
2769 19 | akasztófáravaló istenit annak a dögnek, hogy vonít! Nem
2770 19 | kipanaszkodtam magam, és megpihentem a vállán valakinek, aki még
2771 19 | már! Sose lesz vége ennek a borzasztó télnek! Szakad
2772 19 | borzasztó télnek! Szakad a hó, és kavarog, porzik a
2773 19 | a hó, és kavarog, porzik a puszta világra, betemeti
2774 19 | elvág, megszakít mindent. Ez a nagy, halottas vakfehérség!
2775 19 | ijedelmes! És idebenn ugyanaz a csend, füstös lángok kormoznak,
2776 19 | füstös lángok kormoznak, csak a kötőtűm zörög, és egy havas
2777 19 | engedett az idő, megdagadtak a messze vizek, és egy darabig
2778 19 | messze vizek, és egy darabig a sár miatt nem lehetett mozdulni.
2779 19 | valami készülődés kezdődött, a faluból leveleket hozott
2780 19 | faluból leveleket hozott ki a posta: pallérokkal alkudozott,
2781 19 | pallérokkal alkudozott, levelezett a bácsi, mert tatarozni készült
2782 19 | mert tatarozni készült a házat; és Júliát, a leányát
2783 19 | készült a házat; és Júliát, a leányát is várta a nyárra
2784 19 | Júliát, a leányát is várta a nyárra két gyerekével.~Mintha
2785 19 | káromkodott.~- Sebesen, hé, a teremtésit a kis bokátoknak,
2786 19 | Sebesen, hé, a teremtésit a kis bokátoknak, úgy jó a
2787 19 | a kis bokátoknak, úgy jó a fehérszemély, ha mozgolódik!~
2788 19 | fehérszemély, ha mozgolódik!~És a kis szolgálók megriszálták
2789 19 | kis szolgálók megriszálták a ráncos szoknyás derekukat,
2790 19 | derekukat, arcukba húzták a keszkenőt, de kuncogva vihogtak
2791 19 | kuncogva vihogtak össze, és a kerek válluk vonaglott a
2792 19 | a kerek válluk vonaglott a csiklandós jókedvtől.~-
2793 19 | nézd el! Ne bújj mán mindig a kucikba, mint egy beteg
2794 19 | mindenkivel ilyen rátartós a menyecske!~Undorodva, reszketve,
2795 19 | reszketve, nyomorultul ültem a szobámban, és sírtam. Mi
2796 19 | Na, jövő héten jönnek a pallérok. Hát itt a nagyházba
2797 19 | jönnek a pallérok. Hát itt a nagyházba csak három szoba
2798 19 | bolygatnak, az nekem kell meg a lányoméknak a nyáron. Hanem
2799 19 | nekem kell meg a lányoméknak a nyáron. Hanem a gazdáék
2800 19 | lányoméknak a nyáron. Hanem a gazdáék régi háza üres most -
2801 19 | régi háza üres most - azok a juhászokkal mennek együvé -,
2802 19 | keserű, dacos örömem telt a szenvedésben, a nyomorúságban
2803 19 | örömem telt a szenvedésben, a nyomorúságban már. Földes
2804 19 | cselédházban kellett laknom, és a régi, szép, tükrös és selyempárnás
2805 19 | selyempárnás szalonomra gondoltam, a virágokra és a zongorára.
2806 19 | gondoltam, a virágokra és a zongorára. A nagy tavaszi
2807 19 | virágokra és a zongorára. A nagy tavaszi esőkben az
2808 19 | ágyamig csurgott éjszakán a víz, és egyszer befolyt
2809 19 | az alacsony küszöb felett a zápor, zavaros, szennyes
2810 19 | zavaros, szennyes víz úszott a tapasztott padlón, és felvetette
2811 19 | szagú szelek megint, és a faluból harangszó hallatszott
2812 19 | délelőttökön. Nagy sétákra indultam a határba, és a keresztútnál
2813 19 | sétákra indultam a határba, és a keresztútnál a Horváth bérkocsija
2814 19 | határba, és a keresztútnál a Horváth bérkocsija várt...
2815 19 | Májusban megérkezett Júlia a két kamaszos, pajkos gyerekével.~
2816 19 | gyanakodott, félt, istenem, a vagyon miatt!... Hogy én
2817 19 | már lassanként kihúzódott a kezemből a házi kormányzat
2818 19 | lassanként kihúzódott a kezemből a házi kormányzat is. Júlia
2819 19 | és úgyis látható, hogy ez a szándékuk, és hogy megbeszélik
2820 19 | idegesítő állapot volt ez. A cselédeket is ellenem hangolták.
2821 19 | Sokszor bolyongtam egyedül a réteket, és ha találkára
2822 19 | tölteni itt!... Már zsendült a fiatal búza. Messziről sokszor
2823 19 | lángcsóvák szikráztak szét a távolban. Tanya égett vagy
2824 19 | égett vagy csárda, vagy a nádas gyulladt ki egy-egy
2825 19 | végében. Csendőrök kerülték a határt: gyújtogattak valahol.~-
2826 19 | nehéz idők! - sopánkodott a csárdásasszony a keresztútnál,
2827 19 | sopánkodott a csárdásasszony a keresztútnál, ahol megszálltunk
2828 19 | Horváthtal, és túlfizettük a kis szalonnát, rossz bort
2829 19 | kis szalonnát, rossz bort a kocsisnak. - Zajlik a vidék,
2830 19 | bort a kocsisnak. - Zajlik a vidék, uraim, nagy dolgok
2831 19 | ellett egy tehén, kérem! Haj, a föld népe, a szegénység,
2832 19 | kérem! Haj, a föld népe, a szegénység, amelyik a nádas
2833 19 | népe, a szegénység, amelyik a nádas után élt eddig, kosarat
2834 19 | most azzal, hova menjen? A lápföldhöz való jussukat
2835 19 | hogy mi készül. Jaj, nagy a keserűség, hallani kéne
2836 19 | őket. Azt beszélik, hogy a király fia nem halt meg,
2837 19 | király fia nem halt meg, csak a képmását temették el; az,
2838 19 | szegény, hogy az itt bujkál a nép közt, és kitanulja a
2839 19 | a nép közt, és kitanulja a baját. Akkor is hogy azért
2840 19 | mert látni akart mindent a maga szemével, de az urak
2841 19 | de az urak kimeszeltették a házak külső falát neki,
2842 19 | neki, és felöltöztették a népet, hogy kedvét lelje...
2843 19 | az ilyen! Hanem ha ezek a népek megbolondulnak, vasvillára
2844 19 | itt! Ki tudja, mire épül a Pórtelky-kastély! Bár a
2845 19 | a Pórtelky-kastély! Bár a megyei urakra még jobban
2846 19 | jobban haragszanak!... Tessék a bor, pünkösdi kalács, kérem!~-
2847 19 | lehet, hogy van valami a dologban! - mondogatta félig
2848 19 | akkor mindig ribillió volna a világon, ha minden igazságtalanságot
2849 19 | ilyen bölcsesség, reszkettem a végsőkig feszített idegességben,
2850 19 | idegességben, féltem kinn maradni a pusztán, legjobban szerettem
2851 19 | legjobban szerettem volna a forrongók közé állni, egy
2852 19 | szegényekkel. És teltek a napok. Egy júliusi délután
2853 19 | kegyetlen szél süvöltött át a pusztán. Ruhámba kapaszkodott,
2854 19 | és megint hordta szemembe a pernyét valamerről. A fejem
2855 19 | szemembe a pernyét valamerről. A fejem fölött vércse kerengett
2856 19 | vércse kerengett vijjogva. A csárdásné a kerítésig jött
2857 19 | kerengett vijjogva. A csárdásné a kerítésig jött elém, és
2858 19 | Kézen fogott, átsegített a léckerítésen, némán, reszketve
2859 19 | reszketve került velem a szekérút felé, és előremutatott
2860 19 | szekérút felé, és előremutatott a kezével. Messze, messze,
2861 19 | magja villózva sugárzott fel a szürkülő, borús égre. És
2862 19 | És süvöltött, kavargott a szél.~- Az... az ott?~-
2863 19 | az ott?~- Szinyér ég! A város!~Megszédültem, és
2864 19 | Megszédültem, és eltakartam a szemem halálos borzalomban.
2865 19 | rémesen, véresen kavargott a szörnyű vész, mint valami
2866 19 | mint valami szodomai ítélet a város... az én városom felett.~
2867 19 | sarkatlan cipőjük kattogott a lihegő, veszett futásban,
2868 19 | veszett futásban, lemaradt a lábukról, rohantak lélekszakadva
2869 19 | rohantak lélekszakadva a város felé. Mindenük, mindenkijük
2870 19 | van.~Végre, végre ott jön a kocsi értem.~- Siessen,
2871 19 | reszkessen, mamáéknál semmi baj, a Cifrasor kertes út, a nagypiac
2872 19 | baj, a Cifrasor kertes út, a nagypiac és a park védi...
2873 19 | kertes út, a nagypiac és a park védi... de a többi
2874 19 | nagypiac és a park védi... de a többi utcák. A maga bútora
2875 19 | védi... de a többi utcák. A maga bútora is, minden holmija.
2876 19 | Alig kaptam kocsit. Ez a rettentő szél! Némelyek
2877 19 | szél! Némelyek látták, hogy a bolond báró kannát fogott,
2878 19 | mikor mindenki elvesztette a fejét. Tűzoltók jönnek este
2879 19 | fejét. Tűzoltók jönnek este a debreceni vonattal. Mi lesz
2880 19 | sírjon, édesem, tegye ide a fejét!~Szorosan simultunk
2881 19 | rettenetes és rohamos dolognak a történését magunk előtt,
2882 19 | ujjai forrón reszkettek a fekete csipkefátyol ruhámon
2883 19 | fekete pernyék kavargásával a pokoli szélben; így jött
2884 19 | gyorsan az alkonyborulat. A lovak horkanva és ijedezve,
2885 19 | alig fékezhetőn rángatták a kocsit. Előttünk izzva fel-felvillanó,
2886 19 | lobogó üstökű tűzkígyók! Mint a láva folyt és vonaglott
2887 19 | jajongva, néhányan megfogták a kocsi oldalát, vagy felkapaszkodtak
2888 19 | öklüket rázták csak utánunk.~A szőlőskertek közt voltunk
2889 19 | egy ideig elzárta előlünk a szörnyű képet, csak a vérszínű
2890 19 | előlünk a szörnyű képet, csak a vérszínű ég villámlott,
2891 19 | vérszínű ég villámlott, és a zajongás jött közelebb.
2892 19 | vége már! Nincs többet a város! - kiáltozták felénk
2893 19 | mint valami nagy újságot.~- A Börvely utca szabad még? -
2894 19 | utca szabad még? - kérdezte a kocsis visszafordulva, de
2895 19 | visszafordulva, de nem mert megállni a tolongásban.~- Jaj, már
2896 19 | tolongásban.~- Jaj, már átcsapott! A csizmadiaszín ég, nem lehet
2897 19 | Kálmándi kapu felől mehet a piacnak! A nagypiacon nincs
2898 19 | kapu felől mehet a piacnak! A nagypiacon nincs baj!~A
2899 19 | A nagypiacon nincs baj!~A temető mellett robogtunk;
2900 19 | temető mellett robogtunk; a tűz világossága oldalvást
2901 19 | szinte nyugodtan feküdt el a sírkövek fehér márványain,
2902 19 | sírkövek fehér márványain, a néma mezőn. A kis utcákon
2903 19 | márványain, a néma mezőn. A kis utcákon alacsony sváb
2904 19 | alacsony sváb házak szepegtek, a lakók őrt álltak előttük
2905 19 | összeszedett butyrokkal a karjukon, egybeverődve,
2906 19 | összedugott fejekkel, mint a rémült csorda. Az állataik
2907 19 | és udvaron. Végre láttuk a víztorony bevilágított sivár
2908 19 | bevilágított sivár négyszögét s a cédulaházat a piac közepén.
2909 19 | négyszögét s a cédulaházat a piac közepén. Ott leszálltunk.~
2910 19 | közepén. Ott leszálltunk.~A messze, óriás térségen feketén
2911 19 | találgatva és tájékozódva a vész útját, lejáratát. A
2912 19 | a vész útját, lejáratát. A szél csakugyan szűnt, észrevehető
2913 19 | minden különködés megszűnt a veszteségek szinte lelkes
2914 19 | az anyámék lakta házig. A Cifrasor kiskertes, formás
2915 19 | voltak és sötétek; és szemben a grófi park fekete lombsűrűje
2916 19 | sötét tömegben rajzolta ki a fák kemény árnyékát a rózsaszínellő
2917 19 | ki a fák kemény árnyékát a rózsaszínellő ég hátterébe.
2918 19 | rózsaszínellő ég hátterébe. A rács mögül éles és különös,
2919 19 | kiáltozások hallatszottak; a felébresztett pávák rikoltoztak
2920 19 | felejthető vérfagyasztó volt a hangokban.~- Hol kezdődött,
2921 19 | majd szinte... hát látja! A Papszertől a Hétsastoll
2922 19 | hát látja! A Papszertől a Hétsastoll utcáig a kis
2923 19 | Papszertől a Hétsastoll utcáig a kis Hajdúváros, az Árokpart
2924 19 | és azon túl már minden! A szegények városa, a nádfedeles
2925 19 | minden! A szegények városa, a nádfedeles házak! Ott legelébb
2926 19 | Ott már minden üszök!~- A gazdák fertálya is, a mesterrész
2927 19 | A gazdák fertálya is, a mesterrész is! A Kisvíz
2928 19 | fertálya is, a mesterrész is! A Kisvíz utcáig, a cigányvégig
2929 19 | mesterrész is! A Kisvíz utcáig, a cigányvégig minden! Még
2930 19 | Jaj, ki tudhatja azt most? A népek kisereglettek a mezőkre,
2931 19 | most? A népek kisereglettek a mezőkre, a faluk felé. Meglelte-e
2932 19 | kisereglettek a mezőkre, a faluk felé. Meglelte-e minden
2933 19 | Meglelte-e minden asszony a gyerekit?~Odább néhány paraszt
2934 19 | paraszt állt egy csoportban a cédulaház oszlopának támasztva
2935 19 | feketén, egy tömegben mozgott a rőt félhomályban. Az egyik
2936 19 | és ököllel fenyegette meg a kastélyt.~- De bezzeg annak
2937 19 | bezzeg annak meg nem árt, a cudarnak! Az égbe sincs
2938 19 | Az égbe sincs igazság!~- A keserves istenit! - zúdult
2939 19 | keserves istenit! - zúdult a másik. - Az vót a barom,
2940 19 | zúdult a másik. - Az vót a barom, aki nem ott kezdte,
2941 19 | bosszút? Bánják is azok a várost!~Egyikük észrevett
2942 19 | Egyikük észrevett minket a közelben, és én ijedten
2943 19 | akaszkodva húztam odább Horváthot a pillantásuk dühe elől. Megint
2944 19 | asszonycsapatba keveredtünk.~- A Megye utca csak feléig égett!
2945 19 | nem hiszi, hogy csuda! A Könyök utcán a régi kis
2946 19 | hogy csuda! A Könyök utcán a régi kis összezsúfolt zsidó
2947 19 | házak közt felszaladt; de a Megyeház tűzfalát hajdúk
2948 19 | kezdve fecskendőzték. Csak a porkoláblakások égtek a
2949 19 | a porkoláblakások égtek a kertben. És ott balra szaladt.~-
2950 19 | És ott balra szaladt.~- A Zimán-ház is?~- Igen, bizony.
2951 19 | Igen, bizony. Az eleje! De a templomtól tízháznyira megállt...
2952 19 | tízháznyira megállt... Eltérült a promenád mellett, és a boltok
2953 19 | Eltérült a promenád mellett, és a boltok során ment végig.
2954 19 | nézze, még most is lángol. A kastélybeli tóból mind kihordták
2955 19 | kastélybeli tóból mind kihordták a vizet! A Templom utca is
2956 19 | mind kihordták a vizet! A Templom utca is villódzik
2957 19 | villódzik még. Ha! Mi az!~- A tűzoltók! A debreceniek!~
2958 19 | Ha! Mi az!~- A tűzoltók! A debreceniek!~Egy lélegzésre
2959 19 | Egy lélegzésre szakadt fel a megkönnyebbülés, és nyüzsgő
2960 19 | nyüzsgő morajlás szaladt végig a téren.~- Menjünk! - mondta
2961 19 | Horváth, és erősen fogta a kezem. - A Megye utca templom
2962 19 | erősen fogta a kezem. - A Megye utca templom felőli
2963 19 | Lassan és reszketve haladtunk a Várkert aljáig. Eszembe
2964 19 | jutott hirtelen, hogy ott, a templom közelségében van
2965 19 | templom közelségében van a Zimán Ilka háza is.~- Nem
2966 19 | most. Pihenjünk! - mondtam a kis Promenád akácfái alatt,
2967 19 | hirtelen egy padra ültem. Ez a kis tér csudálatosan néptelen
2968 19 | volt most; innét mindenki a piac felé húzódott. A templom
2969 19 | mindenki a piac felé húzódott. A templom gyönyörű kupolája
2970 19 | érintetlenül domborult szemben, és a merev kőszentek kísértetiesen
2971 19 | kísértetiesen álltak sorba a cifra ormokon. A piciny
2972 19 | álltak sorba a cifra ormokon. A piciny tér fáin túl még
2973 19 | tülköléssel jött vágtatva a tűzoltók kocsisora. A boltok
2974 19 | vágtatva a tűzoltók kocsisora. A boltok irányába tért el.~
2975 19 | étlen-szomjan az éjszakában, láttuk a rémes színjáték egész folyását,
2976 19 | Úgyis csak terhemre volt az a sok lom, bár mind ott veszett
2977 19 | könnyűséget éreztem ennél a gondolatnál!... Mindegy!
2978 19 | Elszunnyadtam egy-egy rövid időre a vállára hajtott fejjel,
2979 19 | majd fázva riadtam fel a szürkület hidegében; de
2980 19 | hidegében; de ő takargatott a köpenyével, és vigyázva
2981 19 | Hideg harmat volt minden; de a nyirkos fapadok feketére
2982 19 | fapadok feketére festették a tenyerünket a rájuk szállt
2983 19 | festették a tenyerünket a rájuk szállt sűrű korommal.
2984 19 | érzésekkel indultunk meg a hajnali, elüszkösödött,
2985 19 | fekvő vagyonom... semmim! A bútoraimból is kihúzgált
2986 19 | is kihúzgált egyet-mást a kocsisával Telekdy mostohám;
2987 19 | viharvert darab. Ami bennégett, a ripszselyem, amorettes garnitúra,
2988 19 | ripszselyem, amorettes garnitúra, a láda szőnyeg, a szép zongora;
2989 19 | garnitúra, a láda szőnyeg, a szép zongora; mindennek
2990 19 | busásan osztatott nekem a Széchy alispán tüntető jóakarata
2991 19 | szinte hasznom volt még a káron... És épülni kezdett
2992 19 | elvágódott volna az emlékeiktől, a gyerekkoruktól, különös
2993 19 | jelölik és megkülönböztetik a maguktól lett, eleven dolgokat.
2994 19 | takaros házakkal; végül a jólét meg forgalom meg minden
2995 19 | legjobban szeretek azokon a girbegörbe, régi utcákon
2996 19 | utcákon végigjárni, melyek a tűz előtt épültek még, és
2997 19 | épültek még, és megmaradtak a régiben. Hogy is volt aztán?...~
2998 19 | aztán?...~Anyámék közelében, a Cifrasoron vettem ki egy
2999 19 | lakást, és odaköltöztem a megmaradt bútorommal. Pórtelky
3000 19 | más ismerős által, hogy én a tűz előtti nap titkon, búcsúzás