Fejezet

 1 2 |             rájuk, aztán a porkolábné jött, és felemelt. Otthon nagy
 2 2 |             Ezeken kívül egy paptanár jött át hetenként egyszer a piaristáktól -
 3 3 |         gonosz vagyok, és egy szó sem jött a torkomra.~- A gyertyatartót
 4 3 |             első földesúr a megyében. Jött a Gebey fiú, abból se lett
 5 4 |              a fia; ügyvédi vizsgáról jött haza, és már az uradalom
 6 4 |           egy-egy új vonalát, magától jött, beszédes kifejezést, egy
 7 5 |              amennyiért nekem adnák!” Jött Trézsi, az ócskás cigányasszony,
 8 5 |        alázattal. Lassan, meghatottan jött közelebb felém, szordínót22
 9 6 |               ösztövér oláh menyecske jött néha szembe, csendesen köszönve,
10 7 |              hirtelen, máról holnapra jött gondolatával az anyámnak,
11 7 |          legközelebbi vacsoránkra nem jött el. De Vodicska ott volt,
12 7 |               mint rendesen, most sem jött el senki közülük. Pedig
13 7 |             hangadó családnál. De nem jött. „Asztallábhoz kötötte a
14 7 |                hogy nagyon is gyorsan jött mindez, tán magunk se bíztunk
15 8 |             Nagy csomó friss virággal jött vissza, primulák voltak,
16 8 |            vissza. Akkor a cukrászfiú jött meg, és hozta az ünnep nagyszerű
17 8 |             lányt. Később Kallós Pali jött Csabával, aki kadétruhában
18 8 |               is a készülődést. Akkor jött át közénk az apósom, aki
19 9 |                izzó félóra után. Jenő jött, nyájasan, barátkozón -
20 9 |        hirtelen elutazott. Az irodába jött búcsúzkodni, hogy sürgősen
21 9 |            beszélj!~Felállt, közelebb jött - elrémült, megváltozott
22 9 |         fogadott. Leültem, és szó nem jött ki belőlem a rejtegetett
23 9 |        nagyanyám később, mikor közénk jött.~- Jól!~- Mikor mentek Telegdre,
24 10|            lápra, és mindig jókedvvel jött haza ilyenkor. Ő tegye -
25 10|                mert valaki épp közénk jött és megzavart. „Kicsit ostoba
26 10|               és egyszer csak - ahogy jött - eltűnt a városból.~Jenő
27 11|           újabban irántunk, ritkábban jött (erősen öregedett is már),
28 11|               pénz ment, mint amennyi jött. És ezt, ördögadta, máig
29 12|         minden ilyen bolondozás után. Jött is.~- Látod, csacsim, akkor
30 12|           sokat költünk!~- Tán megint jött ma Kassáról levél? Hát igaz
31 12|            hallatszott: Horváth Dénes jött, a Jenő új kartársa. „Hát
32 12|           gyöngédséggel bánt. Sokszor jött korábban is este, mikor
33 12|             befűzte a tűimet. Ha Jenő jött, Horváthnak kellett sietve
34 12|    Melanie-éké után Szinyéren. Akárki jött ide új ember, katonatiszt,
35 13|            tagadd, láttam, hogy levél jött az öregeidtől.~- Hát az
36 13|               az öregeidtől.~- Hát az jött! Semmi különös!~- Mutasd
37 14|       ezüstpénzt zörgettek; új csapat jött.~Egy óvatlan percben akkor
38 14|              helyi újság szerkesztője jött, és lelkendezve faggatott,
39 14|           elmúlt. Fanyar és álmos nap jött utána, mint rendesen.~Három
40 14|               kicsit bizonytalanabbul jött felém újra fél tizenegy
41 15|            nem tízperces formavizitre jött, hanem igaz szeretet hozta,
42 16|               csinos, nyurga emberpár jött szembe, és a prémkucsmás
43 16|             ajtó, a folyosóról egy őr jött be, és gyorsan kituszkolt.
44 16|            aztán hosszú-hosszú válasz jött; védekezés, vád, kétely,
45 16|            Egyesületben. Megismert, ő jött oda hozzám. „Ki az a gyönyörű
46 16|                aki a szépségéből élni jött Pestre nyilván, és tőle
47 17|               a vetemény alá ásatott.~Jött a Horváth Dénes levele.
48 17|             Inácskóra a postáért. Nem jött semmi! „Így most már jól
49 18|               senyvedt és tétlen nyár jött; Hiripen néha fél napokig
50 18|             abból mi lesz? De Horváth jött, és vigasztalt, sétálni
51 19|             szép, ragyogó húsvéti idő jött, száraz, napos napok, frissen
52 19|                Azt mondják, messziről jött emberek is járnak köztük,
53 19|            baját. Akkor is hogy azért jött volna, mert látni akart
54 19|               A csárdásné a kerítésig jött elém, és sápadtan, akadozva
55 19|    kavargásával a pokoli szélben; így jött gyorsan az alkonyborulat.
56 19|             villámlott, és a zajongás jött közelebb. Csak lépésben
57 19|               aztán zenés tülköléssel jött vágtatva a tűzoltók kocsisora.
58 19|          elképzeltem. Valami kívülről jött dologra (a vén Vodicska
59 20|           tetszene?~Máskor Spach Náni jött a nagy hátizsákkal, széthízott
60 20|        megnyugodott; ha visszahívtam, jött... így volt a múltban is
61 21|           tagsági díját, amiért ma is jött, láttam, figyelmeztetés;
62 22|        félretevésre. Örültünk, ha nem jött végrehajtó, nem fizettünk
63 22|               evett. Egyszer az a hír jött, hogy valami oláhcigány-karavánnal
64 23|             az ő asszonyukhoz!~Elébem jött; szelíden, öregesen mosolygott,
65 23|                a kertészházig a lakáj jött mögöttem némán, hogy el
66 23|           megfordult, és lassan felém jött az ablakig: „Már hideg!” -
67 23|       konyháravalót: egyszer csak nem jött haza estére; megint ott
68 23| legkomolyabbat.~Súlyos, borús délután jött. A lányok visszaesett kedvvel
69 24|               megszokás unalma nélkül jött rám, és friss ámulatba ejtette
70 24|             szépség volt nekem a hit. Jött némely csendes estéken egy
71 24|            tél... tavasz is... a nyár jött. „Egy-két hete van legfeljebb!” -
72 24|           Képíró Zsuzsival, ki önként jött el segítségre, nagy nehezen