Fejezet

 1 1 |           legtöbb öreg a gyerekein át kapcsolódik, úgy-ahogy,
 2 1 |          egy szűk utcácskára; azon át szoktam templomba járni;
 3 1 |        nyári, kék-fehér levegőégen át, és meleg szagú, kis vénasszony-virágaim
 4 2 |           akkor. És egész életemen át sokszor tért vissza álmomban
 5 2 |            kívül egy paptanár jött át hetenként egyszer a piaristáktól -
 6 3 |         vággyal - a zongora sarkán át, vagy az albumos asztalka
 7 3 |       leány.~- Sándorka! - szóltam át hirtelen a szemközti ágy
 8 3 |            rátermettem. Egy életen át megdupláztuk azt a keveset,
 9 3 |            dolgodba, Klári, éveken át. Járt az emberek szája,
10 3 | fensőbbségesen, józanul egy életen át; és maga mindig biztos lenni
11 4 |  ablakzugok homályából évtizedeken át így mérték fel a rejtező
12 4 |           könnyed bizalmasan intek át a túlsó oldalra valamelyik „
13 4 |         hogy hónapok óta nem lépte át a küszöbünk, csak úgy, hirtelen
14 4 |          jobbra-balra, csak mentem át a dolgokon, mint valami
15 5 |         szikrázó, aranyos tűzködön át éreztem, hogy fárad és csendesül
16 7 |        emlékem volt egész életemen át ez a pár balgatag óra.~Háromkor -
17 8 | háziasszonyos mozdulattal tereltem át az asszonyokat a vendégszobába.~
18 8 |            készülődést. Akkor jött át közénk az apósom, aki szándékosan
19 9 |      elejtett és elértett szavakon át.~Percig se gondoltam ilyesmire: „
20 9 |           hozzánk Tabódy pár héten át - elég gyakran, és mindig
21 9 |            felől, messziről törtek át a ködön - megettünk hólepetten,
22 9 |       félni. - Járkálva a szobákon át a mécses fátyolos világa
23 10|         újra. Emlékszem, hónapokon át csak ténferegtem, és homályos
24 10|            múlva és annyi mindenen át sokszor van eszemben; meg
25 10|          keresztelőn még nem estél át.~- Egyféle írral még nincs
26 10|         óraadásra. Egy egész télen át nyaggattuk könyvből az igeragozást
27 11|           és babonás tiszteleteken át. Mintha megkoptak volna;
28 11|         erdődi uradalomból küldték át, mert ott már felnőttek
29 11|            megérzik azért mindenen át.~- De a sok pénz!~- Az,
30 12|           utcára néző „úritraktus”-át. Már akkor senki sem beszélt
31 12|        elnéz, ahogy én, az udvaron át, a kert szilvafái fölé és
32 12|           a kert szilvafái fölé és át a fapalánkokon, a messzi
33 13|              milyen ügyesen tereli át Jenő a szót, az ingerültséget
34 13|             akiket Melanie rendelt át, bontogatni kezdte a pezsgőket.~
35 13|      Éjféltájban a szalonba mentem át a nőkkel. Odabenn az urak
36 14|            amellyel akkor, napokon át foglalkozva vele, kifestettem,
37 14|         mint rendesen.~Három napon át aztán még ki-kivonultam
38 15|          abban, hogy soha, heteken át még véletlenül sem fogta
39 15|       hallgatag áhítattal engedtük át magunkat a fájdalomnak.
40 15|       ellenséges indulattal néztem át a gyepes tér ködén a kivilágított,
41 15|           gyorsan, ügyesen terelte át egyéb, sokféle tárgyra a
42 15|       hosszasan éreztem a kesztyűn át ajka melegét. Akkor kikapcsolta
43 16|             így szaladgáltam akkor át ezt a siető, sokféle, cicomás
44 16|      zúzmarás, fiatal, néma kerten át, a bokrok közt elhagyott
45 16|              És azontúl is heteken át nyomomban voltak ezek a
46 16|        értékét sem értettem igazán át és az életnek a munkával
47 16|   Beszéljétek meg Marival!~Napokon át beszéltünk, izgultunk, tanakodtunk
48 17|      boldogtalannak, hónapok során át rostokolhatott náluk háborítatlanul
49 19|   szorongva, idegenül settenkedtem át a szobákon, és kicsi kezemet
50 19|          eltisztított mély réteken át. Harmadfél órát mentem mindössze
51 19|           kegyetlen szél süvöltött át a pusztán. Ruhámba kapaszkodott,
52 19|        fekete csipkefátyol ruhámon át, de szinte mozdulatlanul
53 19|      elüszkösödött, fekete utcákon át.~Ezek az emlékeim abból
54 20|           a távolság szitaszövetén át az idő szorgos mértéke,
55 20|          küszködtem, és annyi éven át mindannyiszor mondtam néha
56 20|        várjam. Olyan sok, sok éven át megszokta, hogy ott maradjon
57 21|           amúgy is” módján bódorog át a világon, mindenbe véletlenül
58 22|             sok belégondolás után, át tudom érezni az ő igazát
59 22|           nem húzhatjuk egy életen át. Valami ilyen ideiglenes
60 22|            járásaiban is, falvakon át menve. S a betegség gombáit,
61 22|       szerencsétlent. Néha heteken át alig szóltunk egymáshoz.~ ~
62 23|            Kvártélyosa volt éveken át a derék asszonynak, az mosott
63 23|         ezek a nagyurak egy életen át! A jóságukkal kérnek bocsánatot
64 23|        fakoporsót akar, hadd vegye át hamarább testét a csendes
65 23|            kék kövű gyűrűjét küldi át a zálogoshoz?... Klári kicsit
66 23|         nem közeledhetünk szavakon át. Ezt a bolond, szép percet
67 24|        értelme; amiről évtizedeken át hittük, hogy az egyetlen
68 24|          szegény grószi egy életen át küzdött verítékkel, munkával,
69 24|           rubinszínű ablaküvegeken át a fénysávok pásztás, színes,
70 24|          asszonyt. De néha heteken át nem nyitja rám senki az