Fejezet

 1 1 |          vihart - úgy játssza belé magát a felnőtt ember is a célratörő,
 2 1 |           mert az ember nem engedi magát mellőzni, ameddig nagyon
 3 3 |          gondolatra, és szégyellte magát néha a sötétben? Előrehajolva
 4 3 |            lesz! Most fogja kinőni magát... Elmúlt tizennégy. Jövő
 5 4 |         elfogadtatni, megszoktatni magát újonjöttnek vagy gyereksorból
 6 4 |           A fajtámat - az én erős, magát felszínen tartó, tekintélyes,
 7 5 |          hogy egyszer megemberelte magát, és mulatni próbált, de
 8 6 | háromgyermekes özvegy után vetette magát. Most meghalt, eltemették
 9 7 |           látom jó ideje már, hogy magát bántja valami, Magduska!~
10 7 |         már. Megmondjam, mi bántja magát, kedves, kedves kis Magda?
11 7 |            lássa, mégis én ismerem magát a legjobban itt. Maga sokkal
12 9 |            egy kicsit. Hogy nézzem magát, magukat.~Bólintottam, és
13 9 |     vicsorgó arccal, megrázott, és magát fékezve, hirtelen, gyűlölködőn
14 10|         volt már. „Csak visszaélni magát az életbe!” - mondogatta
15 11|           felőle. - Nem fogja unni magát itt miköztünk?~- Dehogy!
16 11|             ízetlen! De bosszantja magát az ilyen zavaros, tudatlan
17 11|        leszokni! De nem rontom már magát ilyenekkel, nem haragszik,
18 12|          vagy két évig tartaná még magát ez a Péter!~- Ej, vége annak!
19 12|  cigarettázott; otthon bizony unta magát Péter mellett, aki valami
20 12|      rendin, hogy ő akarjon, törje magát, vagy úgy tegyen legalább!...”~-
21 13|         elébe.~Jenő egészen beásta magát a dolgai közé; néha alig
22 13|     mindenki, aki hozzánk tartotta magát, rokonok, barátok és érdekfelek.
23 14|    gondoltam -, most már exponálta magát, most már lehetetlen, hogy
24 14|          el egy félóra.~- Még csak magát jöttem megnézni; hogy van?
25 15|       életvágy, hogy ezen túltegye magát, és újra elölről kezdje
26 15|     gondolata; de kivághatta volna magát! Hanem akkor agyonizgatták
27 15|      lehetek vele, ha kibeszélheti magát, ha együtt kesergünk, és
28 15|         arcára. „Majd megmondom én magát az én anyukámnak!” - sírdogálta
29 16|           szépen ki tudta pimpózni magát. Ahogy számítottam, harmincnyolc
30 16|            hogy a kisfiam jól érzi magát, nem is sír már anyuka,
31 18|     vagyonos fiúnak hitette ott el magát!... Szerencsétlen gyerek!
32 18|    ismerősökhöz, és vigasztaltatja magát... Rosszul érintett mindez,
33 19|   ébrenléthez, munkához erősítette magát a szesszel eleinte... Rákapott,
34 19|         Eresszen!... Nem szégyelli magát!~- Jaj, de kényes vagy,
35 19|    olyasmiben, amibe ő beleártotta magát. Nem akartam veszekedni,
36 19|            ne érezze megalázottnak magát, és ne higgye, hogy kis
37 19|            elhatározásig hajszolta magát, hogy másnap újra késlekedve
38 20|       veszteg, ahol éppen jól érzi magát, amikor véletlenül jól verődött
39 20|            Vodicska is beleártotta magát; tudom, hogy mondtam is
40 20|           és kiforgatni nem engedi magát.~És mintha ezért a házasságért
41 21|         Puff... Jaj, most odavágta magát valahová Zsuzska, a kicsi!
42 21|          alszik, és kiszolgáltatja magát a naponta leolvasott konyhapénz
43 21|          cigány mesterségébe ártja magát.~- Hm! Barátnéjától, az
44 21|            mert különb volt náluk. Magát felkapták, pedig azt se
45 21|        bolond, menjen, csukassa be magát, van ott egynéhány atyafia...~-
46 21|           jó bolondot, aki itt öli magát. Hja, alte Liebe! Neki a
47 21|         jegyzősegédnek, ha leissza magát, az árokszéleken szedik
48 21|     lefokoztam, magamhoz rántottam magát. Csak azt csodálom, hogy
49 21|          itt is, ott is jól érezze magát; és ez mai napig is sikerül
50 22|            lelki vádat, szégyellte magát a kijózanodás kelletlen
51 22|         élősdi, legalább húzza meg magát.~- Pfuj! Nem szégyelli magát,
52 22|       magát.~- Pfuj! Nem szégyelli magát, mondja?... Nem ég ki a
53 22|           kelepcében érezte mindig magát; látta, hogy bogozódnak
54 22|            ezek alól felszabadítja magát, iránytalan, korcs, helyét
55 23|            javát! - késztette bele magát a mámor felhangoltságával
56 23|        abból a hamvas virágarcból, magát tükrözi... nem, a hetvenhetedik
57 23|            mindig, öntudatlanul is magát értettem alatta. Mi ehhez
58 24|           milyen vígan beletalálja magát.~Hidd el - írja egyik levelében -,
59 24|          újság: rám néz, elkacagja magát nagy örömmel, aztán ilyen
60 24|     könnyen és gyorsan beletalálta magát; a humoros, kedves modoráért,
61 24|  kóringyált mindenfelé, elrontotta magát a sokféle jóval, mikor még
62 24|              és nemrég jegyezte el magát a főnökével egy nagyobb,