Fejezet

 1 1 |           néha össze is fut a szemem előtt sok összefüggés. Mindennek,
 2 1 |            egészen megváltozik szeme előtt a tájkép; völgyek és ormok
 3 4 |    asszonytudományt legfőképp. Tükör előtt állva néha sokáig lestem,
 4 4 |              vasárnap, parfümös mise előtt, a vén nábob, Bojér négylovas
 5 4 |           banda húzta a fagyalbokrok előtt; Telekdy az ajtófélfát támasztva
 6 4 |             a nap alatt jártak, szem előtt, ügyük közös ügy volt, megbeszélt,
 7 5 |          fehéren, a földig érő tükör előtt! Anyám összefogta a zizzenő,
 8 5 |             Így voltam most már szem előtt; mindenki figyelt rám, és
 9 5 |     farsangos alkalmakon. Az ablakom előtt eljáró ifjak egyik-másika
10 5 |            amikor megálltam a tükröm előtt, így, ünnepien, sugár alakommal,
11 6 |        igazibb fiatalság. Még kezdet előtt van, várhat, tervelhet,
12 6 |         hozzá most már.~...Karácsony előtt meghalt végre az öreg Telekdy,
13 8 |              föcskendve állt a mosdó előtt; ahogy körülményeskedőn
14 8 |              utcán is, a grószi háza előtt, ahová az én lánykori, virágos
15 8 |           ellenünk. És a lakodalmunk előtt azt mondta: „Mintha temetésre
16 8 |       terítettem az asztalt alkonyat előtt már a legszebb lőcsei damasztabroszommal,
17 8 |              a szép, terített asztal előtt, és én jókedvvel adtam vissza.
18 8 |         részegen botorkált a többiek előtt, egyszer csak Vodicskáék
19 9 |       nagymama!... Istenem!~A szemem előtt kavarogva sötétült el egyszerre
20 9 |         fehér köntösében a mécsvilág előtt - mint egy darab vaskos,
21 9 |             a mécses fátyolos világa előtt, puhán ölelt fehér köntösébe,
22 10|        egészen kiöntve a szívét Jenő előtt. - Hidd el, ti nem is tudjátok,
23 11|     parádézásban főleg a vidéki urak előtt, akik most mind gyakrabban
24 11|              hogy a tisztiházak sora előtt visz el az út.~De az uram
25 11|             szólni hozzá! De Melanie előtt lehetetlen volt visszalépni,
26 11|         izzasztani idegenek, férfiak előtt: és nem porozni össze finom,
27 12|         őszre árvereznek. Még aratás előtt.~- Hogy megy minden lefelé,
28 12|          csinálni; éppen tisztújítás előtt; ezzel a gróf maga is tisztában
29 12|              volt vele szemben mások előtt. Tán előttem leginkább -
30 12|               sok ember közt, szemek előtt, cselekvőn és szereplőn,
31 13|          megérkezett, szinte tálalás előtt már, a hatalmas Kendy Péter
32 13|             sem lehet most választás előtt. Azután majd... mindenesetre...
33 14|              hajjal ültünk a bejárat előtt.~Horváth Dénes mindjárt
34 14|               biztos hódolata.~Éjfél előtt volt. A teremben parfümös
35 15|              egyedülmaradást a halál előtt.~Most már nem érzem friss
36 15|        megriadva mentekeztem önmagam előtt. Hogy én lettem volna az
37 15|          búcsúzóra az anyámék lakása előtt.~A konyha világos ablaka
38 15|            végtelen szeretem!~A kapu előtt voltunk, és hosszasan éreztem
39 15|           bőrén még később, lefekvés előtt is.~Otthon váratlan levelet
40 15|             a letarolt, szomorú kert előtt; elnéztem az elgazosodott
41 16|        megállva az ablakfülke-trónus előtt, ahogy szokta, és a családunkkal
42 16|         plüssrámás, nagy szalontükör előtt, meggyújtva minden gyertyát
43 16|          hódítás, ünneplés, sok szem előtt szereplés. Úgy kellett,
44 16|         meg-megállva egy-egy kirakat előtt. Marika, a legpéldásabban
45 19|            szinyéri piacon a kocsija előtt, és úgy átkozták meg, égnek
46 19|         dolognak a történését magunk előtt, és izgatottságtól kábultan,
47 19|             végigjárni, melyek a tűz előtt épültek még, és megmaradtak
48 20|         biztos, elodázhatatlan rossz előtt. Néha oly kínosan ült rajtam
49 22|          szeme! Az ártatlan gyerekei előtt! Hát hova vigyem őket? Itt
50 22|          Lassan mentem a rácsos kapu előtt. Ott a Várkert alja; a vasrács
51 22|             magatok ura lenni, férfi előtt meg nem alázkodni, kiszolgáltatott
52 23|        ernyedt kezekkel ül a zongora előtt, és azt mondja: „Olyanon
53 23| cigánybandaszót hallok az utcaajtónk előtt. „Ó, az isten verje meg
54 23|         Marcsi terít, terít a tornác előtt, a két akácfa alatt. Hát
55 24|              az emberi roncsot magam előtt, és egy régóta fészkelődő
56 24|          mélyen bennem. De a halálom előtt - ezt biztosan érzem - el