Fejezet

 1 2 |           lányos és ártatlan kisfiú. Vele, ha csak ketten voltunk
 2 3 |             egyszer? És félrevonul-e vele mama a sarokdíványon, izgatott,
 3 3 |    tisztáztam ki, mióta apád elhalt. Vele csak megvettük fél adósságra.
 4 4 |            szeme teszi...~- Bánik is vele máris! - feleselt ravaszul
 5 5 |          nemes művészet szépen bánni vele a tánc heves fordulataiban,
 6 5 |            Szokatlan volt neki, hogy vele valaki ilyen dolgokról beszéljen;
 7 5 |       Sándort kedvelte legjobban, és vele egy régi, dédelgetett terve
 8 6 |         bácsi mégis tartózkodón bánt vele, nagyon is udvariasan; fiatal
 9 7 |              felém tart. „Mit akarok vele? - Mi van most velem?” -
10 7 |           halkan, az ágyamhoz lépett vele.~- Nem alszol? Sírsz? Magda!
11 8 |          szép kis pongyolákban ültem vele szemben, a vizitszoba nippjei
12 10|              pajtásának fiával bánik vele, és hogy sokra becsüli az
13 10|               De nem is foglalkoztak vele, megbámulták és kikerülték,
14 10|         gondolatot. Bolondnak néztek vele.~- Engedj meg, sógor, de
15 10|              első ízben próbálkozott vele, hetvenben már.~- Ja, ahogy
16 11|          legalább tisztában lehetünk vele, micsoda alattomos, irigy,
17 11|        lihegjen, mikor nem kénytelen vele; és mint a gyerek, színes
18 11|      mégiscsak beszélgetésbe kezdtem vele.~Ha emlékezném most világosan,
19 11|    szerepeltem, már tisztában voltam vele. Láttam és csudáltam a mestert;
20 12|           mégis többet vagyok itthon vele, mint ő - délelőttönként
21 12|      csúfondáros vagy ingerkedő volt vele szemben mások előtt. Tán
22 12|           úgy megszoktam; úgy bántam vele, mint egy kedves rokonnal,
23 14|   kártyacsomót, a csuklóm is átfogta vele együtt, és két kemény, barna
24 14|            féloldalt, szembeszálltam vele; és csak néztem rá, komolyan
25 14|               napokon át foglalkozva vele, kifestettem, és az életismerésembe
26 14|              ijeszteni érdemes volna vele magunkat vagy egymást.~Egy
27 14|              Mikor az előszobába ért vele, láttam, hogy a nyitott
28 15|        utolsó ebéden egyedül lehetek vele, ha kibeszélheti magát,
29 15|         nélkül tudtunk szembeszállni vele, kiről kegyeletes hitbe
30 15|              őt és engem? Mit tegyek vele és mit magammal? Legjobb
31 15|             egy kicsit használhatnék vele. Régen nem súlyosodott rám
32 16|             kapujáig elibém jön majd vele! Te is, te is fogsz majd
33 16|       dörzsölte a kormot, és kihúzta vele a szemöldökét; a púder alá
34 16|           tudatosan fordultam szembe vele.~- Losonczy, az a híres!
35 16|         Losonczy megint beszélgetett vele, és ő elmondta röviden a
36 17|         Bizonyos, hogy nem szakított vele végleg; hiszen asszony mégiscsak
37 17|           humorizálhat, zsörtölődhet vele, vagy kegyesen jó hozzá
38 17|        nehezére van. Mintha tartozna vele.~Most tűnt fel, milyen nehézkes,
39 20|         semmi se... csak a fő’d több vele! Vén élhetetlen, egy nulla -
40 20|            én is azelőtt, megitattam vele, azután elébe raktam az
41 20|           megértetni és elfogadtatni vele ezt. Hisz egy-egy kaszinói
42 20|             úgy látszott, maga sincs vele egészen tisztában, és kellemetlen
43 21|           szégyen, hogy haragoskodik vele nyíltan, világ csúfjára,
44 22|            lehettem volna szolidáris vele ilyenekben.~Csak úgy, szinte
45 22|       feszélyezve ültek le kártyázni vele, és féltek elnyerni az utolsó
46 22|           így feküdt, kevés baj volt vele, kegydíjból, évjáradékból,
47 22|            nem is érdemes veszekedni vele!” - gondoltam akkoriban
48 23|             a szemem sülne ki. Mióta vele vagyok, kétszáz forint ment
49 23|           szembe tán azóta se álltam vele; haj, ki tudja, mióta! Most
50 23|           tanultam, tetszeni akartam vele. És lám, csakugyan tudom
51 23|               istenem. Sír... Mi van vele? Hát érezni tudja ez még
52 24|        sikkhez tartozott őt fogadni, vele parádézni mindenütt; oltáregyleteket
53 24| elcsillapodással. Hova megy, mi lesz vele? Van‑e ő most, ebben a percben
54 24|              magamnak, és megkínálok vele egy-egy jó bejárós asszonyt.