Fejezet

 1 3 |               biztos, egyszerű módján. Hisz még mindig hét vármegye
 2 3 |        megmondok!~- Jaj, ne! Magduska! Hisz én beengedlek.~- Hohó, nem
 3 3 |                   Nyissad, hé! Zsuzsi! Hisz azok ölik ott egymást!~Az
 4 3 |            csináltatok? Mi baja ennek? Hisz véres!~Halálra ijedtem -
 5 4 |          Ösztönből való álság volt ez, hisz tudtam, anyám nem bánja,
 6 5 |            tudományos, józan és derék. Hisz ő is ivott pezsgőt, és sárgás,
 7 6 |        sértésnek éreztem volna azt ma, hisz tegnap már elintéződött.
 8 7 |                igaz, komoly és becses; hisz ő törődik velem, nem felejtett
 9 8 |        hirtelen? - sürgölődött Jenő. - Hisz a lovászmesterék kocsit
10 9 |           szavait a szerelemkezdésnek. Hisz ezek sablonok, hisz ezt
11 9 | szerelemkezdésnek. Hisz ezek sablonok, hisz ezt meg lehet tanulni, színészmunkának
12 9 |         képzelet és megindulás nélkül. Hisz egészen hazudni olyan fáradság
13 9 |               és közömbös szcénáitól. „Hisz ő is bizonyosan másképp
14 9 |         különös lelki felémelyedéssel. Hisz ez egy titkos ellenség.
15 9 |          hozzám, az uradhoz? Illik ez? Hisz igaz, ő a legjobb tanácsot
16 10|              megtudnám, hogy senki sem hisz, én akkor is hinnék. Mert
17 11|         hivatalos formák igazításával. Hisz mi csak gyámoltalan asszonyok
18 11|             bírtam azután jól a vonót. Hisz nem volt az olyan dolog
19 12|             dehogy! Mért beszélsz így, hisz nem panaszképp mondtam.
20 12| hangulatcsinálás, egy kis korteskedés; hisz végre is rokonokról, lekötelezettekről
21 12|   lekötelezettekről van szó többnyire! Hisz be kell látnia a sok vaskoponyájúnak,
22 12|           nagyon sokat voltunk együtt; hisz olyan nagyon kétfélék voltak.
23 12|               szándékosan temettem el. Hisz oly idegen, különálló és
24 13|                törődni, jajgatni most, hisz annyi volt a gondunk. Nekem
25 13|             lesznek keresztülvinni. De hisz Tabódy maga nincs eladósodva -
26 13|           ilyen eszedbe? Miért, mivel, hisz semmi okuk?~- Hát akkor
27 13|            magadon? Nincs nagyobb baj? Hisz valakitől lehetne... váltót!~-
28 13|             míg magam rendbe szedődöm. Hisz gyerekség az egész, rövid
29 14|             nincs benn a bizottságban. Hisz csak most került ide, két
30 15|             gyáván kiengesztelni őket. Hisz az apósom náluk volt megszállva,
31 15|                 túl korai még most ez. Hisz fel sem ocsúdtál még a nagy
32 16|                nagyra veszem! Ördögit! Hisz otthon különb gavallérok
33 16|           vajon? Rendin van ez így? De hisz itt a nagynéném, férfi rokonom;
34 19|               kiáltok!~- Ne bolondulj, hisz csak!...~- Pusztuljon, alávaló!
35 19|              ilyet felfújják rendesen! Hisz akkor mindig ribillió volna
36 19|               oly erősen az életemmel. Hisz nem volt nekem Szinyéren
37 20|              és elfogadtatni vele ezt. Hisz egy-egy kaszinói vacsora
38 20|         tajtékcsibukot. „Eddig!”... de hisz végre is... feleségül vett.
39 21|       összecsukva édes aludtában. Lám, hisz olyan drága egy ilyen csepp...
40 21|              isz nem tört csontod! Na, hisz semmi baj már!~Halkítom
41 21|                szerelem volt az?... De hisz most is foglalkoztat, meggyötör,
42 22|              és itt voltam én. Igen... hisz ő agglegénykorában csakugyan
43 22|         kellemetlen munkája verítékét. Hisz igen, a szegénység volt
44 22|                nem is lehet másképpen. Hisz az életideje kétharmad részét
45 22|               teljék öröme szegénynek, hisz csak a nyelve kívánja, megemészteni
46 23|              anyaság sem csupa ösztön; hisz nem vagyunk egészen állatok.
47 23|           gyerek lényétől is sok függ; hisz egy idegennel lépünk házasságra,
48 23|   természetesen szinekúra58 volt neki; hisz senki sem várta tőle, hogy
49 23|                hullottak a koporsónál. Hisz mindnyájan olyan rég megszoktuk,
50 23|                  Vajon kinél potyázik; hisz egy fél forintja sincs!” -
51 24|               előbb eladták itt Berét. Hisz igaz, hogy a sok gyereket
52 24|                 fondorkodó okossággal! Hisz nem lehetett oly sok adósságuk,
53 24|          mellőzöttek dúló-fúló tábora? Hisz emberek vagyunk! Tán nem
54 24|                közelfekvőnek tetszett. Hisz nem ma fog meghalni, évek