Fejezet

 1 1 |       aljában a szegény kis portulák közt néhány piros mályvabokor
 2 2 |            és sötét utak és folyosók közt, amiket kék és lila lámpák
 3 2 |             rézsútos keskeny ablakok közt a késői szürkületben rémes,
 4 2 |           egy ideig még. Mindig fiúk közt voltam - a két miénkkel
 5 4 |           apró összefüggéseire, amik közt majd boldogulnom kell. Erős,
 6 4 |        dühösen; de az iskolapajtásai közt már hencegett velem, mert
 7 5 |     kidíszített, szép és fiatal lány közt el is homályosulhatnék!
 8 5 |           ezt a jó, kényelmes párnák közt másnap délig; mert estére
 9 5 |             is sürgette. Mindnyájunk közt Sándort kedvelte legjobban,
10 6 |            együvé való, korú férfiak közt, most hirtelenében nincs
11 6 |         gyerek elveszett a béresekéi közt, kazlak alatt, szárazmalom
12 7 |             hogy még mindig az elsők közt vagyunk.~A szomszéd megyeiek
13 8 |           gondoltam -, délig emberek közt jár, hírt hall, szót vált
14 8 |        szemben, a vizitszoba nippjei közt, az aranyos lábú, új divatú
15 8 |          rendesen megosztoztak maguk közt az ilyeneken...~Később előpakolt
16 8 |               Majd kikoplalják maguk közt - mondogatta grószi, mintha
17 9 |               a sétatér zúzmarás fái közt csak a hó világított már -,
18 12|           voltam ilyenkor, sok ember közt, szemek előtt, cselekvőn
19 12|             a nagy virágágy rózsatői közt hajlong egy hosszú, zöld
20 13|        gondolat: „Milyen idegen ezek közt, mennyire nem való ide!
21 14|           nagy termében, az oszlopok közt, végig a bódék és boltocskák
22 14|       nyitottak sorfalat az oszlopok közt, a széles szőnyegen. „A
23 14|               végighaladva az árusok közt. A főhercegasszony paraszthímzést
24 15|             temetőkert lombtalan fái közt haladtunk. - Én nem bírom
25 15|          haladtunk egy ideig a sírok közt a nyirkos, sikamlós úton.
26 15| pergamenszerű ránccal a fehér párnák közt, az orra körül, az állán
27 16|             néma kerten át, a bokrok közt elhagyott padok feketélltek,
28 16|           gallyak mesebeli ragyogása közt, muzsikában, önfeledtségben.
29 17|              tavaszi földek barázdái közt még hócsíkok fehérlettek
30 17|          képest is még; pedig hármuk közt a legmódosabb volt, a legnagyobb „
31 17|            csillogott a világos lomb közt. Itt, itt akart megcsókolni
32 18|       egykettőre! Csak ilyen csirkék közt látszom már »néni«-nek,
33 18|              vaníliák meg tubarózsák közt... míg felrohantam hirtelen
34 18|           földemen, rokonaim, véreim közt, akik itt is, ott is, ha
35 19|              fiai, pendelyes lánykái közt az apai nagyszülőim életében.
36 19|      főispánné ma!... Az ittmaradtak közt pedig lassan oszlott, osztályodott
37 19|             hogy az itt bujkál a nép közt, és kitanulja a baját. Akkor
38 19|              utánunk.~A szőlőskertek közt voltunk már, magas fagyalbokrok
39 19|             összezsúfolt zsidó házak közt felszaladt; de a Megyeház
40 20|               társaságban, víg arcok közt vacsorázni, érezni, hogy
41 21|             megy, kártyázik, emberek közt van, híreket hall a város
42 21|              van benne, azt idegenek közt adja ki. Itthon csak eszik,
43 21|             de ez elsiklott az ujjam közt, és nem lehetett beléfogódzni.
44 21|        Hagyja békében őket! Van azok közt tekintélyes, tisztességes
45 22|            perceiben, és csak a foga közt káromkodott a mosdónál,
46 22|       történhet két együtt élő ember közt egyéb, mi lehet fontosabb:
47 22|          éjszakák másnapján és maguk közt vagy az iskolában, egészséges,
48 23|            csavargós ösvényen, a fák közt, amiknek buja lombját, öles
49 24|              dúskáló jólét tradíciói közt nevelt család körében hallatlan
50 24|      Jézusról beszélt, ki a liliomok közt legeltet, és neve úgy terjedett
51 24|       kimaradva, dúltak-fúltak maguk közt ezért.~És én, a lesüllyedt,
52 24|            egyetértést a felekezetek közt, hóbortossá teszi az asszonyokat,