Fejezet

 1 1 |           én nevemen hívtak. Néha egészen úgy tudok rá gondolni, mint
 2 1 |       nagyon is magamra maradtam.~Egészen bizonyos, hogy panasztalanul
 3 1 |    lendíthettem volna a sorsomon, egészen másfelé... De most már úgyis
 4 1 |      egypár lépést megy odább, és egészen megváltozik szeme előtt
 5 1 |        Minden pihenőhelyről nézve egészen más a panoráma. Így van
 6 2 |      jóval kisebbnek tetszett, és egészen közönséges, elhanyagolt
 7 2 |       csak ketten voltunk együtt, egészen furcsa és fantasztikus játékot
 8 4 |    helytelenkedő beszédeinkre, és egészen más, tisztább és komolyabb
 9 5 |         vagy helyben rezegve soha egészen el nem felejtkezni önmagunkról,
10 8 |   nevettünk elégedett örömmel, és egészen egymáshoz tartoztunk ebben
11 8 |          kicsit szertartásosan és egészen csendesen az öreg Vodicska
12 9 |           megindulás nélkül. Hisz egészen hazudni olyan fáradság és
13 10|           és kertelő módjait. Már egészen otthonos lettem a szakkifejezésekben
14 10|   boszorkám, meglássuk!” Én pedig egészen felhangolódtam ezen a majdnem
15 10|       lehetetlenek! - heveskedett egészen kiöntve a szívét Jenő előtt. -
16 10|          nekem igazán, Sándor, ti egészen úgy hiszitek a vallást,
17 11|   kapaszkodónak. De másképp lett. Egészen lefegyverzett a kicsit idegenszerű,
18 11|        nyájas volt; úgy látszott, egészen meg akarja nyerni. Nyoma
19 11|           se jár, és a fiatalsága egészen belegémberedett már az unalomba,
20 11|          a legritkább fajta! Hogy egészen magától göndörödik, és nem
21 11|          tudomány sem volna elég. Egészen különös, de valakihez mégis
22 11|        öltözne és úgy viselkedne, egészen. De így azért sokkal jobb!~-
23 11|         restelkedve, hogy érti ám egészen. Néha láttam a vonatablakból
24 12|           hagynom: látszatra néha egészen ostobácska és selypes voltam,
25 13|      küzdések, diadal elébe.~Jenő egészen beásta magát a dolgai közé;
26 14|           a trónörökösnek? Valami egészen mást mondtam - hadi dicsőségről
27 14|       beszéljen most!~Mellém ült, egészen közel a fotelra, kezébe
28 15|           az megszűnt, kimúlt; de egészen újjá, mássá, más levegőt
29 15|        kifejlődőben van máris egy egészen új asszonytípus, olyan nők
30 15|      gondozás nehézségeitől, hogy egészen az emberiség közösségének
31 15|           Igen?... Magda, én most egészen rokonmód beszélek, azt mondom,
32 15| elszakadok minden eddigitől, most egészen magános tudok lenni és szabad!”
33 16|      régies szerelem így. Írásban egészen tartózkodás nélkül ömlengett;
34 16|           néha... Úgy máskülönben egészen hidegen hagyott engem, jól
35 16|        kivételességeit; engem már egészen összezavart ez a sokféle
36 17|     szépségét, telijét, legyen is egészen vége! Gyűlöletes és megalázó
37 17|       Most már mindennek vége, és egészen ki kell innom az életem
38 18|       vendég jött-ment; legtöbben egészen fiatal fiúk, a húgocskám
39 18|           október elején elvár... Egészen meghatott ez a szíves és
40 18|      szegény... De a menyasszonya egészen vad, nekibolondult, nem
41 19|           sem látott a kártyájába egészen. Elözvegyült rég, az egyetlen
42 19|           ezt ketten ellenem. Már egészen fölbiztatta az öreget. Jó,
43 20|    lehetne élni abból az irodából egészen jól, még ha az adósságait
44 20|         látszott, maga sincs vele egészen tisztában, és kellemetlen
45 20|           pici vagyonkám most már egészen elfogyott. Végre öltözködnöm
46 23|          ösztön; hisz nem vagyunk egészen állatok. Félig társadalmi
47 23|        éves lehetett... a leányok egészen kicsikék még. Emlékszem,
48 24|           eszit haló porában is - egészen jól megvagyok itt, elhidd
49 24|          könyöklőjére, és áradón, egészen fenntartás nélkül öntöttem