Fejezet

 1 2 |     járkálunk itt a földön, s a grószi házában csak véletlen élünk;
 2 2 |        térdepeltünk kukoricán a grószi szobájában. Tízesztendős
 3 3 | kimustrált darabot - itt állt a grószi üveges almáriuma a belülről
 4 3 |        és ő sokszor látta, hogy grószi piócát rak fel a beteg parasztoknak.
 5 3 |          gondoltam akkor. - Sőt grószi is, a szigorú és komoly
 6 3 |        szótlanul állta az útját grószi. Éjjeli lámpás volt a kezében,
 7 3 |  Fejvesztetten felém rohant, de grószi megfogta a kezét, és a székre
 8 3 |         a kezébe takarta arcát.~Grószi letette a lámpát a Csaba
 9 3 |        most! - mondta szigorúan grószi, gondosan átkötve a Csaba
10 3 |    derengeni a sötét alkóvból a grószi lámpája sárga, enyhe világát
11 3 |        régi arany karkötővel. A grószi egyenes, szikár alakja mereven
12 3 |        fülkeszoba sötétéből; de grószi nem vehette észre, hogy
13 3 |    szeme haragosan megcsillant. Grószi rendíthetetlenül, szinte
14 4 |    idején se! - mondogatta néha grószi komolyan, de ellenvetés
15 4 | visszajönnek - mondta akkoriban grószi. - Megpróbálják; nem nyughatnak
16 4 |         amilyen Kallós Ágnes, a grószi keresztlánya lett, az ő
17 4 |         anyám nem bánja, és már grószi se szól ellene. Bólintottam
18 5 | sóhajtozta hevesen és rajongva. Grószi ránk nyitott; bólingatva,
19 5 |         szelíd leánnyá Ágnes, a grószi kedvence; két évvel idősebb
20 5 |  leányéletem sikerültében. Hogy grószi akkortájt jó ösztönnel elsimított
21 5 |         közjegyző unokabátya; a grószi lekötelezettjei, az anyám
22 5 |    Nagyon sok pénzbe került, de grószi maga is sürgette. Mindnyájunk
23 5 |        jól tudtam, miért kel ki grószi olyan heves-hirtelen a Vodicska
24 5 |       fellebbezhető rendjében. „Grószi legjobban tudja!” - gondoltam
25 6 |       volt okom panaszra ezért. Grószi és anyám túlontúl szívesek
26 7 |    ellenségnek éreztük egymást. Grószi szótalan volt, mama ideges,
27 7 |   szeles bolondériának tartotta grószi, és hevesen kifakadt érte,
28 7 |         nem volt nyilvános még; grószi az anyjával kedveskedett.
29 7 |         egy vacsora után, míg a grószi kötőtűi egyenletes, nyugodt
30 7 |       közülük. Pedig az egyszer grószi maga szólt Vodicskának,
31 8 |      átmegy a Megye utcán is, a grószi háza előtt, ahová az én
32 8 |      öcséim idegenben tanulnak, grószi csak Istvánékkal törődik,
33 8 |      hagytam ezt a próbát. Lám, grószi is az öregúrral hogy kedélyeskedik,
34 8 |  megehetnéd! - szólt felé akkor grószi kicsit provokálón, merészen.~-
35 8 |     szót. Ilka megint kacagott, grószi Csabára figyelt, aki rákvörös
36 8 |         a vidám, trécselő hang. Grószi a hálóba ment titokban borogatást
37 8 |       ajándék talán? - kérdezte grószi természetesen.~- Nem - mondta
38 8 |       bántam volna, ha elmarad. Grószi emlegette is a készülődést.
39 8 |        életük.~- Magda - mondta grószi anyás szigorúsággal, amiből
40 8 |         maguk közt - mondogatta grószi, mintha a rendesnél picinnyel
41 9 |       hazulról, gondolattalan a grószi háza felé.~Ágnes fogadott.
42 9 |     hogy épp mondjak valamit.~- Grószi nem akarta! Hogy hiábavaló
43 10|        a jó uradat - mondogatta grószi -, hogy ilyen jómódban tart;
44 11|        inkább idegesített, hogy grószi is hűvösebb lett újabban
45 23|         menüettjét; ó, valaha a grószi öreg szekrényében a kotillionordókon
46 24|       az alapot, amiért szegény grószi egy életen át küzdött verítékkel,
47 24|    vannak a leanderek is, még a grószi fáiról dugványozottak és