Fejezet

 1 1 |      néhány piros mályvabokor és három kád virágzó leanderfa. Ezek
 2 1 |  gondolkozni sem szoktam azelőtt három éven se annyit, mint most
 3 3 |          mama éppígy aludt itt a három testvérével, éppúgy rosszalkodtak,
 4 3 | megleszünk!... Most megint az én három leányomra gondolok. Azok
 5 7 |         az egész vidéki társaság három vármegyéből; de a városiak
 6 11|          bibliai episztolái. Tán három napon keresztül is fogalmazta
 7 11|     dolgokat, aprókat, amikkel a három idevaló röstellne bajlódni.
 8 11|          partjára szöktem ki, és három kis fiúkölyket leltem, mezítlábost,
 9 12|    tortás nagy uzsonnák helyett; három nagyobb teaestélyt adott
10 13|      érte. Azt felelte, már csak három hónap választja el a nagykorúságtól,
11 14|    parasztházak arra néző elejét három közbeeső faluban. „Játékkulisszák!”
12 14|       jött utána, mint rendesen.~Három napon át aztán még ki-kivonultam
13 14|         kocsik végigrobogtak még három estén a fényben úszó városon,
14 15|         hogy a végrendeletében a három leánynak valami élethosszig
15 16|          a fiákernek? Ennek elég három hatos! Hát hogy vagy, magadhoz
16 16|    idegen és elütő tempó megett.~Három szobájuk volt, középen az
17 17|      csak áthelyeztek. Annak már három éve. Itt senki sincs, csak
18 17|         ablakom alatt, és én már három esztendeje éltem úgy, mint
19 18|      nincs az Isten háta megett; három óra járás mindössze a várostól.~
20 19|         Hát itt a nagyházba csak három szoba lesz olyan, amit nem
21 19|       Ábris tekintetes úr... még három esztendeje, mikor hírét
22 20|          sóhajtva topogott fel a három garádicson. „Jaj, tekintetes
23 21|          És megint leány, mind a három leány!~Kiszívták a vérem,
24 21|          az egész életem ezzel a három poronttyal együtt; az agyvelőmben
25 21|        muzsikus... nem is férfi. Három gyermeke van, elfelejti?
26 21|        és panasztalanul tudná. A három gyerekit meg én akartam?~-
27 21|         csak szépen kisemmizte a három testvérét; miért is ne?
28 21|        Miből vennék tejet néha a három ártatlan gyerekének; hogy
29 21|        mozdulni se lehet ettől a három kolonctól. De el is látott
30 22|        mint hogy minden évszakra három pár új gyermekcipő kellett
31 22|       gőzölve, keresztül-kasul a három szobán; s én estétől le
32 23|          megritkult a foga!...~A három leány künt van egyszeriben,
33 23|     szent igaz, de te itt ülsz a három szép, jó gyereked között.
34 23| búbánatos lelkesedésbe. És ilyen három szép jószág, uramisten -
35 24|   villanylámpát, jó meleget kap, három pincér szaladoz körülötte,
36 24|        hogy szépen csukódjanak.~~Három esztendő is eltelt azóta.