Fejezet

 1 1 |            hogy az életet most élő emberek milyen gyerekesen kíváncsiak
 2 1 |            valaha úgy szerettem az emberek sokadalmát, aki mindig törekedtem
 3 3 |          Klári, éveken át. Járt az emberek szája, de én itt voltam,
 4 4 |          hajdanában. Az azóta való emberek többet tanultak, tudnak
 5 4 |            gőgbe a bánat, sehol az emberek úgy egy életet áldozni,
 6 5 |            régen volt!~- Lássa, az emberek csak ezt tudják nálunk! -
 7 7 |        város, első utazás, másféle emberek újsága. A drága, előkelő
 8 7 |        kellemes fiú. Igen, ezek az emberek mások voltak, tán különbek
 9 7 |          magunkra szabadítottuk az emberek nyelvét.~Mama tán Telekdyt
10 7 |            látványosság vagyok; az emberek megállnak, hogy bennünk
11 8 |        elment - gondoltam -, délig emberek közt jár, hírt hall, szót
12 10|          te csakugyan nem tudsz az emberek nyelvén beszélni, ez az
13 10|      persze csupa jó szándékból az emberek iránt. Az ostyáról való
14 11|             hogy tájékoztassam itt emberek és viszonyok között. Jenőhöz
15 11|     szívükből és szépen mulatni az emberek. Mi kell egyéb? És aztán
16 11|           furcsa! De a híres, nagy emberek mégis?~- Ó, ne gondolja!
17 11|   kellemetesebben, adódóbban. Nagy emberek! A mesteremnek az apja kötélverő
18 12|  szokatlanok voltak nekünk: idegen emberek, tágabb világ, színházak,
19 14|         nagy zenebonával jöttek az emberek Jenőért. Hűvös reggel volt,
20 15|        özvegyfátyolon keresztül az emberek döbbent sürgölődését körültem.~
21 15|       kezdje a lassú emelkedést az emberek szemében. Pedig szegény
22 16|            egymásnak mutogatnak az emberek az utcán... istenem, hát
23 18|    nyájaskodva kezdték kérdezni az emberek, hogy igazán jegyesek vagyunk-e?
24 19|         mondogatták észbe kapva az emberek, mikor egy időben sűrűn
25 19|            mondják, messziről jött emberek is járnak köztük, biztatják
26 19|      nekilendült minden itt! De az emberek élete mintha elvágódott
27 19|            romantikus színt kap az emberek ítéletében a dolog. A megindult
28 19|         már eleinte is fordult. Az emberek látták ki-be járni nálam;
29 19|       elodázta a könnyelmű és lágy emberek gesztusával, néha váratlanul
30 19|      váratlan egybekelésünk!~És az emberek egyszerre nyájasak, melegek,
31 21|         kaszinóba megy, kártyázik, emberek közt van, híreket hall a
32 22|      voltam egy idő tájban. Gazdag emberek utazásra, gyógyfürdőre,
33 22|        házaséletemben Dénessel. Az emberek akkor már inkább az én pártomon
34 24|    idegességem is alábbhagyott, az emberek becsülését, részvétét is
35 24| mellőzöttek dúló-fúló tábora? Hisz emberek vagyunk! Tán nem lett volna