Fejezet

 1 4 |    versifikátor17 inasa, naponta a drága kaméliákat - leste, tárgyalta
 2 4 |         körülvett. Nálunk, a nagy, drága bőség közepett búzás szekerek
 3 5 |           és nem zavarta anyámat a drága ruhák miatt. Tudta, fegyverzetünk
 4 7 |          másféle emberek újsága. A drága, előkelő vendéglőbe, ahol
 5 7 |      tükörfényes lakkcipőkig, amin drága voltuk látszott és hogy
 6 7 |         mezőt. Most valami távoli, drága mesekékség játszott ez ábrándképen,
 7 7 |          pezsgőket kitöltötték, és drága, csacsi, meghatott és ügyetlen
 8 8 |           Ki bír annyit enni? És a drága boroknak mi a haszna! És
 9 9 |         már mindenféle haszontalan drága gépekbe, építkezésbe! Hogy
10 9 |         kelt, el is hullott mind a drága csibe, pedig tejbe aprított
11 9 |          halk és heves beszédek.~- Drága asszonykám! - hajolt fölém
12 11| alkalmazkodó voltam játékához és a drága, bolond, szeszélyes művésznatúrájához.
13 11|    mindenütt van, és szép, kedves, drága ruhás; tőlem mindig több
14 13|           apa!~- Gyere ide, gyere, drága kis jószágom! Ölelj meg
15 15|         szeme láttára a gyémántos, drága gyűrűjét, és kiszedte a
16 15|         udvari szobába, naftalinos drága szőnyegeket és a szép, aranyos,
17 16|     könyörgök érted!~- Igen, igen! Drága Sándorkám, kedves Rombertáró!~-
18 16|           Kugler cukrászdájába, és drága pénzért egy levegőt színi
19 16|   átolvastam, mint valami kincset, drága talizmánt őrizgettem; becses
20 17|        nemigen mozdult ki; egy-egy drága selyemruhája a szekrényben
21 19|       oszlott, osztályodott az ősi drága jó, gazdag föld. Testvéreket
22 19|          megsimogatni, mint valami drága, szomorúan becézett, törékeny
23 19|            kocsi értem.~- Siessen, drága, hamar! Üljön be, ahogy
24 20|          mondja, igaz-i, hogy az a drága szép gyönyörűség, az az
25 20|          tudom én az árát megadni! Drága színházi keszkenő, fekete
26 21|           enyéim, testük a testem, drága kis nyomorult békáim! Szépek,
27 21|         aludtában. Lám, hisz olyan drága egy ilyen csepp... el lehetne
28 21|            Más nem is mondhatja. A drága eszem-iszom cimborák, a
29 21|         biz az a vén csoroszlya, a drága Ilkája. Azt hiszi, nem tudom,
30 22|        vezette, amíg betámolygott, drága kis tündérjének mondta,
31 22|      szepegve hozzám bújt az is.~- Drága anyucim! Csak tudnál úgy
32 23|          más hangja van, és mennyi drága kottát kapnak! De azok botfülűek!”~
33 23|           folytatniuk; kosztpénzt, drága tandíjakat honnét kerítem
34 23|           lelkembe hasított valami drága, sírhatnámos, elmúlt érzéssel,
35 24|        neve úgy terjedett el, mint drága kenetek, ki úgy láttatik,