Fejezet

 1 5 |           úri főpap a családban.~- Persze, pápista róka, kámzsás ördögfajzat! -
 2 5 |          szó sincs senkiről!~- Hát persze, persze! - nevetgélt gonoszkodva
 3 5 |            senkiről!~- Hát persze, persze! - nevetgélt gonoszkodva
 4 6 |          köszméték között.~- Igen! Persze!~- De nem jobban, mint másnak?~-
 5 7 |          néhány udvarias szót. „Ó, persze, a nyíri Tabódyakból! Csak
 6 8 |         pedig őköztük is, csak hát persze könnyű úgy, a gróféból!~-
 7 10|            volt.~- Na, na, öreg!~- Persze, leszavazták a bizottságban
 8 10|          ujját a homlokomon. - Hát persze, ezen igyekszünk majd. Csak
 9 10|       titkos szövetkezés az egész, persze csupa jó szándékból az emberek
10 11|        lehetne kapni szakácsnénak. Persze, tizenkét forintot elkérne,
11 11|             mihozzánk”? Ojjé! Csak persze külön kis szoba kell neki.
12 11|             boldog, boldogtalan!” „Persze - gondoltam -, neki most
13 11|        állnánk az élén, kezdetben, persze, amíg helyembe érdemesebb
14 11|         elé, és mind érvényesülne! Persze, sok így is, kicsit túlzott
15 11|             Nagyon fiatal koromban persze azt hittem én is, de amikor
16 12|     figyelj! De aztán hallgatás!~- Persze!~- Hát először is az üres
17 12|   főurakkal való ilyen barátkozás! Persze, nagyon szép, nagyon impozáns
18 12|        Zimán Ilka jutott eszembe. „Persze, az özvegy, független asszony,
19 13|            végre a grófnak írt, és persze szó nélkül megkapta a haladékot.
20 14|      felhorkant, dühösen emlegetve persze „igazságtalanság”-ot; Péter
21 16|      tudnál játszani! Merész dolog persze, odalenn nagyot néznek majd;
22 16|          lenni és a maga ura. Csak persze vigyázni kell, okosan fogni
23 16|            fiatal erre... talán.~- Persze... hm! Bizonyos, hogy csak
24 16|           ó, felségesen! Hanem az, persze, más egy kicsit! Tanulni
25 16|        lehetne igazítani valahogy. Persze, valami jó, befolyásos pártfogó
26 17|     mindenképp hozzá kell menni... Persze, most lenézhet engem, amiért
27 17| megveszekedni egy asszonyért. Most persze... ilyenkor mindegyik úgy
28 18|          is tudom, hogy miért nem. Persze, ő összevissza adósodott
29 20|            az ilyen ronda szájúak? Persze, én egy világért nem mertem
30 21|           nagyon a kegyükbe esett. Persze, tud velük inni bőven, a
31 21|         olyan nem is néz magára.~- Persze... István, a kitűnő István,
32 21|          mert az is kapar magának. Persze, István nem néz rám; de
33 22|     megkapott volna!... Azt akarta persze... úgy, ingyen... azt kellett