Fejezet

 1 1 |       mögül az akácfalombos utcát, alig járok ki, és hetek is telnek,
 2 3 |    Megsimogatta a fejét csendesen, alig észrevehetően.~- Mit csináljak
 3 5 |          mindenki a teremben, hogy alig táncol néhány pár, és az
 4 5 |            halkan, bólintottam, és alig észrevehetően összevertem
 5 6 |          hivatalnokok, igénytelen, alig észrevett lánykákat jegyeztek
 6 8 |         bútor, szép ezüstnemű után alig is maradt valami. És olyan
 7 8 |         idegenséget éreztem akkor.~Alig vártam, hogy induljanak
 8 9 |            őt ugyanaz foglalja el. Alig néztem a szemébe pedig.
 9 9 |          is...~Éreztem, hogy ez az alig támadó kis élet már védett
10 12|       Akkor tavasszal - csendesen, alig észrevétlen - beköltöztek
11 12| visszafoglalják” a kastélyt. Péter alig győzte lecsendesíteni őket.
12 13|          magát a dolgai közé; néha alig lehetett szólni hozzá egész
13 13|      jelentett nekünk. Meghíva, de alig remélve megérkezett, szinte
14 14|         mozdulattal, hosszasan, de alig lehelve rá. És elment.~Egy
15 14|        este magukkal vitték Jenőt, alig beszélhettünk egymással.
16 14|   szaladtam Horváth elé, pedig még alig telt el egy félóra.~- Még
17 15|       előre ítélő rosszakarattal. „Alig földelték el a szegény urát,
18 16|           mégiscsak tánc, és nekem alig múlt fél éve, hogy elhalt
19 16|           eltávolodtam hirtelen ez alig ízlelt élettől. Ez volt
20 17|        súlyos, mogorva némaságban; alig mozdult fel, hogy köszönjön.~
21 18|       Vodicska holta utáni zavarok alig hagytak valamit a pár ezrecskéjéből,
22 19|          azelőtt tíz esztendeig is alig húztam ki a lábam innét.
23 19|            Lássuk, mit tudnak! Már alig beszéltem velük; de nagyon
24 19|            tudott. Ó, már dél óta! Alig kaptam kocsit. Ez a rettentő
25 19|        lovak horkanva és ijedezve, alig fékezhetőn rángatták a kocsit.
26 19|        lesnek az ablakomra idegen, alig ismerős sétálók is, és közbeszéd
27 22|           évek!~Ezekből az időkből alig maradt bennem egyéb emlék,
28 22|    szerencsétlent. Néha heteken át alig szóltunk egymáshoz.~ ~
29 23|    szűkölködőbb hetek jöttek, hogy alig adhatott konyháravalót:
30 24|            verje isten), és nappal alig vagyok otthon. Hol egyik
31 24|             Már nem is beszél jól, alig érti a szót. Éppen csak