Fejezet

 1 1 |        fordul vagy amúgy? Minden egyre megy!” Pedig nincs igazunk,
 2 4 |          arcával, mohó szemeivel egyre az anyám léptei után, aki
 3 4 |         ilyenekhez, okos fejében egyre forgatta az élet e furcsa
 4 8 |         rajtam gáncsot lelni, és egyre nyugodtabb, derültebb lettem,
 5 8 |           Csaba akadozó nyelvvel egyre Bankót s a cigánybandát
 6 12|       nem volt nagyképűsködő, és egyre mondogatta - meg ki is érzett
 7 12|        benne, és most, az idővel egyre jobban kifejlődött. Tán
 8 13|         mert Scherer inspektorok egyre leskedtek, szimatoltak utánunk.
 9 13|      ügyében - amit Jenő csinált egyre irkált a nyakára, és küldözte
10 13|        urak már hangosak voltak, egyre sűrűsödött a dohányfüst,
11 14|      Nekem, higgye el azt, olyan egyre megy igazába! Könnyű ellenfél
12 14| fáradságos; hát hagyom, de olyan egyre megy!~Pénzt tett az árva
13 14|       vagy egyéb tette idegessé; egyre jobban és szokatlanul sürgette
14 15|           nehéz életet. Most már egyre megy, tudom; most már végig
15 15|         és korlátolt életformáik egyre nagyobb befolyásával ezen
16 15|   ellenem. Péter pedig folytatta egyre általánosabban, mindinkább
17 15|     legyen a fejlődés útja, mert egyre több nő születik és mind
18 16|      cigánymuzsika ütődik be, és egyre megújul, lóvasút csenget,
19 17|    szerelem csődbe jut időnként, egyre önmagán kérődzik, és kínlódva
20 18|    egyedül a kertet, a szilvást, egyre lázasabb rohanással a fehér
21 19|        szakállú, tűzkőszemű öreg egyre néz mereven engem... Vajon
22 21|          és ízetlen szóvitát, de egyre enyhébb ellenvetésekkel,
23 22|        tulajdonképp csak szavak, egyre nyersebb, komiszabb, fékezetlenebb,
24 22| szegénység volt a fő baj bizony!~Egyre nehezültek a viszonyok.
25 22|         gyerekekre, hogy nőttek, egyre több kellett. Néhány új
26 22|        erre még legjobban adott, egyre fontosabb lett előtte a
27 24|     szeretetemre. Néha írnak, de egyre ritkábban jönnek haza.~Szép,