Fejezet

 1 4 |        város. És most, hogy annak vége - senki se láthatott rajta
 2 5 |           famíliájával szemben.~- Vége szakadjon az ilyen oktalan
 3 6 |            és az útnak sose lenne vége! Egyszer csak nem gondolkozna
 4 6 | eltemették nagy pompával. Így hát vége volna a tilalomnak!~ ~
 5 7 |                                 7~Vége volna; ezt sürgette, csodálkozta,
 6 7 |           a búcsúzás. Eddig volt. Vége.~A kocsinkba beült Telekdy
 7 7 |     komoly dolog. Gyerek, mármost vége legyen, no!~Igen, igen!
 8 9 |         ennek a keserves jónak is vége nemsokára! - mondta Endre
 9 9 |            Hát itt most mindennek vége? Ez az élet visszája, a
10 9 |      Szerelmes bele. De mi lesz a vége ennek?~- Mi lesz?...~- Te,
11 10|           a legdrágább fogorvost; vége az lett, hogy idegeskedtem,
12 12|           magát ez a Péter!~- Ej, vége annak! Anyám azt hiszi,
13 14|         Tibor, egy-kettő még. Már vége! Nem, nem voltak sokan bizony;
14 14|          ott mindennek, mindennek vége lett.~ ~
15 15|    elözvegyült női rokon. De most vége annak már. Ma mindenki maga
16 17|        telijét, legyen is egészen vége! Gyűlöletes és megalázó
17 17|     hagynunk ezt a dolgot; legyen vége! Igazában pedig nem tudtam
18 17|         nincs. Most már mindennek vége, és egészen ki kell innom
19 18|    réges-rég, visszavonhatatlanul vége volna mindennek köztünk,
20 19|   Rákapott, nem bírta, esztendőre vége volt... Ábris bátya meg
21 19|         tavaszodna már! Sose lesz vége ennek a borzasztó télnek!
22 19|          amit akar! Valahogy csak vége lesz egyszer.”~Szinte keserű,
23 19|    asszony, férfi, gyerek.~- Jaj, vége már! Nincs többet a város! -
24 21|       vagyok. De hallja, most már vége legyen! Elnézek, amit lehet,
25 22|     hittem, valahogyan egykettőre vége lesz, valahogy megoldódik;
26 23|        nem nagy dolog, mert egy a vége. Akárhogy lett volna dolgunk,